A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: MAROSVÁSÁRHELY – KERESZTELŐ SZENT JÁNOS

Marosvásárhely, Erdély szívében, Maros megyében helyezkedik el. A város a Maros folyó mindkét partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagy része azonban a folyó bal partján fekszik. A belvárostól nem messze található a város legmagasabb pontja, a Somos-tető, amely az egyik legfontosabb turisztikai állomás, az itt található állatkertnek is köszönhetően. A székelység művelődési, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási és szellemi központja. Az egykori Marosszék, Maros-Torda vármegye, majd a Magyar Autonom Tartomány, ma pedig Maros megye székhelye a körülötte létrejött Marosvásárhely Metropolisz Övezet központja. Lakosságát tekintve Erdély egyik legnagyobb városa, itt él a legtöbb magyar Romániában, több mint Kolozsvárott. Éghajlata mérsékelten kontinentális. A várost a következő községek veszik körbe: Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr. A legkorábbi, írásos említés 1332-ből származik, a város a pápai dézsma jegyzékekben Novum Forum Siculorum néven szerepel. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király a vásártartási jogot adományozza a városnak, majd 1482-ben Mátyás király aláírása által királyi várossá válik. Később, 1616. április 29-én, Bethlen Gábor, Erdély fejedelme írja alá azt az okiratot, amely által a város szabad királyi város lesz. Neve ekkor változik a régi Székelyvásárhelyről Marosvásárhelyre. A város sokat köszönhet régi polgármestereinek, Borsos Tamásnak, és mindenekelőtt Bernády Györgynek, mivel ő építtette a Vármegyeházat, a Kultúrpalotát, a mai Orvosi Egyetem, Petru Maior Egyetem és sok más iskola épületeit. A Kultúrpalota szecessziós stílusú épületében található a Tükörterem. Ennek ablakait székely balladák jeleneteit ábrázoló üvegfestmények díszítik. Ezek az egész vidék legszebb alkotásai közé tartóznak. Minden bizonnyal Marosvásárhely legjelentősebb kulturális öröksége a Teleki Téka. A könyvtárat 1802-ben létesítette báró Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40.000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a nevét viselő Közkönyvtárat. Marosvásárhely iskolái közül a Református Kollégium, ma Bolyai Farkas Líceum, a legrégebbi, 1557-ben alapították. 1714 és 1889 között egyetemi rangú iskolaként működött. Az egyetemes tudomány legjelesebb marosvásárhelyi képviselője matematikus apa és fiú, Bolyai Farkas és Bolyai János. A Habsburgok védelme alatt Erdélybe visszatérő jezsuita rend első képviselője 1702-ben érkezett Marosvásárhelyre Endes István páter személyében. Pártfogója, Boér Simon Fogaras vidéki kapitány, marosszéki nemes házat adományozott missziója számára. 1705-re már kis kápolnát építettek, két év múlva, Rákóczi fejedelemmé választását követően már ebben tartottak Te Deumot. A jezsuiták időközben Nagy Szabó Ferenc örököseitől megvásárolták az 1623-ban épült sarokházát.
A missziót Antalfi János püspök 1727-ben emelte plébánia rangra, a ma is álló templom építését ezután kezdték el. Az új szentély alapkövét 1728. augusztus 8-án tették le, ez az épületrész a következő évben fedél alá is került és 1734-ben építették a hajót és a tornyokat. A templomot 1750. október 4-én szentelte fel báró Sztojka Zsigmond Antal püspök. Teljes befejezése 1768-ban történik. A főoltárt Anton Schuchbauer és Johann Nachtigall készítik, gróf Haller János és neje, Daniel Zsófia megrendelésére. Ugyanezek a művészek készítik a szószéket, amely gróf Bethlen Miklós adománya. A főoltár festménye Michael Angelo Unterberger műve, neki tulajdonítják a többi oltárképet is. A színes üvegablakok 1898-ban készülnek, 1900-ban Szirmai Antal mennyezetképeket fest a templom boltozataira. Általános belső felújítás volt 1930–1933-ban, külső felújítás 1960-ban, bádogtető leváltása hódfarkú cseréppel 1963-ban. Teljes javítás 1998–1999-ben. 1973-ban egy egyemeletes épületet építenek a plébánia keleti részéhez, 1983-ban a templom keleti végéhez ugyancsak egy emeletes épületet két nagy teremmel és két garázzsal. Erre 1998-ban ráépítenek még egy emeletet. Csató Béla pápai káplán, kanonok, plébános idejében Deus Providebit ifjúsági ház épül a plébánia udvarán. A plébánia és a templom épülete a marosvásárhelyi főtér (jelenleg Rózsák tere) keleti házsorának északi végén található. A templom alaprajza téglalap alakú. A templom építésével megbízott építész Hammer Konrád volt. Három magas, félköríves záródású ablak nyílik, a középső ablak kötényébe stukkóból egymást átlósan metsző horgonyt és keresztet mintáztak, metszéspontjukban sugárzó Jézus-szívvel. A köríves záródású falfülkékben jobboldalt Loyolai Szent Ignác, baloldalt pedig Xavéri Szent Ferenc szobra látható. A fiókos dongaboltozatos hajóhoz kétoldalt 3-3 oldalkápolna csatlakozik. A szentély egyenes záródású, kétoldalról sekrestye és kápolna fogja közre, melyek fölött oratóriumot alakítottak ki. A kápolnák és az oratórium felett oldalkarzatok húzódnak mindkét oldalon. A szentély és az északi kápolnasor alatt kripta húzódik, több fontos helyi katolikus személyiség sírjával. A monumentális barokk főoltárt 1755-ben Haller János és Daniel Zsófia megrendelésére a korabeli Erdély legjobb szobrászai, Johannes Nachtigall és Anton Schuchbauer készítették. A felépítményét négy oszlop osztja három regiszterre; az északiban az Újszövetséget, a déliben az Ószövetséget jelképező szobrot helyeztek el. A középső regiszter felső részét csaknem teljesen kitölti a Krisztus megkeresztelkedését ábrázoló nagyméretű főoltárkép. A főoltárkép alatti kisebb méretű festmény Máriát ábrázolja a kis Jézussal. A főoltár festménye Michael Angelo Unterberger műve, neki tulajdonítják a többi oltárképet is. A mellékoltárok képei, az északkeleti kápolna oltárképén a lovon ülő Szent László vizet fakaszt a sziklából. A középső kápolna oltárképén Szent József látható. A délnyugati kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték, a szent a feszület előtt térdel. A déli középső kápolna oltárképén Mária Magdolnát láthatjuk a kereszt alatt. Az északnyugati kápolnát Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték, ebben jelenleg a szent újabb kori szobra látható, a délkeleti kápolna oltárának barokk keretébe Benczúr Gyula közismert festménye található. Jelentős alkotás a templom barokk szószéke is, mely Bethlen Miklós és neje, Csáky Krisztina megrendelésére készűlt 1757-ben. A főhajó boltozatát 1900-ban ornamentális keretekbe festett neobarokk mennyezetképekkel díszítették. A hajó boltozatán Mária mennybevétele, Szent Margit és Szent Erzsébet arcképe jelenik meg, az orgonakarzat fölé egyházi zenére utaló hangszereket festettek.
Jelenleg egyházi szolgálatot végeznek: Oláh Dénes címzetes esperes, a Maros-Küküllő kerület főesperesse , Dr. Bakó Csongor-István korházlelkész, Ferencz István kisegítő lelkész, címzetes-esperes, Balla Imre segédlelkész, és Pap László segédlelkész. A kántori szolgálatot Bakos László és Lőrinczi Miklós végzik. A templom búcsus ünnepe: június 24. Örökös szentségimádási nap: január 15.

Szerkesztette: Gábor Anna

Fotó: wikimapia.org

About the author

Tunde Vidican Lokodi

Leave a Comment