A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: GYERGYÓSZENTMIKLÓS – SZENT JÓZSEF, A MUNKÁS

Gyergyószentmiklós, Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A következő települések tartoznak hozzá: Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó. Ünnepnapja december 6-a, Szent Miklósnapja. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalék kúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Gyergyószentmiklós városa a Gyergyói-medence keleti részén, gyönyörű természeti környezetben, a Maros felső folyásánál terül el. Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több, mint 160 fagyos nappal. Valószínűleg az éghajlati viszonyoknak is köszönhető, hogy a medence aránylag későn népesült be. A gyergyószentmiklósi egyházközség keletkezésének időpontját adatok hiányában nehéz meghatározni, de valószínűsíthetően már a XIII-XIV. századfordulóján létezett. Az 1332-es pápai tizedjegyzék egy Milkós (Nicolaus) nevű pap nevét jegyezte fel, azonban az akkori templom és a település nem a mai helyén, hanem a Both vára környékén lehetett. Egyes vélemények szerint az 1241-es tatár betörés utánra tehető az első települések létrejötte. Az első okleveles említés 1285-ből van. A következő fontos datum Gyergyószentmiklós történetében az 1607-es év, amikor Rákóczi Zsigmond fejedelem vásárjogot ad a településnek. Vérzivataros történelmében Apafi Mihály uralkodása hoz valamelyes enyhülést. Az ő uralkodása idejére tehető az örmények tömeges betelepülése Erdélybe és Gyergyószentmiklósra. Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér ma Szabadságtér néven Erdély egyik legszebben parkosított kisvárosi főtere. Mai képe a 19-20. század fordulóján alakult ki, amikor emeletes épületeket húztak a helyi kézművesek kezdetleges házainak helyére. Ezek egyike ma a városi kórház, egy másik a bíróság. A hagyományos népi mesterségek közül fontos megemlítenünk a fafaragást, gyapjúfonást, kerámiakészítést, szalmafonást, méhészetet, fazekasságot, tojásírást, valamint a kovács és ács munkákról sem szabad megfeledkeznünk.
Látnivalók Gyergyószentmiklóson: – A Szabadságtér, – Márton Áron utca, – Ortodox templom, – Zsinagóga, – Szent István király ereklyéinek, felmagasztalása templom és plébánia, – A város melletti Csobot-hegy, – Hiripné, később Both várának romjai., – Csíky-kert és a Vízimalom. Gyergyószentmiklóson még meg látogatható a Magyar Baptista templom, az Örmény Templom, Szent István Templom, a Szent Miklós Katolikus Templom és a Munkás Szent József templom. Portikhegyi Kelemen főesperesék a templom alapkövét 2013 nyarán tették le a Szent József templomnak és a főesperes meg is áldotta . Az összefogás példájaként felépített gyergyószentmiklósi Munkás Szent József templomot Fokolár koncepciós tervezés alapján építették és minden belső tervezését Ivácson Erika végezte. 2016 május 1-én megtartották a templom búcsúját és Tamás József püspöknek átadták a kulcsot aki kinyította az új Isten házát és beengedte az embereket. Majd a szentmise keretén belül zajlott le a létesítmény szentelése. Az eseményre a környékbeliek mellett sokan kíváncsiak voltak a város más részein lakók közül, de magasrangú vendégek is tiszteletüket tették. Az ünnepségen elhangzott: a Munkás Szent József templom jó példája a közösségi összefogásnak, hiszen nagyon sok magánszemély, vállalkozók, a megyei és a helyi önkormányzat, valamint a magyarkormány is támogatta létrejöttét. Példaképként tekinthetjük a templom védőszentjét, Szent Józsefet, aki egyszerű ácsként kétkezi munkával biztosította a mindennapi betevőt a szent család számára, éppen ezért lehet ő példa nemcsak a munkás embereknek, hanem a playa választás előtt álló fiataloknak is. A gyergyószentmiklós-felszegi plébániatemplomban 2018. május 1-én Szent József a munkás búcsút tartották és a szentmise keretében megáldották a Mária-oltárt, amelyet Siklódi Balázs adományozott, de ezen kivül még két mellékoltára van, egy Szentsír oltár és egy Jézus szíve oltár, amik ugyancsak Siklódi Balázs adományai. A templom oltárát az utolsó vacsora, szobor készítmény díszíti és még székely motivumokkal ötvözött Szent József dombormű is látható a templomban. A templom bejáratánál a Páduai Szent Antal és Szent József oltárokkal találkoznak a hívek. A gyerekek birtokba vehették a templom udvarán elkészült játszóteret, amely Bajkó József munkája. A helyi plébánostól tudtuk meg, hogy a templom udvarra tervezték kialakítani a haranglábat. A harangok kérdése még nem eldöntött, de az egyik verzió szerint Ausztriából Vencser László segítségével nyílna erre lehetőség. Az Ausztriai Idegennyelvű Pasztoráció országos igazgatója és a Linzi Egyházmegye Idegennyelvű Pasztoráció vezetője segítene a harang beszerzésben. Megtörténhet, hogy funkcióját vesztett, hívek nélkül maradt templom harangja kerülne Felszegbe, hogy itthon, ahol még van közösség, küldetését tovább teljesítse. Korom Imre plébános még megjegyezte: „míg a világháborúban innen vitték a harangokat, úgy tűnik, most nyugatról vándorolnak vissza.”
A plébánia a Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a Lupény-i születésű Ft. Korom Imre –György plébános végzi. Előző szolgálati helyek a következők voltak: Kolozsvár – SzentMihály plébánia, Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum (Kisszeminárium) – Gyulafehérvár – 2006-től 2015-ig, Papnevelő Intézet – 2015-től 2017-ig és 2017-től Gyergyószentmilós-i a Munkás SzentJózsef plébánián végzi a szolgálatát. A kántori szolgálatot Blénesi Róbert kántor tölti be. A templom búcsúját május elsején tartják. Örökös szentségimádási nap augusztus 23.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.romkat.ro

About the author

Tunde Vidican Lokodi

Leave a Comment