A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: ÁKOSFALVA

Ákosfalva a Nyárád partján, Marosvásárhelytől 12 km-re, forgalmas utak kereszteződésénél fekszik, Székelyvaja, Göcs, Szövérd, Haraszt-kerék, Nyárádszentbenedek, Cserefalva, Kisgörgény és Székelycsóka községközpontja , Maros megyében. A Nyárád jobb partján a Nyárád völgyének útcsomópontjában, 320 m tengerszínt feletti magasságban fekszik. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik. A település határt képez az Alsó- és Közép-Nyárád mente között, jelenleg 9 falu közigazgatási központja.1200 lakosából 1150 magyar, 24 román és 26 roma nemzetiségű.
Neve korábban Átolfalva volt, mert az Átolnevű patak mellett terült el. Mivel a domb oldalában alkalmatlan volt a falu fekvése, lakói leköltöztek a Nyárád mellé, de az új falu megtartotta régi nevét. Később egy Ákos nevű főember települt ide, így lett Ákosfalva a neve.
Az első írásos emlék a faluról 1497-ből származik, de már ennél korábban is létezett. Saját temploma ekkor még nem volt, az oklevelek arról tanúskodnak, hogy a közeli Nyárádszentbenedekre, az ottani bencések templomába jártak szentmisére. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában arról tanúskodik, hogy ő még látta a cellák alapjait.
Lakói a marosi székelység részeként a 11–13. században telepedtek itt le. 1562-ben a Nagy György és Gyepesi Ambrus vezette székely csapatok a falu mellett verték szét Majláth Gábor nemesi csapatát. Erre János Zsigmond fejedelem Pekri Gábor és Radák László vezette lovascsapatot küldött ellenük, akik a székelyvajai út mellett ütköztek meg a felkelőkkel. Bethlen Gábor idején a katonai összeírás szerint a falu 53%-a jobbágy és csak 45%-a volt szabad székely. A magas adóterhek és az önkény oda vezetett, hogy a falu lakossága tömegesen támogatta a II. Rákóczi Ferenc által vezetett, majd az 1848-49-es szabadságharcot.A katolikusok az 1754-ben felépített kápolnájuk helyébe 1859-1862 között építették fel mai kőtemplomukat. A templommal szemben egy emlékművet állítottak 1997-ben, a helység fennállásának 500. évfordulójára.Háromszáz éve alapították a jezsuita szerzetesek az ákosfalvi római katolikus egyházközséget, kis kápolnát építve, amelynek helyét 150 évvel később vette át a jelenlegi szép, impozáns templom. Akkor Haynald Lajos püspök atya azért terveztette nagyra a római katolikus templomot, mert remélte, hogy idővel gyarapodni fog a hívek száma. Amikor 1972-ben lebontásra ítélték a marosvásárhelyi ferences templomot, abból Ákosfalvára hozták a tabernákulumot, a keresztelő kutat és két szobrot. Ezt most is féltve őrzik az ákosfalvi templomban. A II. világháború alatt a templomi orgonát a katonák tönkretették, akkor égették fel az irattárat is.
Az arra járó embereket a következő látnivalók várják a faluban: – Református temploma 1753-ban épült, 1870-ben Szilágyi Sándor és Patkos Judit költségén újjáépítették. – Unitárius templomát a II. világháborúban találat érte és elpusztult. -A római katolikus temploma , 1859 és 1862 között épült a jezsuiták által épített templom helyére.1799-től már római katolikus iskola működött a faluban.Az ákosfalvi népoktatás 275 éves.
Afalu neves embere Ilyés Kinga színművésznő,dr. Madaras Antal tanár, a Földrajzi kislexikon szerkesztője.
Az Ákosfalvi Római Katolikus Plébániához 16 falu tartozik. Filiái a következők: – Backamadaras, Kisgörgény, Csiba, Bálintfalva, Haraszt-kerék, Cserefalva, Szentbenedek, Folyfalva, Karácsonyfalva, Káposztásszentmiklós, Somosd, Kisteremi, Fintaháza, Csóka, Székelyvaja és Göcs. Ezek közül háromban havonta van szentmise: Backamadarason, Kisgörgényben és Csibában. A betegeket minden első péntekeken ellátják az összes településen. Szorgalmazzák a szentmisén való részvételt és a szentségekhez való járulást!
Backamadarasról származik Pongrácia nővér, Kisgörgényből a néhai Eterna nővér, a néhai Papp Asztrik atya és Papp Leonárd atya
A backamadarasi kápolna 1910-ben épült, Jézus Szent Szíve tiszteletére van felszentelve. Örökös szentségimádási nap: szeptember 28.
Csibában a kápolnát 1929–1930-ban építtette Szabó György gyergyószentmiklósi apátplébános, a falu szülötte, az erdélyi antialkoholista társulat szervezője. Szent György vértanú tiszteletére szentelték fel a kápolnát.
Kisgörgényben 1971-ben magánlakást alakítottak át kápolnává. A kápolnát Papp Eterna nővér vásárolta meg a filia javára és Rózsafüzér királynéja tiszteletére van felszentelve.
Székelyvaján ideiglenesen Gáll Mártonék házánál miséztek.
Az Ákosfalvi Szent István király plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Marosi főesperesi kerületéhez tartozik.
Jelenleg az egyházi szolgálatot Ft. Sebestyén Domokos, plébános, szentszéki tanácsos végzi. Előző szolgálati helyek a következők voltak: Szászrégen, Marosjára, Jobbágytelke, Nagyernye , Csíksomlyó, Tusnád, Oroszhegy és 2018-tól Ákosfalva.
Az egyházközség híveinek száma 335. Az anyaegyházközségben minden nap van szentmise. Adventben minden reggel hatkor voltak róráték, nagyböjtben a pénteki szentmise előtt keresztút volt, melyen a gyermekek imádkoztattak. Ünnepi szentmisék előtt végzik a rózsafüzért, szépen megtartottuk az Örökös Szentségimádási napot, októberi ájtatosságot és szentcsaládolást. Volt pásztorjáték is és a kántor úr tanította a Passiót. Készülünk az elsőáldozásra.
Ünnepeinket méltóságteljesen megtartjuk, nem hagyunk el semmit, ha kevesen is vagyunk. Vannak a hívek közül, akik szívesen viselik az egyházközség terheit, a pap mellé állnak úgy lelkileg, mint anyagilag, van lelkesedés bennük, őszinte vágy a végtelen Isten megismerésére. Azért vagyok itt, mint plébános, hogy a szórványban lévő nyájnak legyen pásztora, tudjuk meg Sebestyén Domokos plébánostól.
A kántori szolgálatot a fiatal 21éves Harkó Hunor diák önkéntesen, szorgalommal végzi.
A templom búcsús ünnepét augusztus 20-án tartják. Örökös szentségimádási nap: január 26.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.mapio.net

About the author

Tunde Vidican Lokodi

Leave a Comment