A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: NAGYVÁRAD – SZENT JÓZSEF

07_varad_szt.jozsef.jpg

Nagyvárad Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a Sebes-Körös mindkét partján, a magyar határtól 8 km-re fekszik. Itt halad át az Erdély felé vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti Közép-Európát Délkelet-Európával, valamint az északról dél felé haladó út is.Nagyvárad a földrajzi elhelyezésének köszönheti hogy a regionális és a nemzetközi turizmusban egy nagyon fontos csomópontot jelképez.A város csupán 12 km távolságra van Felix Fürdőtől, ami Románia legnagyobb állandó balneo-klimatikus üdülőhelye. Nagyvárad turisztikai kínálatát nem csak az ő általános elhelyezése, hanem története és építészete, valamint a város tervében elhelyezkedő műemlékek határozzák meg.Az európai kisvárosokkal versenybe szálló, a századfordulon Pece-parti Párizsnak nevezett város építészete ma is őrzi a kor kölönböző stílusainak, eklektikus, neoroman, neokalsszikus, barokk, keverékéből áradó varázsát.Az épületek nem méretükkel imponálnak, hanem ápoltságot, ízlésességet és tartósságot idéző arculatukkal, ami a hagyományos kávézókban és éttermekben is tetten érhető.A Körös-parti város helyén már a 11. században megjelentek az első, településre utaló nyomok. A történelem viharaiban sokat szenvedett Nagyváradnak a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábor építőmunkájának eredménye.A város központi része a 19. század második felére alakul ki. A gazdasági életre komoly befolyást gyakorolt a zsidóság betelepedésének engedélyezése 1783-tól. A 19. században ezek a családok jelentős ipari potenciállal növelték a város életerejét gép-, könnyű- és vegyipari cégek létrehozásával.Főbb látnivalók a városban az arra járó turisták számára a következők:a Sas-palota,a Szent László templom, a városháza,a Holdas-templom,Neológ zsinagóga ,Király-hágó melléki református püspökség, Újvárosi református templom , a Szigligeti Színház, Ady Endre Gimnázium, az Ady kedvenc kávéháza, az EMKE valamint a Püspöki palota.Nagyváradon kilenc területi jellegű és két személyi jellegű plébánia van  . A személyi jellegű plébániáknak számítanak Nagyvárad-Kapucinus templom a román és német anyanyelvű hívek számára és Nagyvárad-Vártemplom  a szlovák anyanyelvű hívek számára, nem kizárva a más nemzetiségű hívek lelkipásztori ellátását sem. A területi jellegű plébániák a következők: Nagyvárad-Székesegyház, Nagyvárad-Újváros, Nagyvárad-Olaszi, Nagyvárad-Velence, Nagyvárad-Szőllős, Nagyvárad-Őssi, Nagyvárad-Katalin telep, Biharpüspöki és a Nagyvárad-Szent József telep  amelynek a jelenlegi plébániahatárok nagyrészben követik a történelmi határokat. Az eddigiekhez képest nem történt lényeges módosítás, csak pontosításokat végeztek ott, ahol az elmúlt időkben a város fejlődése folytán új helyzetek álltak elő. A  Szent József Római Katolikus Plébánia Nagyváradon a  Váradolaszi frissen beépített peremterületén 1928-ban  épített kultúrház-kápolna .Vezetését lazarista atyák, majd Szociális Testvérek vették át. A városrész lakósságának növekedése érdekében Mayer Antal  kanonok, apostoli kormányzó   vásárolt egy telket   és Zitzmann Ferenc (1901-1979) akkori püspöki titkár vezetésével  felépíttette az épületet mint kultúrház-kápolnát, amelyet  Dr. Molnár Kálmán Dezső pápai prelátus   áldott meg 1931. május 1-jén Szent József a Szent Család feje, az Egyház védőszentje  tiszteletére  és   abban  az évben  augusztus 30-án,  Fiedler István püspök is megáldotta az elkészült  Szent József-telepi  épületet. A kultúrházból és a melléképületekből kialakították a mai templomot és a plébánialakot ,1962-ben a bejárat felett tornyot építettek.
A szentélyben lévő főoltárképet, Szent József karján a kis Jézussal, Berkovits József festette 1989-ben. A szentély két oldalán lévő mellékoltárokon, bal oldalon Immaculata, jobb oldalon Jézus Szíve szobor áll.A templom belsejét négy nagy négyzetes ablak világítja meg . A szentély diadalíve   felett szoborfülke van kialakítva és itt található a templom védőszentje, Szent József szobrával. A templomhajó jobb oldalán  Szent Rita és Páduai Szent Antal szobrai állnak, a bal oldalon  a karzat előtt, ifj. Bittenbinder János festménye: Jézus, a jó pásztor. Megemelték az épület mennyezetét, karzatot építettek, megmagasították a tornyot, valamint bevezették a központi fűtést  1986-87-ben   Matos Ferenc Lajos pápai prelátus az akkori székesegyházi plébános idejében. . A templom tőszomszédságában  kapott helyet a  „Szent József gyermek játszóház és  az óvoda, valamint 2005-ben az erdélyi Mária Rádió székhelye és stúdiója látott napvilágot.  A templom udvarán láthatjuk a Lourdes-i barlangot. Az államosítást követően a székesegyházi plébániához tartozott, 1989-től önálló plébánia lett.
1989. október 1-től megalapítja Nagyvárad 10-ik plébániáját a Szent József-telepi plébániát Dr. Dászkál István nagyváradi ordinárius, melynek első plébánosa Fodor József, pápai prelátus volt 10 évig, majd Kóhr Balázs kanonok, Bogdán István kanonok és Gyenge Béla János plébános követték. Jelenleg az egyházi szolgálatot a forrófalvi származású Bărbuț Petrică plébános végzi. A kántori szolgálatot Bencze Béla tölti be. A nagyváradi Szent József-telepi plébánia  ebben az évben ünnepeli a 30-ik évforduloját és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Székesegyházi Főesperesség, Váradi Esperesi kerületéhez tartozik. A búcsúját március 19-én ünneplik, örökös szentségimádási nap február II. vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.mapio.net

About the author

maradmin

Leave a Comment