A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: CSÍKSZENTLÉLEK

csikszentlelek.jpg

Csík újjáalakult községei közül Csíkszentlélek az egyik leglátványosabban fejlődő település, mely Csíkszeredától 5 km-re délkeletre fekszik Hargita megyében. Csíkszentlélek községet négy település alkotja: Csíkszentlélek, Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó. Alszeg, Boroszló, Fitód és Szentlélek nevű tízesei máig különállnak. Közigazgatásilag 2004 óta önálló község, azelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott. Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz- és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falut 1332-es Sacerdos de Spiritu néven említik először. Már a 11. században templom állt a mai helyén.  A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1694-ben a határában vertek meg a székelyek egy tatár sereget, ennek az emlékét a falu határában álló „Véreskép” nevű emlékmű őrzi. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Csíkszentléleket először 1333-ban említik az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. 1333-ban plébániatemploma volt, abban az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, János 1 banálist fizetett, 1334-ben 2 banálist. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a 16. század elején. A mostani templom oldalfalai egy 14. században épült későbbi templom részei, és e templomot többször is átépítették. A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el, amikor a templom hajóját barokk stílusban átalakították és meghosszabbították, ugyanakkor új mennyezetet is kapott. Abban a korban épült a tornya is. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó kőbordázatos szentély igazolja. A szentély falába a paraszti gótikára jellemző szentségtartó fülke épült. A templom művészettörténeti értéke a szárnyasoltár, mely 1510-ben készült. Korát két címeres felirata jelzi: „Insignia Filiorum Czako 1510. Insignia Regis Ungarie.” Az évszámot a Czakó család címere és a Jagelló kori magyar címer fogja közre. Balogh Jolán Az erdélyi renaissance című munkájában így ír a szárnyasoltárról: „Talán a legjellegzetesebben képviseli a csíki művészetet. Rajta, részletekben, már renaissance motívumok is feltűnnek.” A csíkszentléleki hatalmas és végig festményekből álló szárnyasoltár főrésze a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, amely Veress Mátyás festőművész alkotása 1494-ből. A mozgó szárnyak előlapjain Assisi Szent Ferenc, Szent Ambrus, Szent Ágoston, és Szent Balázs képei láthatók. A körben ülő apostolok között Szűz Mária képe van elhelyezve. A belső szárnyképek hármasával vannak csoportosítva: Szentlélek eljövetele, Szent Ferenc stigmái, Szent Erzsébet, Szent Anna, két csoport női szent, valamint a keresztre feszített Krisztus, Mária és Szent János között. A szárnyak külsején, az oltár zárt állapotában, Krisztus kínszenvedésének nyolc jelenete látható, amely Dürer metszetei alapján készült. „Darabos rajz, ám hatalmas erő és drámaiság, kemény, de virító színezés és pompás dekoratív hatás jellemzi ezt az oltárt, amelynek mestere korlátlanul uralkodott művészetének eszközein, de csak addig erőltette meg magát, amennyire falusi templom félhomályába szánt művének dekorativ hatása megkövetelte.” írta az oltárról Köpeczi Sebestyén József. 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.

A templom kórusa egyetlen nagy boltívre támaszkodik. A déli kapu kerete a román-gót átmeneti kor alkotása a 14. századból. A templom nagyobbik harangját a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, amelyen a következő felirat olvasható: ANNO DOMINI 1511 patrum gromate. Kisebbik harangját Páduai Szent Antal tiszteletére nevezték el. A csíkszentléleki római katolikus templom lőréses várfalall van körülvéve és csodálatra méltó a kerítés mellett lévő, Csíkszék legöregebb hársfája, közel 500 éves, ez alatt szokták megtárgyalni a székelyek ügyes-bajos dolgaikat. Az egyházközség jelene: közel 900 katolikus tartozik ma az egyházközséghez. Növekvő, fiatal közösség. Többféle lelkiségi csoport is működik. Ezen kívül van férfi rózsafüzér társulat, két női csoport, felnőtt és gyerekkórus, ifjúsági ének-zene csoport, két ifjúsági csoport. A közelmúlt legfrissebb közösségi ünnepe az volt, amikor február 24-én Tamás József püspök atya akolitust, áldoztatót avatott az egyházközség számára. Az egyházközség nagy terve most egy közösségi ház építése a sokféle közösségi program befogadására. Csíkszentlélek plébánia a Gyulafehérvári  Római Katólikus Érsekség, Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Korábban itt végzett egyházi szolgálatot Koncsag László lelkiigazgató, teológiai tanár, jelenleg Ilyés Zsolt plébános szolgál. A kántori tisztséget Gergely Tibor tölti be. A falu búcsúját pünkösdkor ünneplik, örökös szentségimádási nap: április 23.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: Páll Gellért.

About the author

maradmin

Leave a Comment