A hét plébániája: SZÉKELYVARSÁG

varsag.jpg

Székelyvarság Erdély keleti szélén, Hargita megyében, legnagyobb szórványtelepülése, amely kb. 77 km2-en a Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik. Székelyföldön helyezkedik el, a Dél-Görgényi havasokban, 830-1050 m-el a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy lábánal. Területe északon Gyergyóalfalu és Csomafalva községgel, keleten Zetelakával és Újfaluval, délen Oroszheggyel és Farkaslakával nyugaton pedig Koronddal és Parajddal határos. A falu, mivel a Küküllő forrásvidékén fekszik, ebből adódóan másik sajátossága, hogy területén kristálytiszta hegyi patakok száguldanak keresztül. A helynevek is méltóan a tájhoz a mesevilágot idézik: Küküllő, Bagzos, Nagykút, Sólyomkő, Központ, Forrásköze, Tisztás, Bolygó, Tálasbérce, Paradicsomkert, Jézus kútja. A terület vízbőségére jellemző, hogy Varság területén szinte több a forrás, mint a lakóház. Éghajlata mérsékelt szárazföldi, rövid és hűvös nyárral, hosszú és hideg téllel. Területe 7669 ha, ennek közel 60% erdő. Fő foglalkozásuk a fakitermelés és megmunkálás, zsindelykészítés, mezőgazdaság, kőfaragás, fonás-szövés és újabban a  faluturizmus. Most is találhatók évszázados vízimalmok. Hagyományos módszerrel végzik a faszén készítést, úgynevezett boksákat készítenek. Varság a Kárpát-medence azon ritka helyeinek egyike, ahol kézzel hasítják a zsindelyt, innen a Zsindelyország elnevezés. 1906-ban Varságtelep néven szerepel először. Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétől. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Székelyvarság nem középkorú faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem a 20. század elején Oroszhegyről és Korondról kirajzott székely családok alapították Oroszhegy mély patakvölgyekkel szabdalt vulkáni fennsíkján fekvő Varságnevű határrészéből. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Székelyvarság 1907-ben önállóvá vált közigazgatásilag, de ennek előtte 1902-1909 között Varságtisztásnak nevezték. A magyar királyi belügyminisztérium 1909-ben változtatta meg a helység nevét Székelyvarságra. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Látnivalok a faluban: -Határában a Tartód pataknak a Nagy-Küküllőbe torkollásánál emelkedő meredek 870 m magas hegytetőn találhatók Tartód várának maradványai. A vár a 11–12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. – A faluközponttól 3-4 kilométerre fekvő Csorgókő-vízesés szép látványt nyújt, csakúgy mint a tőle fél kilométerre lévő Jézus-kútja forrás. – A római katolikus temploma 1902–1904 között épült gr. Majláth Gusztáv erdélyi püspök költségén. Az oroszhegyi közbirtokosság 1 hold területet adott a templom és plébánia építés céljára. A templomot ifj. Galter János tervezte és Fekete Benjámin vállalkozó építette. Idővel, ahogy egyre többen kezdtek télen is a havason maradni,  és szaporodni kezdtek az ott fentlakók, szükségessé vált a lelkigondozásuk is. Az oroszhegyi plébános a nagy távolság miatt csak nagy nehézséggel tudta teljesíteni. Többszöri kérés után 1902-ben önálló plébániává szervezték Székelyvarságot. Még ugyanabban az évben nekifogtak a templom építésének. Első plébánosa a Budapestről jött Németh Gellért volt. A mindenkori plébánosnak nagy nehézséget jelentett a hívekhez eljutni, mert csak szekérrel vagy lóháton lehetett  közlekedni a hegyi tanyák között, ahol télen a hó több mint másfél méter magas volt. Most is a falu lakói mind katolikus vallásúak, legtöbbjük 6-7 kilométerről vagy még nagyobb távolságról jár el a vasárnapi szentmisére. Élő vallási hagyományaik vannak. A harmincas években néhányszor kísérletet tettek arra, hogy eltérítsék a varságiakat a katolikus hitüktől és a magyar nyelvtől, de ez nem járt sikerrel sem akkor, sem később az ötvenes, hatvanas években. A templom eredeti tornyát a második világháborút követően bontották vissza, helyette egy jóval kisebb, aránytalan tornyot építettek. A korondiak adták például a lebontott templomuk régi oltárát. Az orgonát a pécsi Angszter cég készítette 1907-ben. A templom főoltára mögötti oltárképen Szent Péter és Pál apostolok láthatók. A templom szentélyében bal oldalon a csodálatos szószék, ugyancsak a baloldali mellékoltáron az Úr Jézus szobra, a jobboldali mellékoltáron a Szűzanya szobra látható. A templomtoronyban négy harang lakik. Mivel Székelyvarság új keletű település, középkori harangja nincsen. Mélypatak dombján több, mint száz éve álló temploma tornyából az 1898-ban öntött harang szoló hangja hív ünnepre minden varsági lelket. 2001 és 2003 között a központi temetőben ravatalozó kápolna épült a hívek adományából. 2008-ban felépült a régi mellé az új plébánia. A gyerekek több kilométerről mennek iskolába: van, aki szánnal, lóháton, vagy sível érkezik. A varsági Általános Iskola a Körösi Csoma Sándor nevet viseli és 2010-ben egész hetes rendezvénysorozattal ünnepelte az iskola fennállásának 135. évfordulóját. Az ünnepi műsor része volt az emléktábla leleplezése az iskola épületének falán. Úz Bence sírja is itt található, aki Nyírő József barátja volt. Sólyomkőre érkezve, először a több mint százéves harangláb tűnik fel, ezt 2003-ban deszkázták és zsindelyezték újra. A haranglábba két harang lakik. A harangláb közvetlen szomszédságában, az egyház területén önerőből épül a Szent Gellért kápolna. Több rózsafüzér-társulat van a faluban, akik jelenleg mély lelkiségi csoportokként működnek. A vasár- és ünnepnapi, valamint a roráté szentmiséken szép számmal vesznek részt a hívek. A gyakori viharok miatt sokszor kellett javítani az egyházi épületeket, de mindig áldozatkész lelkülettel járultak hozzá. Derekasan kivették részüket a templom belső javításából, valamint a 2008-ban felépült új plébánia elkészítéséből. A varsági plébánia a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Székelyudvarhelyi főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg a marosvásárhelyi születésű Jánosi Gellért plébános végzi az egyházi szolgálatot, kinek előző szolgálati helyei a következők voltak: Barót, Szováta és 2000-től Székelyavarság. A kántori szolgálatot Markó Benedek kántor tölti be. A Szent Péter és Pál apostolok plébánia búcsús ünnepét június 29-én tartják, örökös szentségimádási nap: március 24.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: Józsa Ferenc.

About the author

maradmin

Leave a Comment