A honlap jelenleg fejlesztés alatt áll.
Türelmüket kérjük.

A hét plébániája: GYIMESFELSŐLOK – ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET GIMNÁZIUM

kep9_gyimesfelsolok.jpg

Csíkszereda írányából Gyimesfelsőlokot a Fűgés-tetői hágon érhetjük el, ahonnan csodálatos látvány fogadja a látogatókat. A Fűgés aljában már a Tatros vize völgyében folytatódik a mintegy 30 km hosszú vidék, ahol a völgyben települt falvakat a mellékvölgyekben azaz „patakokban” lakók éppen a „gödör”-nek mondják. A Gyimes völgyét, ezt a felső völgyszakaszt a Tatros vize forrás vidékét három nagyközség lakói népesítették be: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk, ez már Bákó megyében van.

Gyimesfelsőlok Csíkszeredától 30 km-re, észak-keletre a Tatros völgyében hosszan elnyúló szorványtelepülés. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána- vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka és Nyíresalja. Az itt élő magyarokat csángóknak nevezik. Ők a gyimesi csángók, megkülönböztetve ezáltal őket a moldvai csángoktól. A gyimesi csángók hagyomány tudatában úgy él, hogy őseik-akik elsőnek telepedtek le erre a világtól elzárt vidékre, vagy a katonai szolgálat elől, vagy valamilyen más okból a katonaságtól űldözve hagyták ott szülőföldjüket és húzódtak az őserdőktől borított havasok közé. Aztán innen vagy átmentek Moldvába, vagy Moldvából jöttek vissza ide a Székelyföld peremvidékére. Bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókhoz hasonló öltözetüket is, amely egykoron megtévesztésül szolgált az őket üldöző hatósági emberekkel, katonákkal, határőrökkel szemben, nem tudván megállapítani, hogy a ruha viselője moldvai, vagy pedig körözött megszökött székely: mondja el Antal Imre. Kik is lehetnek a gyimesi csángók, ezek a tiszta lelkű, meleg szívű emberek, akik öltözékükben moldvai csángók, nyelvhasználatukban csíki székelyek, lelkükben ízig-vérig magyarok. Mit is takar a csángó elnevezés? Csángó személy, aki „csáng”, ide s tova kereng, azaz csángál. Vajon milyen történelmi múltra tekinthetnek vissza a gyímesi csángók? Hogyan, mi módon kerülhettek ide, az ezer színű virágszőnyeg borította, hegycsúcsokkal koszorúzott-oltalmazott vidékre. Mióta élhetnek itt a vadregényes Gyimes völgyében, a Tatros fólyó által kijelölt harántvölgyek világában, ebben a titokzatos „Patakországban”? Teleki Domokos így ír erről 1796-ban: „…Ezek a lakosok székelyek, kik lassanként ide megtelepedtek, nagyobb részint a Tsiki falukból vonták ide magokat, de részint Moldvából is jött székelyek vagy magyarok. Ezeket… a Tsikiak Tsángóknak nevezik…..ők vándorló emberek és lakhelyeket gyakran elhagyták: az a szó Tsángó pedig, olyan értelemben vétetik mind kóborló, vándorló. A gyimesi csángók a moldvai csángoktól, kialakulásuk idejében, eredetükben, nyelvjárásukban, szokásaikban különböznek egymástól. A település a 16-dik században jött létre Szépvíz és Csíkszentmihály határrészeiből, de teljesen csak 1850 körül önállósult. Lakói állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak. A trianoni békeszerződésig a Csíkvármegye Szépvízi járásához tartozott. 2002-ben társközösségeivel együtt 3365 magyar és 59 román volt.  A település közel fekszik a régi magyar határhoz, ezért bíztosítani kellett a védelmet. A tatár betörések alkalmával legtöbször a falu is áldozatul esett. 1701-1702-ben elkezdték az építkezést, s a falu melletti hegyen egy sáncot ástak, amiből még ma is 120-150 m hosszan, kivehető a régi sánc helye.

A falu látványosságai: a Görbepataki Bagolyvár romjai, valamint a kápolnája, a Szép-havasi Szentlélek kápolna, a Hősök temetője és az 1994-ben épült Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium és kápolnája. A vidék gazdag népi tánchagyományokban, mondavilágban és dallamkincsben. Kiemelkedően gazdag ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik. A paraszt zenészek egyik sajátos népi eszköze a gardon, teknő alakú, húros, ütőhangszer, puhafából készül. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A szakemberek közel 35 féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A táncrendből napjainkban a fiatalok is ismerik a magyarost, csárdást, németest és a héjszát. A zenész dinasztiák közül sokan ismerték Pulika Jánost és Mihályt, Halmágyi Mihály gardonyost és társát Gizi nénit, Zerkula Jánost és nejét Regina nénit a gyímesi népzenészt, a népművészet mestereként ismerték. A nagy zene dinasztiák sajnos kihalóban vannak. A falu általános iskola a Domokos Pál Péter nevét viseli, aki Széchenyi díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kulturájának kutatója. A keresztény értelmiségiek szövetsége összefogott a gyimesfelsőloki csángóemberekkel, hogy egy közös házat építsenek. Nélkülük ez a ház nem állna mondja az iskola alapítoja, Berszán Lajos lelkiigazgató, kanonok. Közben az építést kellett elősegíteni, pályázatokat írni, előszőr csak zarándokháznak indult, de mivel télen nem lett volna kihasználva így újabb döntés született, hogy a csíkszeredai gimnázium kihelyezett osztálya működjön benne, de ez így nem működhetett volna. Újabb kérésre önálló iskola jött létre, ami az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus gimnázium nevet kapta és 1994. szeptember 15-én 30 tanulóval indult. 1993. május 28-án jött el Bálint Lajos, Erdély első érseke, hogy megáldja az iskola első alapkövét. Prédikációjában Árpád-házi Szent Erzsébetről prédikált. Mivel a falu 8 osztályt végzett gyermekeknek nem lett volna lehetőségük tovább tanulni  és hogy értékes emberek maradjanak a társadalomnak és ne kallódjanak el, s ha tehetsége van a társadalom és az egyház javára is, így itt megkaphatják a lehetőséget a tovább tanuláshoz. Ezek a gyerekek nagy körzetből jöttek, meghaladja a 100 km-t, és így kamatoztathatják a képességeiket. 5o felett vannak a moldvai csángó gyermekek száma, akik tanulják a magyar írást és olvasást, imákat és a szent énekeket. A római katolikus gimnáziumban kialakított kápolnából gyakran végeznek szentmisét. Árpád-házi Szent Erzsébet vagy magyarországi Szent Erzsébet II. András magyar király és Melániai Gertrúd lánya és IV.  Béla király húga volt. Mindössze 24 évet élt és mégis rövid élete alatt a világ egyik legismertebb karitatív adakozó szentje lett. Szent Erzsébet hivatásának tekintette a szegények megsegítését és a gyermekek nevelését. Példaértékű az iskola számára, mivel azonos célokat tűzött ki: a szegény sorsból származó, tovább tanulni vágyó gyermekek megsegítése . A gyímesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet líceum búcsús ünnepe: november 19. Örökös szentségimádási nap: május 10. A líceum lelkiigazgatója Berszán Lajos kanonok.

Szerkesztette: Gábor Anna és Erdős Nándor.

Fotó: www.szenterzsebet.ro

About the author

maradmin

Leave a Comment