A hét plébániája: TEMESVÁR - PIARISTA

Temesvár a Bánságban az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak 320 000 lakosával  a legnépesebb városa. A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Temesvár neve a Temes folyó nevéből ered,a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át.   Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt. Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években kis mértékben olaszok is lakják. Lakossága lélekszáma az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik. Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően életszínvonala a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között. A látnivalókban gazdag,említésre méltó: -A Losonczy tér,    az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik . -A Jenő herceg  tér,   a legnagyobb épület itt a tér egész északi oldalát elfoglaló régi városháza. 1731 és 1734 között  a Belvárosban lakó , csak katolikusok számára épült. - Erzsébetvárosban, az Evlija Cselebi utcában áll az úgynevezett „török ház”, amelynek mára már csak a pincéje eredeti   –Gyárváros, a Millenniumi templomot a magyarok bejövetelének 1000. évfordulója alkalmából építették, Ybl Miklós tervei alapján. Ez lett a gyárvárosi plébánia második római katolikus temploma .-A előbb említett kegyhelyeken kívül  megemlíteném piarista templomot. Ez a templom a piarista szerzetesrend tulajdona. Tagjai 1788-ban érkeztek Temesvárra és megkapták a ferences rendiek kolostorát a Nepomuki Szent János templommal együtt, amely 1733-1736 között   egy régi mecset helyén, egy középkori katolikus templomra épült. A piaristák 1909-ben, felépítenek egy új iskolát és templomot. A régi templomot átvette a város, és 1911-ben lebontotta. Kriptájából 261 csontvázat költöztettek el .Az új templomon fellelhetőek a neo-bizánci, magyar és barokk stílusirányzatok is. A piaristák 1948 után is folytatták tevékenységüket, hiszen templomukat az egyetemisták használták. Itt élt és halt meg 2005-ben az ország legutolsó piarista szerzetese, P. Francisc Valo O.Sch.P. Azóta a templomot a Gerhardium római katolikus teológiai líceum papjai gondozzák. A háromszög alaprajzú, belső udvaros, egységes tömböt alkotó épület a városközponttól nem nagy távolságra van. A kápolna bejárata az utcáról nyílik, teste az udvarba nyúlik, háromkaréjos szentélye az udvar felé néz. A kápolna belső kialakítása, arany-fehér díszítése hangsúlyosabban juttatja érvényre ugyanazt a motívumrendszert, amellyel az épület többi részén is találkozunk. A kápolnateret a főkapun belépve, egy  összekötő folyosó részen   keresztül közelíthetjük meg. Innen nyílik a félkörös záródású bejárat a görögkereszt egyik szárába, amely fölött karzat húzódik. A görögkereszt négy szárát a négyzetes központi tértől diadalívek választják el ,amelyekben Krisztus, Szűz Mária, Szent Erzsébet és Szent László szobrai állnak. A központi teret kupola fedi. A csegelyek felületét Ferenczy József falképei díszitik, amelyek a rendalapító Kalazanci Szent József életéből vett jeleneteket ábrázolnak.  Az egyik oltár reliefje Krisztust az olajfák hegyén mutatja, a másik Kalazanci Szent Józsefet a gyermekek között. Mindkét faragvány fehér márványból készült. Az oltárok fölött egy-egy körablak nyílik. A főoltár középen félkörívvel záródó, hármas tagolású építménye faragott Kálvária- ábrázolást mutat: a középső félkörív fölött a keresztre feszített Megváltó alakja, két oldalán Mária és János szobra áll. A kápolna falain látható néhány olajkép, a két legjelentősebb azonban a főoltár két oldalán függő, 1887-re keltezett Fellegi Alajos által festett két festmény. Az egyik Szent Antalt, a másik a rendalapítót ábrázolja.  A kereszthajókban elhelyezett két, eredetileg nyilván stallumhoz tartozó díszes, trónusjellegű széket láthatunk .A resica-govondári templom a piarista templomnak adományozta eddigi orgonáját, amelyet dr. Walter Kindl székesegyházi karnagy és Pelics Dan orgonaépítő épített fel. Az orgonát Roos Márton megyés püspök áldotta meg. A Belvárosi Szent Kereszt felmagasztalása piarista templom a Temesvári Székesegyházi főesperesség, Temesi Főesperesi Kerület, Temesvári esperesi kerületéhez tartozik.  Jelenleg az egyházi szolgálatot  Kocsik Zoltán a piarista templom igazgatója, a  Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum   aligazgató pap-tanára  végzi. A Belvárosi Szent Kereszt felmagasztalása piarista templom búcsúját szeptember 14-én ünnepelik. 

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: lexikon.adatbank.ro