A hét plébániája: LÁZÁRI

A község Szatmárnémetitől északra 7 km-re fekszik, Szatmár megyében, a Szamos alsó folyásánál. A domborzat arculatának kialakításában jelentős szerepet tölt be a Tisza mai völgyének kialakulása. A község vízrajza igen szegényes. Területét átszeli a Túr az ukrán-magyar-román hármas-határ közelében. Lázári község klímája mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag enyhe telekkel. Csapadék kevés hull az év folyamán, a nyári időszakot szárazság jellemzi, ami persze kevésbé kedvez a mezőgazdaságnak. Sok esetben jelentős mértékben csökkenti a termés mennyiségét és minőségét. Nagy problémát jelent az évről évre történő szárazság mértékének erősödése. Tulajdonítható ez részben annak is, hogy erdője teljesen eltűnt az idők folyamán, valamint, hogy vízhálózata szokatlanul gyér, talaja viszonylag termékeny. Sándorhomok és Szárazberek környéken a talaj jelentős arányban tartalmaz homokot, ami kedvező a burgonya termesztésének. A helybeli földtulajdonosok terméseiket értékesítik döntő részben a közeli Szatmárnémeti városának piacán. Altalajkincsként megemlíthető a homok és a kavics.

A falu elnevezését illetően két elmélet is napvilágot látott. Egyesek szerint Lázári nevét valószínűleg Lázár nagyúrról kapta, akinek tulajdonát képezte a terület 1245-ben. Már az Árpád-korban is létező település volt, mely a tatárjáráskor elpusztult. Kiss Kálmán azonban másképpen ír a falu elnevezését illetően. Szerinte Lázári egy kápolnáról, „Factum Sancti Lazari”-ról kapta, mely Szatmár város tulajdonát képezte abban az időben, mint anyaváros. A nevét a kápolna alapján a kezdetekben „Sancti Lazari”-ként ismerték, mely a későbbiekben tovább egyszerűsödvén a Lázári névvel honosodott. A XIII. században a Káta nemzetség Lázári ágának birtoka volt, majd később ezek leszármazottai, a Lázáry, Vasváry, Csarnavoday, Surányi családok birtokolják. A XV. században a Lázári család után a rokon Csarnavoday család örökölte a birtokot, de mellette 1449-ben Szepessy Péter és Szepessy István is kapnak részt, ekkor a Csaholyaiak is szerepelnek, akik zálogba adják részüket a Parlagiaknak.1493-ban beiktatják a Szepessy családot. A Csarnavoday család kihalása után Tárkányi László, Derecsényi Péter, Ártándi Tamás és Vetési Márton kapták meg a birtokot. 1593-1696 között több bírtokos neve említődik meg, akik részbírtokosai voltak a falunak. Ugyanebben a században a jezsuitáknak is volt telkük Lázáriban, ahol rendházat és kápolnát építettek. A XX. század elején Nagy Béla földbirtokos tulajdonában van a legnagyobb földterület, akinek az udvarháza ma is létezik a faluban. Mellette Lengyel Endre és Lengyel Alajos is birtokolnak területet. Nagy Béla kúriájában nagybecsű, igen értékes festmények voltak, melyeknek hollétét a történelem viharos eseményei következtében mai napig homály fedi. Pár évig mint orvosi rendelő szolgált az épület, napjainkra azonban újra lakják az egykori Nagy Béla birtokot, de sajnos az épület igen rossz állapotban van. Lázári határához tartoznak a Daróczy, Horváth, Kanizsai, Lengyel, Luby és Téglaszín tanyák, melyeknek nevei mai napig használatos a mező adott részeinek megnevezésekor. Látnivalók: - a legrégebbi ma is fennmaradt építmény a falu területén, egy református templom. - görögkatolikus templomát a hatóságok kijátszásával, engedély nélkül építették 1986-ban, egy régi épület „felújításának” ürügyén. - a falu központjában lévő kis parkban 2001-ben emlékművet avattak, mely az ezeréves államiságot jelképezi. Kovács Albert kőfaragó mester készítette a turulmadarat.

A katolikus hívek miután elveszítették templomukat, a kor híres püspökének, Hám Jánosnak segítségével új templomot építettek és 1842 december 2-án Szent László tiszteletére szentelték fel. A plébánia már 1334-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben, következésképpen temploma is volt. 1548-ban a község lakossága áttért a református vallásra. Hám János püspök 1837-ben ismét plébániai rangra emelte Lázárit. A templom Hám János és Bíró László püspökök adományából épült, Sckultéty János építész vezetésével. A főoltárkép 1910-ben készült, amin Szent László király látható, 1971-ben állították fel a szembe-oltárt. A falfestményeket 1936-ban Tóth Gyula készítette. 1992-ben renoválták a templom belsejét, ekkor új vasablakok és új padok is kerültek a templomba. Lázári filiája Nagypeleske, ahol egy új kápolna épült 1984-ben, titulusa Szent József, másik filiája Kissár, itt 1997-ben építették a kápolnát és a Fatimai Szűz Mária titulusát kapta. Jelenleg a mikolai születésü Néma Sándor plébános látja el a lázári híveket, kinek előző szolgálati helyek a következők voltak: segédlelkészként Kaplony, utána Nagykároly Kalazanci Szent József plébánia, a Szatmár Hildegárda plébánia. Plébánosként Kisdengeleg, Mezőterem. 2003-2008 között hittanár és lelkivezető Szatmáron, a Hám János Teológiai Líceumban, közben ellátja a Szent Antal plébániát is. 2005-től ellátja Szelestyehutát, majd kálmándi plébános és 2018-tól Lázáriban végzi az egyházi szolgálatát. A kántori szolgálatot Alexa János kántor tölti be. A Lázári plébánia a Szatmári Esperesi kerülethez tartozik. A falu búcsús ünnepét június 27-én tartják, Szent László ünnepén, akit a szentek sorába III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben iktatott. Örökös szentségimádási nap: augusztus harmadik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: centruinformareturisticamicula.ro