A hét plébániája: GYIMESBÜKK

A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése Gyimesbükk, mely községközpont Bákó megyében. A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába.  A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. A községet 1951-ben politikai és területátrendezési okok miatt Bákó megyéhez csatolták. 1965-ben teljesen megszüntették a magyar nyelvű oktatást. Gyimesbükknél található az ezeréves határ, ott ér véget az ország, melyet István király Mária kegyeibe ajánlott. Gyimesbükk környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei, felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet, összesen 3 határkő látható. A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a volt román-magyar határtól, áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza melyet évről évre turisták ezrei keresik fel. Az épület néhány éve Deáky András tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható, a gyűjteményt kezelő Bilibók Ágoston vezetésével. A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Pfaff Ferenc építész tervezte, akinek az állomás épületének falán elhelyezték az emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát.
A Tatrosba ömlő patakvölgyek itt Gyímesbükkön is  a szórványtelepüléseinek nevei a patak, esetleg az első betelepülő nevét viselik. A fáktól megtisztított patak völgyek valóságos falvakká nőtték ki magukat, jelentős havasi területek alakultak ki. A kialakult szállások egyben a legősibb szenthelyek is, ahova az állatok csendes legeltetése közben a gazdák időnként visszavonultak imádkozni, így jelentek meg szétszórtan  az első tanyák, pásztorkunyhók és kápolnák is  a patakokban. További látnivalók még a helységben:
-az Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház.
-A helység  határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban.
–A kontumáci templom, a legrégebbi Gyimes-i templom az 1700-as évekből, 1782-től Plébánia templom, anyakönyvét1785-től vezetik.
- A kápolna tőszomszédságában fekvő egykori vesztegzár és vámház épületeinek romjait konzerválták. A XVIII. századi romok között kereszteket és fekete gránit táblákat helyeztek el és ezeken a második világháború áldozatai vannak feltüntetve.
-2012-ben megépűlt a MÁRIA ÚT a kontumáci templomtól a csíksomlyói templomig.
-A HIT KAPUJA : 2013-ban a kontumáci templom közelében a hit évének emlékére  egy kis székelykaput és 11 oszlopotállítottak.
- MÁRTON ÁRON KERESZTÚTJA a háború emlékeit őrző puskafészkek fölé  épült meg 2016-ban,  a Hit Kapuja útját folytató keresztút.
- A millenniumiszent koronát ábrázoló kereszt is felállíttatott a kontumácban.
- A RÉGI PLÉBÁNIA, a GYIMESI SZÜKSÉG KÁPOLNA , ma KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS KÁNTORI LAK, melynek területe  465m2. Fából van építve és cseréppel fedve. 1933 jún. 27-én Gróf Majláth G. Károly püspök úr áldotta meg, kulturális célokat szolgál, ifjúsági és népnevelési célzattal.
 -A BÜKKI templomot  1927-ben fából építették  és cseréppel van befedve. Szent Péter és Pál apostolok napja a búcsú ünnep.
- AZ ÁLDOMÁSI kápolna  23 m2, kívül, belül, az ablakokat, ajtót, a tetőzetet felújították.
- A BÁLVÁNYOS- i kápolna: Teljes egészében  felújítódott és  központi fűtés is van benne.    A kápolna mellett működtetik  az ifjúság nevelésére a Bilibók Miklós harangozó lakását.
- A TARHAVASI ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET KÁPOLNA. 2005. augusztus-november 19.  között  épült,   ahol majdnem minden vasárnap van szentmise vagy igeliturgia.
- RAVATALOZÓ KÁPOLNA : A 2015- ben Krisztus Király Ünnepére áldotta meg Msg. Tamás József püspök atya.
- HARANGLÁBAK: A kontumáci temetőben, Gyimesben –Alszegben és  a Czikolyai temetőben  vannak állítva.-
Egyházközség tulajdonátképező temetők:  Kontumáci, Czikolyi,Bükki/Bilibókszeri, Bálványosi, Barátosi. Gyimesbükkön György Lajos plébánosvezetésével a hívek egy szükségtemplomot építettek 1929–1933-ban. 2004-ighasználták, amikor főhatósági engedéllyel felszámolták, és az oltárt a képpel együtt visszavitték a régi helyére, a kontumáci templomba. Az új templom betonalapját 1926-ban György Lajos esperes-plébános idejében készítették el. A templom 1974. február 25-től 1976. október 16-ig készült el Dani Gergely plébános idejében. Tornyában három harang van: egy 886, egy 476 és egy 228kg-os. A harangozás villannyal működik. Az ÚJ TEMPLOM területe 1010 m2 , hosszúsága 43 méter. A vasbeton és erőtan szerkesztője Moll Lajos építész volt.    Kivitelezője a gyergyószentmiklósi Kisipari Termelőszövetkezet építészi részlege. Az építészi ellenőr Ferencz Sándor volt.   A munkálatokat 50.000 lejjel és70.000 téglával kezdték. Az első téglát az alapra 1974. március 9-én tették le. 1974. november 28-án megkezdték a templom fedését, a keresztet december 7-énállították a helyére, majd következett a templom belsejének vakolása, és berendezése. A templom belsejét Lukácsovics Magda freskói díszítik. A templom szentelési ünnepsége 1976. október 17-én volt DR. Jakab Antal segédpüspök Úr  szentelte fel Krisztus teste és vére tiszteletére. Nagytiszteletű Dani Gergely Esperes Úr, aki életében csak áldozatokat hozott, halálával is áldozatot mutatott be, a templom oltáránál halt meg szentmise közben 1983.január 5-én, földi maradványait az új templom mellé helyezték örök nyugalomra. A magyar kormány támogatásával kialakított  Katolikus házat avattak fel május 21-én a helyi templom szomszéd- ságában. A gyimesbükki új templomban tartják a virágvasárnapi búcsút is és  az új templom búcsú ünnepét ÚRNAPJÁN tartják. Örökös szentségimádási nap: június 18. A gyimesbükki Úrnapja plébánia a Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot a Lujzikalagori születésű Salamon József lelkész végzi, kinek előző szolgálati helyek a következők: Ditró, Szászrégen Óradna, Gyergyóhodos  és jelenleg Gyímesbükk. Itt szolgál még a Gyergyószentmiklósról származó Hanuleac Tamás segédlelkész, a kántori szolgálatot Koncsag László és Tankó Előd töltik be.

Összeállította: Gábro Anna.

Fotó: www.petofiprogram.hu