A hét plébániája: PUSZTADARÓC

Pusztadarócközség Szatmár megye északi részén található, 9 km-re Szatmárnémeti municípiumtól. A község északon és nyugaton Magyarországgal, délen Vetés községgel, keleten Szatmárnémetivel és észak – keleten Lázári községgel határos. A községhez tartozó falvak a következők: Atya, Dara, Pusztadaróc és Pete. Pete faluban található a Románia és Magyarország közötti határátkelő. Pusztadaróc község teljes egészében a Szamos síkságon terül el. Az egyetlen folyóvíz, ami átszeli a községet, a Szamos, amely egyben a település déli határát is jelenti. A község falvain keresztül mentek a vándornépek, a két világháború, természeti csapások, a legutóbbi – az 1970-esárvíz – amikor Dara falu egy részét teljesen lerombolta a víz, de az emberek itt maradtak és dacolva  a természetharagjával újrakezdték. A közösség összefogott és bár nehéz munka árán sem hagyta el ősi földjét de elmondható, hogy a gazdasági potenciálja is igen nagy. Pusztadaróc nevét 1220-ban említette először oklevél egy perrel kapcsolatban, Drancy (Draucy) formában, mikor többek között a daróci várnépeket; köztük Krasznát, Kötönyt és Visatát is megemlítik.1262-bőlvaló a telepítés újabb említése, ekkor Szirmai adatai szerint az elhagyott királyi darócok földjét V. István ifjabb király a Gutkeled nemzetségbeli Várdai Mihály fia Aladár ispánnak ajándékozta.1314-ben Atya, Pócsa és Kosmota határjárásakor tűnik fel ismét, amikor a falu melletti Németiből Beregszászra vivő utat is megemlítik.1320-ban a Gutkeled nemzetségbeli Daróci István fia, János és annak László nevű fiának birtoka és Pete szomszédja volt.1323-ban Károly Róbert király oklevele említi, Lázárt, a település tatárjárás utáni első birtokosát. Tőle származik a Bábonyi és Váraljai család, tőlük pedig a Daróczy, Csernavoday és Surányi családok.1462-ig a település birtokosa a Lázár Daróczy család volt, ennek magvaszakadtával, 1462 után Nádasdy János, Drágfi Miklós és Szállási Erdélyi Péter kaptak rá királyi adományt.1469-ben Csernavoday Egyed és Domokos foglalják el.1493-ban Csernavoday Egyed itteni részbirtokát Matucsinay Miklósnak zálogosította el 400 arany forintért. A 15. században a település nagyrésze a Derecsényi család tagjaié volt.1526-ban a falut Derecsényi Péter és Pál kapták meg, de kisebb részeket kapott itt a Tárkányi, Ormós, Thegzes és Wethéssy család is.1651-ben a Kállay lányok és Csalay László, 1652-ben Lónyay Zsigmond is birtokosok itt, 1687-ben báró Károlyi László is kap itt részbirtokot. Az 1700-as években a Károlyiaké, a század végén pedig a gróf Barkóczy, Kanizsay, Nagy, Patay és Becsky családoké. A 20. század elején Jékey Ilona és Nagy László leszármazottaié. A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott. 2011-ben  1730 főt,1474 magyar lakost számláltak. Nevezetességek  a faluból a - Református templom - 1887-ben épült, az Ember Géza-kúria és a dendrológiai park. Szamosdara település neve már az 1300-asévekben előfordult az oklevelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka. Régi plébánia, amely a hitújításkor megszűnt. 1739-ben ismét plébánia. Templomát ebben az évben Báró Thoroczkay Boldizsárné, Serédy Klára adta vissza a katolikusoknak. Római katolikus temploma - 1916-ban épült a középkori templom rossz állapota miatt és Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét augusztus15-én tartják. Szamosdara filiája: Pusztadaróc, amelynek a római katolikus temploma a Szent József, a munkás, tiszteletére van felszentelve, búcsús ünnepét május elsején tartják.  A másik filiája Szamosdarának: Atya, katolikus templomának titulusa, Szentlélek eljövetele. Pünkösd vasárnapján ünnepli búcsúját. A települést a korabeli oklevelek 1462-ben említik először, nevét ekkor Athya alakban írták. Pusztadaróc a Szatmári Esperesi Kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a Sárközújlaki származású Istvánfi Szilárd plébános végzi, akinek előző szolgálati helyei a következők voltak: Felszentelése után segédlelkész a nagybányai Szentháromság plébánián, 2013-tól a máramarosszigeti plébánián, 2014-től a szatmárnémeti Szent Család plébánián, 2016-tól a Kis Szent Teréz plébánián, 2017-tőla Székegyház segédlelkésze, 2018-tól a szamosdarai plébános.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.szatmariegyhazmegye.ro