A hét plébániája: MÁRÉFALVA

Máréfalva, Hargita megyében, Székelyudvarhelytől 7 km-re északkeletre fekszik. Közigazgatásilag 2004 tavaszától önálló község. Máréfalva a történelmi Udvarhelyszék Farcádi járásához, majd Fenyéd községhez tartozó falu volt napjainkig. A falunak és a határában lévő hajdani megfigyelő őrállomásnak, Máré várának névadója egy bizonyos Máré nevezetű vitéz. A román megnevezés a magyar név tükörfordítása. A falu feletti hegycsúcson álló vár régészeti leletek tanúsága szerint bronzkori eredetű. A falu mellett északról emelkedő hegyet Leshegynek nevezik, mivel itt Márévárnak egy őrtornya állott. E hegynek csaknem falmeredek szikla oldalában található a Kőlik két barlangja, melyekben a nép vész idején biztos menhelyet talált. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Látnivalók a faluban: 1997-ben avatták fel a kultúrház mellett kialakított parkban, a két világháborúban elesett máréfalviak emlékművét. A keresztre került fel a magyar honfoglalás dátuma, valamint ennek millecentenáriumi évfordulója: 896-1996. A park hátsó részében található „Rozetta” házat egy idős paraszti ház felrenoválásával hoztak létre. A ház magán viseli a hagyományos építészet jellegzetességeit. A falu határában ott, ahol a Fenyéd pataka vize keleti irányát megváltoztatva északnak fordul, a Cekend-tetővel szembeni hegyen állt Máré vára, melynek csekély maradványai vannak. A falu jellegzetessége a díszes székelykapu, melyből 95 áll a faluban. A legszebb székelykapuk találhatók itt. Régi temetője gyönyörű fejfákban gazdag, különleges, cserefából készült, bádog borítással fedett keresztek.

A római katolikus temploma 1763-1772 között épült. Az egyházközség 1645-ben lett önálló plébánia. Korábban Fenyéddel volt közös temploma. A reformáció alatt, annak ellenére, hogy nem volt saját papjuk, hűségesek maradtak katolikus hitükhöz. Egy időben a székelyudvarhelyi papok látták el a hívek lelki gondozását. 1739-ben Kis Gergely személyében helyben lakópapot kaptak. Az egyházközségben az 1600-as évek közepétől a mai napig 28 egyházmegyés pap és szerzetes született. Az először 1566-ban említett falu egykori templomáról az egyházi feljegyzések a következőket mondják: „Egy 1760-ból való püspöki irat szerint Máréfalva parókiális temploma öreg Rákóczi György idejéből való, a hagyomány szerint ugyanis a templom régi tornyán az ő neve volt bevésve.” 1763-ban új templom építését tervezték, ez 1772-ben lett kész, és 1783. július 19-én szentelték fel Szent Imre herceg tiszteletére." Mai állapotát az l908. évi bővítés során nyerte. Egyházi anyakönyvelése 1721-ben indult. Általánosan elfogadott elv, hogy a legtöbb falusi iskola egyidős a plébániával, Máréfalván csak 1721-ből való az első írásos bizonyíték „a Máréfalvi Mesternek rendeltetett „szénarétekből és szántóföldekből" szóló inventárium. 1723-ban a falusi iskola tanítója volt „Nemes Máréfalvi István Deák Uram". A hajdani római katolikus, felekezeti „iskolaház" épületét 1882-ben emelte a falu közössége. 1996-ban Nyirő József, a nagy székely író nevét vette fel az iskola. Az itt álló legrégebbi, 1858-ból származó faragott-festett székelykaput, a papi lak kapuját felújították, kitették rá a műemlék táblát.

A mai templom a falu közepén, az országúttól délre emelkedő dombon áll, nyugati homlokzati tornyát átlós elhelyezésű támpillérek erősítik. A hajóban a nyugati bejárat felett az 1772-es évszám látható. Keleten szentélye sokszögzáródású. Középkori tárgyi emlék a templomban ma nincs, középkori építésre utaló jegyek nem láthatók, de a plébánia épületében, a tornácot tartó falazatba beépítve, egy csúcsíves nyílású szentségtartó fülkét találunk, mely egyszerűen tagolt keretévei és a tagozatokból kiemelkedő három kereszttel a XV-XVI század fordulójáról való, s nagyon hasonlít a farcádi templom szentélyében eredeti helyén lévő, kőfaragójegyes szentségtartóhoz. Ez a faragvány valószínűsíti azt a feltevést, hogy a falu első kőtemploma ugyanebben az időben épülhetett. A falu népességét mutató, valamivel későbbi adatok alapján az építkezés igénye és lehetősége is adva volt ebben az időben. Az 1566-os lófő-összeírásban három személyt említenek, az 1567-ben készült porta jegyzékben Máréfalva 19 kapuval szerepel. Lehetséges tehát, hogy a XVII. században egy már korábban meglévő templomhoz építették a tornyot. Ferenczi Sándor adatai alapján Pálfi Géza Máréfalván született 1941. április 14-én, tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Kiváló emberi magatartására és kimagasló papi méltóságára való tekintettel, emlékére domborművet készíttettek volt kántoriskolás osztálytársai. Lőrincz Lehel alkotását Máréfalván Tamás József segédpüspök áldotta meg. A Szent Imre herceg  plébánia, a Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot a farkaslaki születésű Sebestyén Ágoston plébános végzi, akinek előző szolgálati helyei: Gyergyócsomafalva, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kapnikbánya, Szentdemeter voltak és 2018-tól a lövétei születésű Egyed Gábor nyugalmazott lelkészt váltotta fel Máréfalván. A kántori szolgálatot Miklós Sándor tölti be. A máréfalvi Szent Imre plébánia templom búcsúját november 5-én  tartják. Örökös szentségimádási nap: március 21.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: acs-badogos-mesterek.com