A hét plébániája: TÚRTEREBES

Túrterebes az Alföld utolsó menedéke, az Avas hegység kapuja. A község a Túr folyó mentén, pontosabban a Szatmári-sikság és az Avas hegység találkozási övezetében terül el, 133 m tengerszint magasságban. Területe 54 km2  és három településből áll: Túrterebes, Túrterebesi Szőlőhegy és Kisterebes. Közigazgatásilag Szatmár megyéhez tartozik, mintegy 25 km távolságra a megyeszékhelytől, Szatmárnémetitől. Nevének előtagja a településen keresztülfolyó Túrra utal. 1967-ben a Pusztahegyen talált lelet az ún. Grovetlián Kultúra első szakaszához tartozik. A szakemberek szerint a talált ezüst pénzérmék a Krisztus születése előtti II-III. századból valók. „Szent Királyok területe”. Első adat a településre vonatkozóan 1216-ból való. A XVIII. század elejére a vidék lakossága alaposan megcsappant. Ennek számos oka volt: a 150 évig tartó török uralom, a Rákóczi-féle szabadságharc veszteségei, az 1717 évi tatárjárás, az évenként jelentkező árvizek, a gyógyíthatatlan betegségek és a nagyfokú gyermekhalandóság. Perényi Károly báró svábokat telepített be, ekkor a falu Szatmár vármegyéhez került, s annak része maradt egészen a trianoni békeszerződésig.

Túrterebes az 1989-es változásokat követően három püspököt is adott a világegyháznak. 1990-ben Reizer Pál lett a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye főpásztora (1990–2002), majd az ő utóda Schönberger Jenő lett (2003–). Szintén a falu szülötte dr. Cserháti Ferenc, aki 2007-ben az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspöke lett, s akit a Magyar Püspöki Konferencia a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával bízott meg. A falu nevezetességei: a református templom, a görögkatolikus templom, a Perényi kastély (XIV-XVI század körül épült), a Dónát kápolna, az ún. Kishegyen és a római katolikus temploma, mely a Perényi család támogatásával épült 1814 és 1827 között, barokk stílusban, Nagyboldogasszony tiszteletére.

Az 1740-es évek elején báró Perényi Károly, Ugocsa vármegye főispánja, áttért a katolikus hitre. 1744-ben a templomot erőszakkal foglalta vissza, a református lelkészt elűzte. Ekkor visszaállt a plébánia is. Ugyanettől az évtől anyakönyvei is vannak a plébániának. A templom rossz állapotban volt. Ez késztette arra özvegy báró Perényiné Tövissi Bálintfi Klárát, hogy új templomot építtesen. Alapkövét 1814-ben Kolbusiczky Péter püspök helyezte el. A templomhajó 1818-ra készült el. A kórus 1825-1827 között épült. A püspök ekkor ajándékozta a templomnak a szatmári székesegyház orgonáját. A templom titulusa Nagyboldogasszony, melynek napja a magyarság ősi ünnepe, amikor Jézus szülőanyjának mennybemeneteléről emlékezünk meg. A Katolikus Egyház számára kiemelt jelentőségű ünnep, mely szerint Krisztus anyja, Mária, halálával osztozott Szent Fia dicsőséges feltámadásában: testben és lélekben egyaránt a mennyországba jutott, mert testét angyalok kara emelte a mennyekbe. Ezt ábrázolja a templom főoltárán látható festmény is.

A templomot az idők folyamán több alkalommal javították. A háború okozta rongálódásokat 1957-58-ban javították ki. 1993-95 között pedig mind kívül, mind belül felújították. A belső bútorzatot, a padokat és az oltárt is kicserélték. A templom tornya 1828-ban készült el. 2012-től ismét működik a toronyóra, dr. Agárdy Miklós hozzájárulásával, melyet Nagyboldogasszony napján szentelt fel a falu szülötje, Schönberger Jenő püspök. 1982-ben új, emeletes plébánia épült. 1999-ben Mindenszentek ünnepén szentelték fel a temetőben az új, nagy befogadóképességű ravatalozót. 1810-1948 között egyházi elemi iskola működött. A szatmári Irgalmas Nővérek tanítottak itt. Az iskolát 2001-ben adták vissza az egyháznak, romos állapotban. Le kellett bontani, helyére épült a Közösségi Ház. Ebben hittanterem, számítógépes terem, könyvtár, valamint egy nagy terem található, ami jegyváltásra, halotti torra, kisebb lakodalomra bérelhető.

A hívek száma kb. 1800-ra tehető, ebben benne van a mintegy 780 lelkes cigányközösség is. Két filia tartozik Túrterebeshez. A kb. 6 km-re fekvő Túrterbes Hegy, mintegy 100 lélekkel. 1994-ben templom épült Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, búcsúját október 8-án tartják. Havonta két alkalommal van szentmise. A másik filia, Bábony kb. 10 km-re található. Itt a cigány közösség katolikus, így 160 lelket számlál a katolikus közösség. 1985-ben egy házat vásárolt az akkori plébános, Kirner Ferenc, amit imaházzá alakítottak át, majd Szt. Anna tiszteletére szentelték és búcsúját július 26-án tartják. Havonta egy szentmise van. A Kishegyen a Szt. Donát tiszteletére szentelt kápolnát 1850-ben építették. Augusztus 15-ke előtti vasárnap van ünnepi búcsú. Szt. Dónát a szőlősgazdák védőszentje. 2006-ban a híd lábánál Nepomuki Szt. János tiszteletére épült kör alakú kápolna. Ez a régi híd melletti régi kápolna mása. Nepomuki Szt. János a hidak, folyók védőszentje. Építését a Németországban élő túrterebesiek közössége, illetve a Polgármesteri Hivatal finanszírozta. A XX. században két plébános működése hagyott mély nyomot az egyházközségben: Barna József és Kirner Ferenc, akik 25 évig működtek a faluban. A túrterebesi Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom az Ugocsai esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Scheffer Dániel Antal esperes-plébános végzi. Előző szolgálati helyek: Szatmárnémeti, ahol segédlelkészként működött, majd Máramarossziget, Nagykároly - Kalazanci Szent József plébánia, ahol spirituális, 2013-tól ugocsai esperes és a túrterebesi egyházközösség plébánosa. Az egyházközség kántora Kovács István. Harangozója Hutzel Erzsébet. Tizennyolc tagú egyháztanácsa van. Működik még Rózsafüzér Társulat, Mária Légió, Jézus Szíve családja, Biblia csoport, Nőszövetség valamint felnőtt és ifjúsági kórus. A falu búcsús ünnepét augusztus 15–én tartják.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.infoturismturt.ro