A hét plébániája: VÁGÁS

Vágás Székelyudvarhelytől 7 km-re délnyugatra a Vágás- és a Malmok-patak közötti dombháton fekszik, Hargita megyében, Bögözhöz tartozik. Neve onnan is eredhet, hogy egykori írtás helyén települt. A falu lakói római katolikusok. A 14. században a három falu Béta, Dobó, Vágás anyaegyháza Dobó volt. A három faluról a legenda így maradt fenn, hogy egy öregembernek három fia volt. Így szólt az öregember a legnagyobb fiához: neked adom ezt a helyet, menj itt a vágáson keresztül, s ez lesz a te földed, mútatva a mai Vágásra. A középső fia feléfordulva így szólt: neked adom azt a helyet,ahova ezt a követ dobni fogom, és eldobta a követ, ahol a kő leesett a földre annak helyén van Dobó. Azt mondta a legkisebb fiának, te menj bé tova a völgybe, s később ebből lett Béta. Dobó és Vágás annyira összeépült, hogy látszatra egy települést alkotnak.
A vágási plébánia eredetéről az 1903-as sematizmus úgy nyilatkozik, hogy „erecta anta annum 1654.” A szomszéd völgyben elterülő Béta, Vágás fíliája. Régi Keresztelő Jánosnak szentelt temploma 1488-ban már állott és Székelydobóval közös templom volt. A reformáció idejében a falu egy része áttért az új hitre s a templom is a reformátusoké lett, majd 1630-ban Brandenburgi Katalin visszaadja a katolikusoknak. Ennek a templomnak a helyére épül 1843–1851 között a ma is látható templom, Szent Ilona tiszteletére,a középkori templom helyén és anyagának felhasználásával. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Az elmúlt századok folyamán az egyházközség hívei tanúságot tettek hitükről és az egyházhoz való hűségükről. A dombon, ahol Dobó Vágással összeér, ott fekszik a két falu temploma. A plébánia Vágáshoz, a kántori lakás már Székelydobóhoz tartozik.
A vágási Szent Ilona plébánia a székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szolgálatot teljesít  Jakab Lajos lelkész, a kántori szolgálatot  Jakab Szilveszter tölti be. Szent Ilonára, Nagy Konstantin édesanyjára, a Szent Kereszt megtalálójára emlékeznek a liturgikus emléknapján augusztus 18-án és ezen a napon tartják a falu búcsus ünnepét. Örökös szentségimádási nap: március 22.
Vágás ellátó plébánia Székelydobónak és Bétának. Mindkét falu közigazgatásilag Bögözhöz tartozik. Székelydobó Székelyudvarhelytől 10 km-re nyugatra, a Vágás-pataka völgyében fekszik a Sükői-Rez déli lejtőjén. Középkori Dobó  tiszta katolikus lakossága többségében a reformáció után is katolikus marad. A régi középkori templom öröksége a harang, ami  elhasadva hallgat. Székelydobó római katolikus temploma 1848-ban leégett, azóta a Vágásiba járnak a  hívek. A dobói idősek nehezen jártak fel a vágási plébániatemplomba, ezért a falu lakói, miután  visszakapták a régi egyházi iskola épületét, az egyik termet kápolna létesítésére használták fel. A Szekérvárnak nevezett helyen a hagyomány szerint a 16.-17. századi parasztmozgalmak idején szekérvárat építettek. A Felső- és Alsódobó közti dombocskán állhatott Martonfalva, itt állott egykor Maróthy György székelykapitány kastélya. A kis fa harangtoronyban megkondult a harang 2011 júliusában, felírata: „Siratom a megholtakat és zengem azok feltámadását, mely célra öntette a dobói róm. kat. hívek a vágási és bétai társmegyék segítségével. Öntetett Sepsi.Sz.Györgyön 1867” – olvasható a harangról. Az épület hátsó részében alakították ki a misézőhelyet, boltíves szentéllyel. A kápolna liturgikus berendezési tárgyait a székelyudvarhelyi Hajas László faragta, ezek a tárgyak a tabernákulum, a feszület, a húsvéti gyertya tartó és egy térdeplő.
A másik filiája Béta, a Nagy-Küküllő völgyétől északra fekszik, Székelyudvarhelytől 7km-re délnyugatra. A Bétai-patak folyik rajta keresztül, két részre Alszeg és Felszegre osztva a falut. 1974-ben teljesült a bétaiak vágya: saját templomot kaptak, ami a kulturotthon mellett fekszik. A templom méretei 21,65 m hosszú, 9,50 m széles és 24 m magas. Fölszentelése 1976. augusztus elsején volt. Az új templom hármas térfüzésű. A bétai templom tornyában 3 harang lakik. A nagyharangot 1995-ben öntette Barabás József. A vágási templomba való eljutás főleg télen okozott gondot a bétaiaknak. Székely Gergely plébános, nem törődve a kommunista hatalom sokszori zaklatásával, 1974-ben a hívek önzetlen segítségével templomot építtetett Jézus Szíve tiszteletére, ezen a napon tartják a falu búcsus ünnepét is. Örökös szentségimádási nap:augusztus 10. Az 1989-esrendszerváltás után nagyon sokan elhagyták falujukat-szülőföldjüket, részben dolgozni mentek Magyarországra, de többen ki is telepedtek. Az egyházi szolgálatot ugyancsak Jakab Lajos lelkész és Jakab Szilveszter kántor végzi.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: mapio.net