A hét plébániája: KOLOZSVÁR - FERENCES TEMPLOM

Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található. A 2011-es népszámlálási adatok szerint, Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozsvár megye, ma Kolozs megye székhelye. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja. Híres ezenkívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota. 1177-ben felbukkant írásos formában. A város több városnegyedből áll, a történelem folyamán kerületei is voltak a városnak, ami a magyar közigazgatás örökségének tudható be.

Kolozsváron a Karolina teret (ma Piata Muzeului) Havas Boldogasszony, közismertebb nevén a „barátok temploma” uralja. Ezen a helyen állott valamikor a város első temploma, amelyet az Árpádházi királyok alatt építettek a XI. század végén. Ez a templom az 1241. évi tatárdúláskor megsemmisült. A tatárjárás után is ide épült fel a középkori városközpont temploma 1260-ban. Az 1975-ben elkezdett restauráláskor a templom kriptájában előkerültek az Árpád-kori, tatárjárás után emelt félköríves stílusú templom alapfalai. 1725. június13-án, Páduai Szent Antal ünnepén adta át a templom kulcsait a Katolikus Státus jóvoltából Antalffi János püspök nevében Szabó Mihály, Kolozsvárnak akkori kanonok-plébánosa a ferences rendtartomány megbízottjának, P. Antalffi Istvánnak, a visszatérő ferencesek első házfőnökének. Átvételkor a templom „roskatag” volt, azonnali javítást igényelt, ami szinte természetes, hogy a kor stílusa, a barokk szerint történt. A ferencesek 1727-ben kapták meg a templomot. Az átalakító munka 1728-ban indult meg és 1745-ben fejeződik be. A legfontosabb barokk bővítést a templom elé csatolt, háromszintesen tagolt 4,5 x 4,5 méter alapterületű impozáns hagymakupolás torony képezi. Az új nagy keresztet 1780-ban rakták a helyére. Vasból készült és rézgömbbel látták el. Az 1898-as toronyjavítás alkalmával egy 2.80 méternagyságú vasból készült új kereszt kerül a torony tetejére. A bejárat feletti toronyfülkét a Ferenc rend Nagyasszonya, barokk szobra díszíti. A templomhomlokzat felső két fülkéjében Szent Ferenc és Szent Antal szobra látható. Az 1900-ban történt belső falfestés alkalmával, a templom mennyezetét ferencestárgyú freskókkal díszítik. A festést Adorján János kolozsvári festő végezte. 1912-ben a templom belsejét egészen felújítják, kicserélik a templom kockaköves burkolatát öntött mű kővel. A főoltár a templommal együtt a Havas Boldogasszony tiszteletére emeltetett 1730-ban. A római legelső Istenanya-szentélytől, a Sancta Maria Maggiore-től nyerte nevét. A Havas Boldogasszony képe mellett a főoltáron középen látható még egy szép Mária szíve szobor, illetve a Fölfeszített Üdvözítő, vászonra festve. Egy forgó-oltárral állunk szembe. Legtöbbször a szobor látható előtérben, a Mária-kép nevesebb Mária ünnepeken, a Felfeszített a szenvedés időszakában. Az emelvény középső szakaszának felső részében a Szentháromság, ezzel párhuzamosan a jobb szakasz mezejében Szent József a kis Jézussal, s a bal mezőben Szent Anna a gyermek Máriával látható. A középső szakasz alsó mezejében egy pápa alakja, a hármas kereszttel, felette felirattal. A két első mellékoltárt a rendi hagyományoknak megfelelően Szent Ferenc atyánk és Páduai Szent Antal tiszteletére emelték. Utóbb a Szent Antal oltár hátrébb került a szószék mellé, s helyét Jézus Szíve foglalta el. 1900-ban indul el, Szent Antal tiszteletére, a mai napig tartó keddi búcsúk gyakorlata. Látható még a Kis Szent Teréz oltár, a Lourdesi oltár, 1910 karácsonyára felállítják a Betlehemet, a régi keresztúti képeket is újakkal váltják fel. A déli oldalon a támpillérek közeibe a négy kápolna található, alattuk kriptákat készítettek, ahová temetkezhessenek. A gazdag faragású és erőteljes kivitelezésű barokk szószék 1740-ben készült el Torma Miklós és neje Száva Judit adományából. A mellvéd közepén földgömbbel az Úr Jézus féldomborművű mellszobra látható két oldalán pedig a négy evangélista mellszobra. A szószék tetején a keresztet tartó Üdvözítő áll. Az orgonát 1908-ban építette a pécsi Angster József és Fia vállalata, valószínűleg felhasználva a régi 11 regiszteres Kolonics István orgonájának egyes részeit. 33 regiszteres és pedálos, három manuálos lett: Főmű, Redőnymű és Távmű. A toronyban 3 harang van, egy 650, egy 358 és egy 70 kg -os. A torony 52,25 m magas, a szentély 19,50 m hosszú, 7,84 m széles és 12,70 m magas, a hajó hossza a bejárattal 37,63 m. Szélessége az oszlopok között 10 m, belső magassága 13,10 m, A templom nem alkot önálló plébániát, hanem templomigazgatóság végzi a feladatkört. A ferences templom a Kolozs -dobokai főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szolgálatot telyesít: P. Bakó Béla- segédlelkész, Ft. P. dr. Orbán Szabolcs-tartományfőnök, P. Pantea Tibor-házfőnök, P. Sebestyén Antal-templomigazgató, lelkész és a kántori szolgálatot Pozsár Róbert tölti be. A templom búcsúünnepét augusztus 5-én tartják, örökös szentségimádási nap: augusztus 16.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: magnificat.ro