A hét plébániája: CSÍKMENASÁG

Csikmenaság Hargita megyében, Csíkszeredától 25 km-re a Taploca és a Fisák patakok találkozásánál fekszik. Közigazgatásilag Csíkszentgyörgyhöz tartozik Bánkfalva és Menaság is. Neve a magyar mén és ság (=domb) főnevek összetétele, de lehet, hogy a keleti egyház szentjétől, Szent Ménásztól kapta.1567-ben Menessagh néven említik. A falu zab és kender termesztéséről volt híres. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. Látnivalók a faluban:- A falu első világháborús emlékművét Szervátiusz Jenő készítette. A sebesült katona a templomkert déli bejáratánál áll. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében képzőművészeti műemlékként szerepel a szobor, a római katolikus plébánia templom, valamint az Adorján ház, amely a lófőszékely udvarháza a népi építkezés szép tárgyi emléke. Két osztatú székelyházban két kamra húzódik meg. Boltíves pincéjébe két lejárat vezet. Érdekes a mennyezet építészeti stílusa. Mindkét házban az építéssel kapcsolatos feliratos gerenda van: 1791-ből és 1835-ből. Tulajdonosai voltak: Adorján Imre, Adorján Elek és Adorján Ignác. A telekhez tartozó székelykaput 1828-banállították.- Északkeleti részében, a Vigaszó helyen borvízfürdőt említ Benkő Károly. Gyógyhatását korán felismerték. A hagyomány szerint az Aranyásás-patakában régebb aranyat ástak.

A csíkmenasági római katolikus templom Alcsík egyik legértékesebb egyházi műemléke. Román kori egykori temploma helyén épült a 15. században gótikus római katolikus temploma, melyet 1655-benfelújítottak. Ebből a korból valók a bordák közötti falfestmények, a fali szentségfülke, a táblaképek, Dürer metszete nyomán az 1520-as években készülhettek. A templom hajóját 1655-benátépítették barokk stílusba, lapos mennyezettel, barokk kórussal látták el. 1858-banbarokk oldalcsarnokot toldottak hozzá. Miseruhái közül az egyiket állítólag Mária Terézia hímezte. Sekrestyéje falában 13. századi rózsaablak van. A gótika emléke a szentélyben található szentségtartó fülke, amely csúcsívesvak-árkádokkal, reneszánsz levélmotívumokkal díszített. A szentély hálóboltozata nagyon látványos, a bordázat által kialakított mezőket magas színvonalú freskók díszítik. A középkori freskók 1651-benkészültek, a későbbi korban 1928-ban átfestették. A gótikus korban készült falfestmények a templom ékességét képezik. A templom diadalíve, hálóboltozata épen megmaradt. Az 1543-ból származó szárnyas oltár táblaképei, Dürer metszete nyomán az 1520-as években készültek. Az oltár tervezésében és díszítésében már a reneszánsz ábrázolásmód dominál. Alkotója valószínűleg a segesvári Keresztély mester volt. A mozgatható szárnyak előlapjain a gyermek Jézus látható, a zárt oltáron levő képek a kínszenvedést ábrázolják. A szekrény keskeny függőleges szegélyét négy szent szűz szobrocskája díszíti, benne a Madonna áll a kis Jézussal. A félkörös oromdíszben levő kép Szent Annát ábrázolja, a predellán Krisztus siratása látható. A hátsó passióképek szorosan követik Dürer lapjait, a szárnyképek hasonlóak a csíkszentléleki szárnyas oltár képeivel. A templom egykori főoltárát Hajnald püspök fedezte fel,  amely jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. Művészeti szempontból a templom leglátványosabb és legértékesebb részei: a csúcsíves diadalívvel záruló csillagboltozatos szentély, a barokkoltárok és a szószék. A 120 cm magas Mária szobor a 16. században a csíksomlyói faragó iskolában készült. Formáját és a drapériák díszítését tekintve a csíkszenttamási Madonnához hasonlít. A mai tornyot 1836-ban építették, bejárója csúcsíves kőkeretű. Egyik harangját 1542-ben öntötték, a másik 1604-benkészült és 1835-ben újraöntötték. A Csíkmenasági római katolikus templomvédelemre épült várfallal van övezve.

A templom titulusa Szeplőtelen fogantatás, az alcsiki főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szolgálatot a gyergyószentmiklósi születésű Csala László plébános, címzetes esperes végez. Előző szolgálati heyek: Csíkszentgyörgy, Csernakeresztúr, Dicsőszentmárton és 2012-tol Csíkmenaság. A kántori szolgálatot Csiszér Árpád tölti be. Búcsú ünnepét december 8–án tartják, örökös szentségimádási nap: április21.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: wikimapia.org