A hét plébániája: LÖVÉTE

A Homoródmente Hargita megye délnyugati részének egyik változatos természeti kristálya. Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, Lövéte a Nagy- és Kishomoród völgyeiben meghúzódó település. Területe mintegy 560 négyzetkilométer kb.3600 lélekszámmal. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius falvak vannak. Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja. Egy feljegyzés alapján 1332-ben a marosszéki plébániák között szerepel Lueche (Luethe) néven, a pápai tízed jegyzékben nem kellően tisztázott formában jelenik meg. A Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban épült. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el, a vár sáncai még ma is látszanak.
A tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta. A falu közepén álltak Székely Mózes 16. századi udvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Övé volt a lövétei vashámor is, ennek emlékére Sánta Csaba szovátai szobrász művész egy vasból készült plakettje emlékeztet. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.
Régi, késő gótikus stílusú temploma, a falu északkeleti részén a most is használatban lévő sóskút és piaca szomszédságában, a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották. Felszereléséhez tartozott egy 1545-ben az egyházközség által öntetett harang is, melynek felirata: Názáreti Jézus a zsidók királya volt. A későbbi forrásokban sokat emlegetett Mária-szobor szárnyas oltár fő része, mely hasonló volt a Csíksomlyó, Szenttamás, Szentmárton, Menaság Madonna-szobrokhoz, valamint három régi kehely és paténa. Egy gótikus kehely a gyulafehérvári Battyhaneum gyűjteményébe került. A fejedelmi korszakban Taploczai Görög István ferences szerzetes, lánglelkű szónok őrizte meg az egyházközségben a katolikus hitet.
Látnivalók a faluban: az I. világháború hősi halottainak emlékműve, a falu sóskútját fedő épület (1866-ban készült), egykor sóbányája is volt, ez kevés ideig működött. A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el. A tájház, a falu központjában, valamint a Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma, mely 1771 és 1776 között épült, ez olvasható a torony homlokzatának közepén és Batthyány Ignác erdélyi püspök 1783. július 5-én szentelte fel. A régi faberendezését a XIX. század negyvenes éveiben cserélték ki. 1842-ben hozzáfogtak a fából faragott Mária szobráról híres, régi gótikus főoltár kicseréléséhez. A templom nyugati homlokzatú templomhajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. Késő barokk stílusban épült. Középkori kőfaragványai, egy gótikus keresztelő medence a hajóban és egy román kori és gótikus típus keveredéséből kialakult, pillér alakú szenteltvíztartó falba építve a hajóban. Az új nagyoltár 1845-re készült el, Szűz Máriát ábrázolja, a templom jobb oldali mellékoltárképe Nepomuki Szent Jánost a sóbányászat védőszentjeként ismerjük, bal oldalon a Szent Mihály mellékoltár foglal helyet. A főoltárral egy időben készült a díszes szószék, ezek Pap Miklós alkotásai. A templom mennyezetét három freskó díszíti. A templomban még a Szent Ferenc, Szent Antal, Szent József és a Megváltó Krisztus szobraik láthatók. A templom udvarán négy kőtalapzatos, feliratos, Szentkeresztbányán készített feszület áll korpusszal és térdeplő angyalokkal. 2007. május27-én, ünnepélyes keretek között szentelték fel a régi római katolikus iskola épületéből kialakított ravatalozót. A falu temetője a templom mögötti domboldalon található. A templom kerítése mellett Milleniumi emlékművet helyeztek el, ami a szentegyházi Bodó Levente szobrászművész alkotása. A lövétei Kisboldogasszony-templom külsejét nemrég nagymértékben felújították. Ugyanakkor szükségessé vált a templom udvarán egy teljes körű tereprendezés, így új kövezett járdát alakítottak ki. Kerítése 1842-ben készült. A templomfeljáratánál a honfoglalás 1100-ik évfordulójára állított emlékkereszt foglal helyet.
Az iskola épületét, illetve a többi egyházi épületet, a kántori lakást 1948-ban államosították. Jelenleg újra az egyházközség kezelésében vannak. Az egyházközség nagy szülöttje Andrássy István (1802–1890) csillagász-kanonok, a Batthyány könyvtár igazgatója és a csillagvizsgáló vezetője. A plébánián Jézus Szíve és Élet a lélekben imacsoportok müködnek. A Lövétei Kisboldogasszony plébánia a Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a székelyszentkirályi születésű László István id. lelkész végzi, előző szolgálati helyek: Gyergyóalfalu, Kézdivásárhely, Nagyernye és 2004-től Lövéte. A kántori szolgálatot Tódor Loránd tölti be. A lövétei egyházközség templom búcsúját szeptember 8-án tartják, örökös szentségimádási nap: március 28.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.mapio.net