A hét plébániája: KISBÁCS

Kolozs megyében, közvetlenül Kolozsvártól 8 kilométerre, a Nádas-patak bal partján fekszik Kisbács. A községen át halad a Kolozsvárról Zilahra vezető országút. A község környékén több korszakhoz tartozó régészeti leleteket tártak fel: hallstatti, neolitikumi, bronzkori, római kori, népvándorlás kori. A falu történelme 1090-ig nyúlik vissza, eredetileg a ma Szent Iván néven ismert határrészen helyezkedett el, és a Szentiván nevet viselte. Az 1200-as években a települést a tatárok elpusztították, ekkor a falu életben maradt lakói a mocsárban bújtak el, majd megalapították a falut a jelenlegi helyen, Bács néven. Bács első említése 1263-ből származik Baach alakban. 1336-ból származó adatok szerint a kolozsmonostori apátság templomot tartott fenn. 1348-ban János nevű káplán szerepel. 1417-ben Szent Ágnes tiszteletére szentelt templomról van adat. 1459-ben Hunyadi Mátyás királytól malomjogot kapott. Katolikus temploma legkésőbb a 15. században épült, de utóbb barokk stílusban átalakították. Kisbács lakosai mindig katolikusok voltak, a reformáció idején is, ezért Báthori István 1581-ben a templomot a jezsuitákra bízta. A román parasztság az 1620-as években telepedett le. A 17. században ortodox fatemplomot építettek, amely 1950-ig maradt fenn. Iskola 1787-től működik a faluban. 1994-ben a 450 főből álló református gyülekezet új templomot épített Murádin-Beyer Katalin tervei alapján. Kisbácsban élte gyermekéveit Túros Endre (sz. 1949) magyar-francia szakos középiskolai tanár, társadalomkutató.
1336-ban Kisbácson a kolozsmonostori apátság temploma állt. A jezsuiták kiűzése után református kézre került a templom, de Báthori Gábor visszaadta a katolikusoknak. Bejáratainak stílusa a XIII.-XIV. századra utal, régi kinézetéből csupán a csúcsíves ajtajú sekrestyetartó és a hajó nyugati gótikus kapuja maradt kinn a vakolatból, a falba épített faragott szentségtartó is megmaradt. A templom jelenlegi formáját a XV. században nyerhette el. Az új liturgikus teret 1991-ben alakították ki Trifu Krisztina képzőművész tervei alapján, amikor kikerült a régi oltár és a szószék, valamint új bútorzatot kapott. Mindkét munkálatot a falu szülötte, Túrós Dezső plébános finanszírozta. Ekkor kerül a szentélyben a Szentlélek kiáradását ábrázoló vitrázs is, melynek két oldalán látható Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai, ezen kívül még Szűz Mária és Szent Antal szobrok láthatók a templomban. A keresztelő kút az 1600-as évekből való és magyarvistai kőből készült. A kórusfeljáratot 1961-ben helyezték kívülre. Régebbi harangját 1784-ben öntötték. A templomot erőd jellegű kőfal-kerítés veszi körül, amelyre 2017-ben került a kinti keresztút. A főegyházmegye 2009-es millenniumi évében a templombúcsú napján, Szent Péter és Szent Pál ünnepén, Kovács Sándor kanonok, Kolozs-dobokai főesperes-plébános megáldotta a templomot külső felújításának befejezése után és ugyanakkor a katolikus temetőben, a környék legszebb és legkorszerűbb új ravatalozó kápolnáját és harangját. Az 1895-ben újraépített plébánia épületét 1999-ben teljesen felújították, melyre 2009-ben tetőszobák kerültek. A művelődési ház korszerűsítése után, most Boldog Gizella Közösségi Házként működik. 1750-től volt katolikus iskolája, melyet 1948-ban államosítottak. Jelenleg a katolikus magyar gyerekek Kolozsváron tanulnak. Az egyházi szolgálatot jelenleg 2005-től, az oroszhegyi származású Kovács Árpád plébános végzi, kinek előző szolgálati helyei: Csíkszentdomokos, Kerelőszentpál, Bonchida, Kolozsvár-Szent Mihály plébánia, valamint a kolozsvári Szent Kamill Otthon voltak. Kisbács filiái: Kide, Válaszút, Bonchida és Magyarvista.

Kide: A római katolikus plébánia csak 1766-ban állíttatott vissza a kidei és környékbeli római katolikus hívek részére. A plébánia megszervezője és saját javadalmából újraépítője P. Bereczky Romuald ferences rendi szerzetes volt. Mivel az öreg templom kicsinek bizonyult 1824-ben készült el egy új templom Rudnay Sándor erdélyi püspök és Szepesy Ignác báró püspök támogatásával. A templomot 1825-ben Ivutz Károly kolozs-dobokai esperes áldotta meg. A templom védőszentje Nepomuki Szent János, viszont Jézus Szívét ünnepli a közösség templom búcsúként. Örökös szentségimádási nap december 16. Az egyházközség lelkes és fáradhatatlan vezetője a néhai Szentkovits Albert lelkipásztor volt. Az 1990-es évekelején Bonchidához csatolták, azóta nem lakik már ott katolikus pap. Kovács Árpád az Illyés Alapítvány támogatásával 30 személy befogadására alkalmas lelkigyakorlatos házzá alakította át a plébánia épületét.

Bonchida: A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére van felszentelve az oldallagosan ellátott plébánia. A tatárjárás után, a 13. század közepén Bonchida új telepeseket kapott, ebben az időben építették újra a templomot a 12. századi falak mentén. A katolikus hívek félreismerhetetlenül büszkék arra, hogy ilyen szép templomuk van, és jól tudják, hogy ezt Bánffy Miklós grófnak köszönhetik, ő építtette felesége tiszteletére. Búcsúját szeptember 14-én, az örökös szentségimádási napjot pedig december 20-án tartják. Oldallagosan ellátott plébániái Válaszút és Magyarvista.

A kisbácsi Szent Péter és Pál apostolok plébánia a Kolozs-dobokai főesperesi kerülethez tartozik.  A templom búcsúját a két apostol főünnepén, Péter-Pál napján tartják, Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepén, vagyis június 29-én. Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi. Örökös szentségimádási nap: december 22.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: hu.wikipedia.org