A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI - KÁLVÁRIA

Szatmárnémeti Románia észak-nyugati szögletében, a Szamos folyó völgyében, 126 méterrel a tengerszint felett fekszik. A Szamos egyik - később kiszáradt - ága által elválasztott Szatmár/ és Németi egyesüléséből 1715-ben lett e néven szabad királyi várossá. Addig az 1230-as évi szabadságleveleik tanúsága szerint, mindkét város, Szatmár és Németi önálló közigazgatású, azonos jogú volt. Szatmárnémeti mai földrajzi helyzete a Szamos medrének XVIII. század végi szabályozása, s ezt követően a holt medrek fokozatos megszűnése nyomán alakult ki. Szatmár városa a Szamos mellé épített királyi vár szomszédságában települt, mindkettő a Szamos két ága által körülvett területen, szigeten. Szatmár és Németi a Szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult. Elhelyezkedése révén a magyar és az ukrán határ felől is könnyen megközelíthető, határvárosnak számít. Szatmárnémeti kialakulását és fejlődését nagy mértékben befolyásolta a Szamos folyó. Szatmár vára volt a Szamoson Erdély felől leúsztatott só átrakásának központja. Neve is innen ered a Salz Markt magyarosodott Szatmárrá, majd lett szintén fonetikusan Satu Mare. Alföldies típusú, szélesen elnyúló település, egyhangúságát fásított terek, ligetek, szamosi partfürdő enyhítik. Központja a hatalmas, parkozott főtér.

Szatmárnémeti a római katolikus püspökségnek székhelye, a Szamos jobb partján. A Szatmári püspökök lakhelye és irodája a XIX-ik század közepéig a jezsuiták egykori rezidenciájában volt, amikor Hám János püspökben megfogalmazódott a rezidencia udvarában építtendő Kálvária gondolata. Megtervezésével Tischler Albin csanálosi plébánost bízta meg, 1844-re a Doboló dombnak nevezett magaslaton fel is épült a Kálvária kis kápolnája és a templom kertjében kialakított keresztút 14 állomása. A laza homokos talajra épített kápolna hamarosan repedezni kezdett, beomlással fenyegette. A kápolnát ezért lebontották és 1908-ban Weszelovszky Béla építész és testvére tervei alapján hozzáfogtak a templom építéséhez. A templom alaprajza széles, négy boltszakasznyi hosszú hajóból, áll, amelyet kétoldalt 3-3 kápolnatér szegélyez, és a nyolcszög öt oldalával záródó kereszthajó és szentély csatlakozik hozzá. A középső oldalkápolnák mélyebbek, s ezáltal hangsúlyosabb szerepet kaptak. Az alaprajz másik fontos elemei a szentély mindkét oldalához szimmetrikusan csatlakozó egyszintes sekrestyék. A csúcsíves stílusú kápolna egyes elemét megtartották, csúcsívesek maradtak az ablakok, gótikus példákra emlékeztet a domborművel díszített kapuzat, a két 42m magas torony formája és a támpillérek. A hársfából faragott, festett szobrokkal díszített főoltár, nem bizonyított állítás szerint, a tiroli Stuflesszer Ferdinánd műhelyéből származik. A két oldalhajóban elhelyezett mellékoltárok és a szószék tölgyfából készűltek. 1908. augusztus 9-én a torony két keresztjét áldották meg, majd december 12-én Boromissza püspök már a templom 4 harangját szentelte meg. Az 1200 férőhelyes templomot Boromissza Tibor püspök 1909. június 6-án Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelte fel, gondozását Szatmár püspöke a Jézus Társasága szerzetesrendre bízta. Ebből az alkalomból a templom belsejét még a régi épületből származó oltárokkal, áldozószékekkel, padokkal és szószékkel szerelték fel, és majd csak az ezt követő években került sor az új bútorzat elkészítésére.

A templom hamarosan a Jézus Szíve tisztelet középpontjává lett, egyházmegyei zarándok helyé. Az épületet többször javították, legutóbb 2012-ben esett át teljes felújításon. 2003-ban megalakult az önálló német és román nyelvű személyi plébánia, 2013-tól pedig újra jezsuiták látják el a híveket. A műemlékké nyilvánított Kálvária templomot látni kell, meg kell tapasztalni azt a csendet-nyugalmat amit átélhet az ember, az udvaron sétálva vagy beülve a padok közé. Hívek száma összesen: 27 178 fő. A Kálvária templom a Szatmári Esperesi kerülethez tartozik, Jézus Szíve német és román nyelvű személyi plébánia, az egyházi szolgálatot a nagyszebeni származású Orbán Mihály plébános látja el, ő a Kálvária német közösségének plébánosa. Előző szolgálati helyek: Kanada-Montreal, Kolozsvár, Brazília-Porto Allegre, Marosvásárhely és 2013-tól Szatmárnémeti. A román híveket Julian Budau plébános látja el. A Szatmári Római Katólikus Egyházmegye búcsúját minden évben kilenced előzi meg, kilenc napon keresztűl, a legszentebb áldozaton való részvétellel készülnek a hívek az ünnepi fogadásra. Minden évben a Jézus Szíve ünnepe utánni vasárnapon tartják az egyházmgye búcsúját a Szatmárnémeti régi főterén.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.szatmar.ro