A hét plébániája: GYERGYÓSZENTMIKLÓS - SZENT ISTVÁN

Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. A várost északkelet-kelet felől Neamț megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja. Municípiumi rangú város, beosztott falvak: Gyilkostó, Kovácspéter, Vargatag és Visszafolyó. A 2011-es népszámláláskor 18.400 főt számláltak, ebből 14.400 magyarajkú. A város a székely körvasúton Csíkszereda, illetve Maroshévíz felől közelíthető meg. Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal. Nevének eredete: az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult. Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel, később pestis majd hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. 1907-ben város lett A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt, a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. Látnivalók a városban: - a Szabadság tér az egykori Piac tér egyik legszebben parkosított kisvárosi főtér, közepén a Szent Miklós szoborral, a református temploma, a Szent Miklós római katolikus templom közelében áll a Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra, egykori örmény családok barokk stílusú, műemlék házai: az Örmény katolikus templom épülete, Maros szálló melynek közelében az Orbán Balázs szobor áll, a Tarisznyás Márton Múzeum és még gazdag látvány fogadja az arra látogatókat. Három római katolikus temploma van: a Szent Miklós, Munkás Szent József és a Szent István plébániák.

A Virág és Bucsin lakónegyedek felépítésével egyidejűleg megfogalmazódik az igény, hogy a város alsó részének új templomra van szüksége. 2003-ban Hajdó István akkori főesperes-plébános kérésére az új templom tervrajzát Köllő Miklós műépítész és Csiszér Lóránt mérnök megtervezte és 2005. december 6-án a főesperes, a város védőszentjének ünnepén, Szent Miklós napján letette a templom alapkövét. Az oltárt és templom előtti Szent István teljes alakos nagyságú szobrát Polgár Botond helyi szobrászművész készítette. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes és akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas. Az egyházközség megkapta a hajdani nagyszakácsi Pálos kolostorban lelt csontereklyék egy darabját, Szent István koponya csontjaiból, amelyet a Szent István Lovagrend és Szabó Géza, a budapesti Szent István-bazilika plébánosa adományozta a gyergyószentmiklósi híveknek. Sajátossága és különös értéke is van a felszentelt templomnak a Szent Korona másolata amit egy Egri alapítvány ajánlott fel az újonnan alakuló egyházközségnek. Ereklyetartóként a Szent Korona pontos mása szolgál, amelyet Kevi Farkas Zsolt budapesti ötvösművész készített és 2006 pünkösdjén hozták a városba. 2014-ben építették meg a templom épületétől külön álló tornyot, három haranggal. 2016-ban elkészült a templom körüli tér és a főoltár, készítette Köllő Miklós. A korona és az ereklye az oltáron van elhelyezve, amely újfalvi gránitkőből készült. Maga az oltár is úgy van elkészítve, hogy szembe néző része Szent István palástjára utal. 2008 augusztus elsejétől Bartos Károly atya - tartományi prior a Szent István templom új plébánosa. 2008. augusztus 20-án az ünnepi szentmisét és a templomszentelési szertartást Jakubinyi György érsek, valamint Tamás József püspök végezte és a Szent István király Ereklyéinek Átvitele Tiszteletére szentelte fel. Az érsek beszédében arra is kitért, hogy a harmadik évezred elején lényegében az államalapító Szent István király intelmének tett eleget Gyergyószentmiklós. 2009. augusztus 1-től a plébánia segédlelkészt kapott Czikó László személyében. A templomot övező infrastruktúra felépítése mellett fontosnak tartották, hogy a lakónegyedekben élők egy erős közösséggé kovácsolódjanak össze. A közösségépítő, -fejlesztő tevékenységbe a lakosság minden csoportját bevonták, a családokat, fiatalokat, időseket, speciális helyzetben lévőket, valamint a roma lakosságot, ezért a plébánia épületében közösségi és ifjúsági központ működik. A beruházások több mind fele a gyergyószentmiklósi hívek adományaiból gyűlt össze, a többi részét az egyházmegye, a helyi és megyei önkormányzat, a román állam támogatása, valamint a határon túli adományok képezik. A plébániához tartozik a város alsó része, vagyis a város római katolikus lakosságának egyharmada. Most lettek elkészítve a keresztúti stációk, Sárpátki Zoltán munkája és ez év augusztusában a templom 10 éves évfordulóján áldja majd meg Jakubinyi György érsek. A Szent István Ereklyéinek Átvitele Plébánia a Gyergyói Főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot a csíkszentgyörgyi származású Keresztes Zoltán plébános teljesíti, előző szolgálati helyek: Gelence, Csíkszereda Szent Kereszt főplébánia, valamint Miklósvár és 2013-tól Gyergyószentmiklós. A szárhegyi származású Sajgó Balázs plébános-helyettes, Caritász lelkiigazgató, előző szolgálati helyek: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, érseki titkár, Zalatna, Nyárádszereda, és 2017-től Gyergyószentmiklós. A kántori szolgálatot Király Sándor-Károly kántor tölti be. A templom búcsús ünnepét május 30-án tartják, örökös szentségimádási nap: szeptember 28.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.szentistvanplebania.ro