A hét plébániája: ZIMÁNDÚJFALU

Zimándújfalu Aradtól északkeletre fekvő település, alföldi községközpont, Arad megyében, a nagyváradi út mentén. A községhez tartozik még Zimándköz, Andrei Șaguna, Ötvenes és Földvár. A környéke már az őskorban is lakott hely volt. Területén az őskorból és a középkorból való leletek kerültek felszínre. Egy Zimándi János nevezetű földbirtokost tartanak a falu névadójának és az ő házanépét a falu alapítóinak. A XVIII. században a Habsburg hatóságok rendeletére a vidéket rövid ideig határőrkatonák is lakták. A túlságosan nagy adók miatt a falu mégis egészen elnéptelenedett. Mivel Zimánd a Maros áradásaitól védett területen fekszik, Mária Terézia ide akarta telepíteni az aradi polgárokat. Az áttelepítés végül nem történt meg, „Arad maradt”, viszont 1852-ben megalapították a mai Zimándújfalut. Első lakosai Nógrád megyei dohánykertészek, akik Csernovics-Újfalut lakták. Az ottani földesúr, Csernovics Péter a legenda szerint elkártyázta a vagyonát, így megszűnt az uradalom. A kertészcsaládokat a hatóságok Zimándra telepítették. A betelepített magyar kertészektől örökölték nagyapáik a dinnyetermesztés hagyományát. Ma az országút mellett dinnyepiac van, ahol a falu apraja-nagyja kínálja az utazóknak a híres zimándi sárga és görögdinnyét.
A falu újraéledt, 1888-ban Fakert puszta, 1913-ban Zimándújfalu néven írták. A faluba később más nemzetiségűek, németek, románok is letelepedtek. A falu népessége közel 1600 fő ,ebből 880 a magyar lakosság száma. A 20. század elején Arad vármegye Aradi járásához tartozott. A falu nagy ünnepe a szeptemberi templombúcsú, valamint a júliusban megtartott falunap, de nagy szeretettel őrzik a falu népihagyományait is. A közösség népdalait a falu kórusa próbálja a feledéstől megmenteni.
Nevezetességek: határában található az „Avar domb”-nak is nevezett vaskori földvár. Feltárásakor rézkori, késő bronzkori és vaskori leletekre bukkantak. A földvárat feltehetően érintette a Csörsz árok is. 1940-ben épült az állomás, majd négy év múlva a falu saját vonatot is kapott. Volt malma, fűrésztelepe, homokbányája is. A faluszéli csárdában – mesélik a falu öregjei még Rózsa Sándor is megszállt egy alkalommal. A templom szomszédságában áll az óvoda és az iskola. Az óvodában magyar és román gyerekek együtt játszanak, az iskolában csak magyar tagozat működik. Az elemisták két összevont osztályba járnak, az V-VIII. osztályba a szomszédos Zimándközről érkeznek még magyar diákok. Tovább tanulni Aradon lehet.
Egy masik nevezetessége a római katolikus templom – 1907-ben épült neogótikus stílusban, tornyában három haranggal. A templomban látható a szentély előtti boltíven félköralakban Wolf Károly, Jézus a Hegyibeszédben című freskója. A freskót készítő Wolf Károly Lotz Károly tanítványa volt. Az újjonan épített oltárt Roos Márton megyés püspök szentelte fel Mária neve tiszteletére. Beszédében hangsúlyozta: „Az oltár ugyanis mindig a plébánia és a hívek közösségének a központja, hiszen a szentmiseáldozat bemutatásakor a főpap, Jézus Krisztus velünk van, ezért az oltárszentelési szertartás a püspöknek van fenntartva, aki a Szentatyát képviseli. A felszentelt oltár Krisztus Jézust személyesíti meg, maga a hit és Krisztus” – mondja a megyés püspök. Az újjáépített oltár alapjába, mivel a plébánia központja, szíve is az oltár, Szent Bonifác vértanú püspöknek az ereklyéjét helyezték el, aki életét áldozta hitünkért. A zimándújfalui hívek állandóan maguk között tudhatják Szent Bonifác püspököt, valamint az egyházmegye révén magát Jézus Krisztust is. Roos Márton megyés püspök kifejtette „nagy szeretettel teszi, mert az újjáépített oltár-szentelés rendkívül szép, ritkaságszámba menő szertartás. A főoltár cararrai márványból készült. A templom főoltárán 2,5 x1 m Schönstadti Mária kép látható, a kép több mind 100 éves. A szentély közepén 1,30 m magasságú, fából készült Szent Anna és Szent József szobrok láthatók. A nyolc bóltíves ablak, színes üvegekkel ellátva, hársfa kerettel megduplázva, hogy megvédje a vitráliákat-színesüvegeket, ezek felett a hétszentség szimbólumai és a hit-remény-szeretet festmények találhatók. A mellékoltáron Jézus szíve és Mária szobrok találhatóak, valamint a Pieta, Szent Antal és Pater Pio szobrok foglalnak helyet a templomban. Orgonáját Magyarországról kapták, amikor a templom épűlt, ezt önellátó fújtatóval látták el a hívek adományából, fel is újították és újra festették. A festményeket Odri Marika restaurálta, ő végezte az újra arannyozásokat is. A templom kerítésében egy Lourdesi barlangot alakítottak ki. A közeljövőben egy gránitból készülő kereszt felálítására és megáldására készülnek, ami a templom előtt kap majd méltó helyet. A templom padlóját több mind 200 négyzetméteren olasz színes márvány borítja.
A plébánia az Aradi főespersség-Pankotai esperesi kerületéhez tartozik. Az egyházi szolgálatot Szabó Péter plébános, kanonok végzi, a kántori szolgálatot Szílvágyi Gellért és Bakó Antal töltik be. A templom búcsúünnepét Szűz Mária nevenapján, szeptember 12-én tartják, az örökös szentségimádási nap Szent Erzsébet napján, november 19-én van.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.nyugatijelen.com