A hét plébániája: SZŐKEFALVA

Szőkefalva a Kis-Küküllő folyó középső szakaszán, a folyó bal partján fekszik, az Erdélyi-medence középső részén, Dicsőszentmártontól északra 2 km-re, Marosvásárhelytől, a megyeszékhelytől 33 km-re, Maros megyében. Szomszédos települések: Vámosgálfalva, Magyarsáros, Botorka, Dicsőszentmárton, Csüdőtelke, Küküllőpócsfalva. Szőkefalva etnikai struktúrája: magyar, román,  roma,  német, orosz-lipován. Vallás szerinti megosztás: református,  ortodox, romai katolikus,  unitárius,  pentikosztális,  evangélium szerinti keresztény,  Jehova tanúi,baptista,  hetedik napi adventista,  görög katolikus, lutheránusi evangélikus. A gazdasági élete, a mezőgazdasági területek kategoriája, ezek termékenysége, valamint a lakosság földművelés iránti érdeklődése egy, bár eléggé lassú léptekben, fejlödő de modern mezőgazdálkodás, amely jelenleg a mezőgazdasági területek ésszerű használatában testesül meg, ami kiváló kukorica, búza, burgonya, cukorrépa, szőlő és újabban ipari növény - repce, szója, napraforgó terméshez vezetett. Ezen ágazattal párhuzamosan fejlődésnek indult az állattenyésztési ágazat is, a hajlam pedig a farmok fejlesztése és korszerűsítése.
1314-ben Zeuka néven írják. A reformáció előtt már temploma volt, mely a reformáció idején, 1570-től, az unitáriusoké lett. A szőkefalvi egyházközséget 1747-ben újraalapították gróf Hallerkői Haller János egykori kormányzó és neje, Dániel Zsófi a grófnő által. 1809-ben gróf Haller Karolina a régi templomot lebontatta, és a saját költségén egy új templomot építtetett, amelyet 1818-ban Keresztelő Szent János tiszteletére fel is szenteltek, és ezt örökítette meg a mai főoltárkép is. A katolikusok lélekszáma soha nem haladta meg a 250-et. A négy felekezet hívei: reformátusok, ortodoxok, katolikusok és unitáriusok, mindig békében élve szerezték meg a mindennapi kenyerüket leginkább földműveléssel, de a közeli dicsőszentmártoni gyárakban is sokan dolgoztak. A szőkefalvi plébániához a következő plébániák tartoztak: Ádámos, Bogát, Borzás, Csütötelke, Dicsőszentmárton, Dombó, Gálfalva és Sáros. Napjainkban csak Dicsőszentmártonban és Vámosgálfalván vannak katolikusok. Szőkefalváról visszamenőleg annyit tudni Verbőczi által, hogy a falu hajdanán a Magyarsáros felé nyúló völgyben feküdt, és a lakosok által végzett fazékkészítésről Fazakasfalvának nevezték, később a Kis-Küküllő déli partjaira tevődött át, és egy bizonyos Szőke nevű család után Szőkefalvának nevezték el. Szőkefalva 2006-tól lett különálló falu, lakóinak száma kb. 1200, amiből több mint a fele magyar anyanyelvű.
A plébániához tartozik a vámosgálfalvi Xavéri Szent Ferenc filia, valamint az abosfalvi Szentháromság oldalagosan ellátott plébánia és a hozzátartozó mikefalvi Szent Kereszt Felmagasztalása és a bonyhai Jézus Szent Szíve filiák. Sajnos e településeken már nagyon kevés a katolikus hívek száma. A szőkefalvi plébánián gazdag a hitélet, Rózsafüzér Társulat, Skapuláré és Kolping csoportok tevékenykednek. Fontos megemlíteni a Szűzanya „állítólagos jelenéseit” Szőkefalván. Először 1995. június 17-én  jelent meg a helybeli Marián Rózsika látnoknak mint magánjelenésként, majd  2005. júniusáig 23 alkalommal, mint nyilvános jelenések, a plébániatemplom udvarán is  Az utolsó jelenés 2005 . júniusában volt, amikor 20-25 ezer zarándok és 120 pap részvételével engesztelő szentmisét tartottak. Ennek emlékére minden hónap 17-én engesztelést tartanak a római katolikus templomban. Minden év május 17-én a Szűzanya kérésére ifjúsági engesztelés van, és minden év június 17-én a Szűzanya óhaja szerint megtartják a jelenések évfordulóját ünnepélyes szentmise keretében a Fény Királynőjéhez imádkozva.
Mivel az egyháznak nincs még hivatalos álláspontja, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 2000-ben főpásztori körlevelében engedélyezte a nyilvános istentiszteletet a templomban, de az „állítólagos jelenésektől” csak függetlenül. 2001-ben a Fény Királynőjét ábrázoló szobrot állítottak a templomban, majd megalakult a szőkefalvi A Fény Királynője Egyesület is. Így lett Szőkefalva a Fény Királynőjének zarándokhelye Erdélyben.
A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templom a X. Küküllői főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg a csíkszentdomokosi születésü György István lelkész végzi az egyházi szolgálatot. A templom búcsúja június 24-éhez közel eső vasárnapon van, Keresztelő Szent János születése napjához kötődik, örökös szentségimádási nap: február 22.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: hereditatum.ro