A hét plébániája: SZENTDEMETER

Szentdemeter, Maros megyében Marosvásárhelytől 22 km-re az Erdélyi-medence középső részén, a Kis-Küküllő folyó bal partján, kisebb patakok völgyében fekszik. Balavásárhoz tartozik. Beosztott falvak még Egrestő, Fületelke, Nagykend, Szénaverős. 1436-ban először Zent Demetrikként ekkor adományozta Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek és 1503-ban Zentdemeter néven említik. A Kis-Küküllő völgyére nyúló hegyfokon állt a valamikori várkastély, mára már maradványai sem láthatók. A 16. században a Balassi és Nyújtódi családok kezdték el építeni. 1607 és 1635 között Balassi Ferenc reneszánsz stílusban alakította át, új falakat, bástyákat, épületeket emelt. 1656-ban Csáki Gábor özvegye Gyulaffi Zsófia az egyik helyiséget római katolikus kápolnává építteti át, mivel a falu temploma az unitáriusoké lett. 1660-ban Kemény János vezére Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta. Neve középkori templomról beszél, és építési jellegzetességei is ehhez a korhoz, a román és a gótika korához kötődnek. Feltételezik, hogy egy korábbi templom előzte meg, mert a Szent Demeter nevet még a Gyula megtérése után kaphatta. Mivel a katolikusok többségbe kerültek, már 1697-ben gondoltak a templom visszavételére, amely 1722-ben meg is valósult. Ekkor a ferencesek missziós munkája során P. Péterffy Domokos visszavette. Bordos filiája lett, és csak 1924-ben szervezték plébániává. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 613 lakosából, 585 magyar, 27 roma és 1 román volt. Római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el, középkori építészeti emlék Erdélyben. A Kis-Küküllő partján fekvő katolikus temploma 12. sz.-ban épült és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. A műemlék sokszögzáródású szentélye, hajójának gótikus hálóboltozata és nyugati kapuja 15. századi átépítés eredménye, nyugati tornya a 18. század végén épült. A szentély késő gótikus falképei Szent Mihály arkangyalt, Fájdalmas Krisztust, illetve apostolokat, mártír szenteket ábrázolnak, amelyek egy a közelmúltban végzett falkutatás során kerültek elő, de a falfreskók feltárási munkálatok még mindig folyamatban vannak. A képek részleges feltárása és sürgősségi konzerválásuk megtörtént. Teljes feltárásuk előkészítéseként elbontották a cementhabarcs-lábazatot és a falak mentén a betonpadlót. A munkálatok elősegítik az alapfalak száradását, megóvják a templom falait a további nedvesedéstől. A templom bejárat sok száz éves faragott kőkerete egyedi, a régi félgömb alakú keresztelő medence, valamint az impozáns gótikus főoltáron látható festmény a Boldogságos Szűzanyát a kis Jézussal a karján ábrázolja. A faluban született híres emberek: Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító és Vajda Lajos történész. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, Küküllői Főesperesi Kerületéhez tartozik. A templom kertben lévő Lourdes-i Szűz Mária szobornál a hívek a búcsú előestéjén fáklyás körmenetet tartanak. A Nagyboldogasszony templom búcsúját az az Szűz Mária mennybevétele, augusztus 15-én tartják, ekkorra az elszármazottak szívesen mind hazalátogatnak.1940-ben, a búcsú napján egy felhőszakadás nagy árvizet okozott és elmosta a falut. A falu akkori papja Pál Gyula, az elszegényedést látva a falu emberein, meghívta a magyarországi Kovács Károlyt, aki megtanította a falu népét a kukoricaháncs megmunkálására, ezáltal elősegítve az embereket az újabb felépülésre a mindennapjaikban. Emlékének tiszteletére viseli az általános iskola is a Pál Gyula nevet. A plébánia épületétől nem messze 1993-ban épült egy kápolna, Varga Rezső plébános idejében, svájci segítséggel Flüei Szent Miklós remete tiszteletére szentelték fel, emléknapja: március 21. Oldallagosan  ellátott filiák: Egrestő, külön plébánia, a templom titulusa Szentháromság és örökös szentségimádási nap: február 16, valamint a hozzátartozó Balavásár, Kóród, Kóródszentmárton és Fületelke filiákkal. Kelementelke: templomuk titulusa, Szent Kereszt felmagasztalása, örökös szentségimádási nap, november 23. Kiskend-Nagykend, ahol szentmiséket havi egyszer tartanak magánlakásban, és Szásznádas, a templom titulussa: Szent Mihály arkangyal, örökös szentségimádási nap december 9. Szentdemeteren 2013-tól a Farkaslaki származású Sebestyén Ágoston plébános végzi az egyházi szolgálatot. Előző szolgálati helyek: Gyergyócsomafalva, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Kapnikbánya. A kántori szolgálatot Fazakas Mihály kántor tölti be. Örökös szentségimádási nap: február 21. A falu búcsús ünnepét augusztus 15-én tartják.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.hereditatum.ro