A hét plébániája: SZATMÁRNÉMETI - SZENT JÁNOS (HILDEGÁRDA)

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár város a Partiumban. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. Megye jogú város, beosztott falva Szatmárzsadány. Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján fekszik. Románia legészaknyugatibb megyeközpontja Nagyváradtól 135 km-re északkeletre található. Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, 1150-ből említik először. 1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést. Szatmár és Németi a szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült, és virágzásnak indult. 1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, az évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról. 1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek: Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”. A Báthoryak a Szamos-folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint szigetet vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. 1460-ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király, halála után fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett, utóbb János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt. 1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét.

1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1970. május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. A németi városrész egyik arculatának meghatározó eleme az úgynevezett kispiac mellett álló római katolikus templom. Festési stílusa e vidéken egyedülálló. 1913. augusztus 26-án készült el a zárdaépület. 1967 óta egyházmegyés papok vezetik a plébániát. A templom külsejét 1988-ban, belülről pedig 1998-ban renoválták. Ezüst színű tornyai messzire ellátszanak, harangjának hangja a házak fölött széles ívben szétterül. A templom nagy múltra tekint vissza, építésének ötlete Hám Jánostól származik, aki 1856-ban elhatározta, hogy ferenceseket telepít Németibe. Telket vásárolt és hozzá kezdett a tervezett kolostor és templom építéséhez. A rendház elkészült, a templom alapkövét letették, de építése a püspök 1857. december 30-án bekövetkezett halála miatt elakadt. A kolostor épületében Haas(z) Mihály püspök szegényházat rendezett be, ennek védnökségét Albrecht főherceg felesége Hildegardis vállalta el, így lett a kolostor mennyei pártfogója Szent Hildegardis. Hám János IV. püspök utóda, Meszlényi Gyula idején került sor a templom felépítésére neoromán stílusban. Boromisza Tibor püspök, műfordító 1906. november 1. Hám János püspök szándékának megfelelően Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelte fel, de a hívek továbbra is Hildegárda néven említették és említik. A neoromán stílus elemei megmutatkoznak a templom vonalvezetésében, elrendezésében. Eleganciát, tisztaságot sugároz külső képe, míg belépve a minták, a színek és a formák túláradó bősége fogad. A természetből vett elemek díszítősorai körbe fogják az aranyozott szegélyű vagy hátterű képeket. A templom ferences vonatkozását erősíti, hogy a Szentcsalád tagjai mellett kiemelt helyen szerepel a főhajóban a Szent Antalt ábrázoló kép is. Gazdagon válogathat a templom látogatója a látnivalókban, a figyelmesek, a szentek, az angyalok, a Krisztus életéből vett mozzanatok mellett még egy kis sárkányt is észrevehetnek. Az ember tekintetét az oltár, a mennyezet, az oldalképek és számtalan részlet elrabolja a szépség fölötti elidőzésre készteti. A templom főoltárán a kép Szent János apostolt ábrázolja, aki előtt Szent Gyula pápa és Szent Ambrus püspök látható. Ők a két építtetőnek a mennyei pártfogói. A főoltár két oldalára a Trinitárius szerzetes rend két alapítójának a képét festették. Mivel a püspök a templom melletti kolostor épületben Trinitárius szerzeteseket akart telepíteni. Az oltártól jobbra Szent István megkeresztelkedését ábrázoló szobor, valamint a keresztkút található. A szentély feletti boltozaton található kép Szűz Mária mennyek királynéjává való koronázását jeleníti meg. A boltozat négy sarkában pedig a négy evangélista képe található. A szentély és a templomhajó két-két pillérboltozata alatt Szent Domonkos és Szent Stock Simon látható, amint a szentolvasót és skapulárét kapják a Boldogságos Szűz Máriától. A hajó feletti boltozaton Szűz Mária életének eseményei vannak ábrázolva. Itt található még a négy nagy prófétának a képe: Dánielnek, Ezékielnek, Jeremiásnak és Izajásnak, valamint Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston és Szent Gergely is. A hajó oldalfalain pedig nyolc magyar szent festménye van. Négy félkörösen zárodó nagyméretű táblakép is díszíti a hajó oldalfalait: ezek Jézus Szívét, Szent Józsefet, Szűz Máriát és Szent Antalt ábrázolják. A templom bejárata melletti keresztút falfestményei különösen szép, hatásos, mozgalmas kompozíciók. Ezek a falfestmények akárcsak az egész templombelső készítőinek megbízható szakmai tudásáról árulkodnak. A Szent János apostol és evangélista vagyis a Hildegarda templom gyakran megállásra bírja az utca emberét sőt behívja a művészi élményen túl elsősorban lelkiekben töltekezni. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Szatmári Esperesi kerületéhez tartozik. Az egyházi szolgálatot Solomayer Sándor plébános végzi. Előző szolgálati helyek: Kálmánd, Szatmár Székesegyház. 1997-től hittanár és spirituális a Hám János iskolaközpontban és a Szent Antal plébánia lelkésze; 2001-ben visszakerül a szatmári Székesegyházhoz, és innen látja el Alsóhomoródot és Színfalut; Nagybánya - Krisztus Király plébánia; 2002-2004 lelkigyakorlatos továbbképzés németországi Griesben; 2004-től a szatmárnémeti Szent János apostol és evangélista templom plébánosa. Kántori szolgálatot Mézinger Róbert tölti be. A templom búcsús ünnepét december 27-én, örökös szentségimádási nap: február második vasárnapján tartják.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: mapio.net