A hét plébániája: SZÁRHEGY

Gyergyószárhegy, mint egyik legrégibb település, további nyolc községgel illetve egy várossal együtt része a Gyergyói medencének. Történelmi és kulturális szempontból a Gyergyói- medence kimagasló települése, igen neves arról, hogy Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, az ittenni reneszánsz kastélyban töltötte gyermekéveit. Gyergyószárhegy Hargita megyében Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. A falú a nevét valószínűleg az egykor Szármány hegynek is nevezett hegyről kapta. A „szármány” szó jelentése: meredek, kopasz lejtő, hegyoldal. Első írásos említése 1200-ból való és több történelmi eseménynek volt a színhelye. A faluhoz tartozik Güdüctelep, egy kis hegyi település. Szárhegy látványosságai: a Tatárhalom, a hősök Emlékműve, a római katolikus plébániatemplom, a Szent Antal kápolna a Szármán hegycsúcs egyik ékessége, a ferences rendi templom és kolostor, szintén a Szármány hegyen található műemlék, valamint a Lázár-kastély, a volt Lázár grófok otthona, mely sok turista látogatót vonz Szárhegyre (legrégebben épült része 1450-ből való, a Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület). Az 1500-as évek végén Lázár István lánya, Druzsina volt Bethlen Farkas felesége, s ebből a házasságból született meg Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. 1658. szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet gyakran sújtották török, tatár betörések, a várkastély is megsérült és kíjavítása során épűlt a nagy sarokbástya is. A kastély 1748-ban leégett, újraépítették, de végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt  romba. Az utolsó Lázár-örökös – Lázár Zsigmond és felesége – 1853-ban hagyta el a kastélyt. A kapuépület, még az 1900-as évek körül is lakott volt, a Lázárok által hátrahagyott „kulcsörző” úr lakott benne. 1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóról idejött Kájoni János, akit 1687-ben itt temettek el, új épületet emeltetett, amely két alkalommal is leégett, de 1752-re újra építtette. Kájoni kisméretű szobra a kolostor falában látható. 1711-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd Mária Terézia uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. A kastély végleges formáját gróf Lázár István (Lázár András fia) idejében nyerte, akivel együtt töltötte gyerekéveit Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel. A család címere ma is látható a délkeleti bástya falán 1632-es datálással, az építkezés befejezésének dátumával. 1967-től kezdve folyamatosan tartanak a restaurálási munkák. Elkészült a Tanácsterem (Lovagterem), a Kapubástya, folyamatban van a Gólyás Bástya illetve Asszonyok háza restaurálása- ujjáépítése. A Lovagterem bútorzatai, a helységben 1974 óta működő művésztelepen (Barátság Tábor) készültek erdélyi kézművesek illetve művészek által.
Az 1900-as évek legelején fűrészgyár nyílt, ekkor jelentős mértékben nőtt a község lakossága, a magyarokon kívül nem kevés román, német és ukrán is bevándorolt. A lakók száma közel 3600, nagy részben romai katoliusok-székelyek (97%), szinte a teljes falu. A gyergyószárhegyi római katolikus templom a román-kor és a késő gótika egyik szép emléke, Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.
A falu első temploma 1235-ben épült, a hagyomány szerint a Bányának nevezett helyen, ahol régen márványt bányásztak. A 15. században a román kori templom helyébe gótikus templomot építettek. A templom déli oldalán kőbe vésve az 1400-as évszám olvasható, amely valószínűleg az átépítés dátumát jelzi. Az épület három, jól elkülöníthető részből áll: a szentélyből, a főhajóból és a toronyból. A templomot magas kőfal veszi körül. A szentély belsejében található a főoltár. Ez egy szoborrendszerből áll, melynek közepén Mária látható karján a kis Jézussal. Lábánál a Szentségtartó, két oldalán pedig két szent szobra foglal helyet. Fölötte egy kép, mely Máriát ábrázolja, ahogy a mennyben, nagy fényességben angyalok között áll. E kép két oldalán egy-egy angyal látható, és végül mindezek fölött a keresztre feszített Jézus. Főoltár előtt foglal helyet a miséző oltár. Egy nagy boltív választja el a szentélyt a főhajótól, a bóltíven ez a felirat olvasható: Hozzád fohászkodunk áldott Védasszonyunk. A főhajóban a boltív két lábánál két mellékoltárt találunk. A jobb oldali falon két gótikus ablakon keresztül jön be a fény a főhajóba, innen nyílik két fele két kis mellékhajó. Az egyikben a gyóntatószék, a másikban egy oltár foglal helyet. A mellékhajók fölött két freskót találunk. A bal oldali egy paraszt családot ábrázol, alatta egy felirat: ,,Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” A jobboldalin a Szűzanya mennybéli megkoronázását láthatjuk, alatta a felirat: ,,Ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék.” A mennyezet két oldalán három-három kép foglal helyet. A főhajó végében van a kórus, ezen pedig az orgona. Az 1488-ban épűlt toronyban három harang van: nagy, közepes és kicsi, ma már motorral működtetik őket. A harangoknál hatalmas ablakok vannak, és fölöttük órák. Az utóbbi években újrafödték, központi fűtést vezettek be, új erősítőrendszert építettek be, újrapadolták, új padokat készítettek és felújítatták az orgonát. A templomban található egy 13. századi homokkőből készült keresztelőkút darabja, amelyet a bukaresti Történelmi Múzeumban állítottak ki. A sekrestye régi padlásán egy különleges középkori faldísz látható, amelyen egy futó kutya alakja fedezhető fel. Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve.
A templom előtt értékes kőkeresztek találhatók, a legrégebbi az 1660-as évekből származik.A jelenlegi papilakot Szabó Lajos plébános építtette 1865-ben, Both Ferenc plébános ettől az évtől három katolikus iskolát létesített. 1448-tól katolikus iskolája van, melyet 1948-ban államosítottak. A plébánia rendelkezik irattárral és egy könyvtárral. Ugyanígy hozzá tartozik a Szárhegyi Nőegylet és a Kájoni János Egyházi kórus, melynek vezetője Bartalus Vince kántor-karnagy. A pasztorációs tevékenységekben besegít Bartis László nyugalmazott lelkész. Ugyancsak itt volt besegítő lelkész a tavaly nyáron elhunyt Birmann József szentszéki tanácsos is. Filiája Güdüc, búcsuját Sarlós Boldogasszony napján tartják.
A szárhegyi Mindenszentek plébánia a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Szólgálatot teljesít a gyergyószentmiklósi születésű György Balázs lelkész, aki már több mind nyolc éve lelkes munkatársa a Mária Rádiónak és a faluból nagyon sokan tagjai-önkéntes adományozói a rádiónak. A kántori szolgálatot Bartalus Vince tölti be. A templom búcsús ünnepét augusztus 15 -én, Nagyboldogasszony napján tartják, örökös szentségimádási nap, Magyarok nagyasszonya napja, október 8.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: visitromania.info.ro