A hét plébániája: SEPSIBÜKSZÁD

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északra a Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján fekszik Sepsibükszád. Ez Háromszék legészakibb Olt menti faluja. Sepsibükszád község Kovászna megyében található, 2004-ben vált le Málnás községtől. A település a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység és a Csomád-hegység által határolt fennsíkon található, mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna-tó és a Mohos-láp. Bicsadnak is nevezték az 1960-as években. Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebenc és Rakottyás feküdt. A település a Mikó és Mikes család üveghutatelepeként fejlődött faluvá, miután a Mikóújfaluban működő üveghutát 1782-ben idetelepítették és 1914-ig működött. Az Olt jobb partján emelkedő hegyfokon láthatók Vápa várának tekintélyes romjai. A középkori vár őskori telepre épült, építésének s pusztulásának körülményei ismeretlenek, valószínűleg a 14. – 15. században pusztult el. Szemben kúp alakú hegyen állnak Sólyomkő őrtornyának 2m magas maradványai.
Görög katolikus temploma 1712-ben épült, ortodox temploma is van. Nevezetes fürdőhely a Mikes-fürdő ma már csak nevében él. Bükszádtól keletre, a Zsombor patak két fő forrásága, a Veres- és a Büdös-patakok találkozásánál épült 1860-1880 között, Tusnádfürdő egyik mecénása, gróf Mikes Benedek birtokán. Kezdetben vendégházak, hideg borvizes medencék, mofetta és meleg fürdő működött a telepen. Mikes Ármin iskola, az u-alaku epületet gr. Mikes Ármin építtette mint vadászkastélyt kb. 1900-ban. A 19. század második felében Bükszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lesz, aki nemcsak az üveggyárat fejleszti tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatja, miközben Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. Régi temploma a Bükszád-Üvegcsűr-pataknál volt 1830-ban bontották le, mai római katolikus temploma 1867-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére. A toronyban három harang található. A plébánián lévő Árpád-házi Szent Margit-alkotás kiemelkedő szépségű. Az egyházközség újabb keletű, 1919-ben létesült. A település is csak száz évvel idősebb, hiszen 1819-ben lett községi rangja. A település története szorosan összekapcsolódik a háromszéki üveggyártás történetével. A Mikó grófok 1763-ban a Mikóújfaluhoz közeli Zsombor tetőre üveghutát építtettek, amit a környező erdő kivágása után 1782-ben a mai Bükszád területére költöztettek. Mikóújfalu és a bükszádi gyár alapítójának, gróf Mikó Miklósnak két leánya volt: Róza és Eszter. Esztert feleségül vette gróf Mikes Benedek. Az édesapa, Mikó Miklós leányának adta hozományként Sepsibükszádot az ott már virágzó üveghutával együtt. Így szállott a gyár a Mikes családra. Az 1782-ben Bükszádra költöztetett kis huta 1792-ben 12 gazdát számlált a falu felső részében, az ún. Patakban. 1869-ben Bükszádnak már 1091 lakosa volt. Ebből 630  római katolikus, 15 református, 430 görögkeleti, 7 görög katolikus, 3 lutheránus és 6 idegen. 1910-ben a tanköteles gyermekek száma 429 volt, de csak 129 gyermek járt iskolába. Az üveggyárhoz a grófok német és cseh munkáscsaládokat telepítettek, de költöztek ide székelyek, románok, szlovákok és romák is.
A Málnásfürdő és Bükszád közötti völgyben a 19. század végén kőbányászat kezdődött el, ami az üveggyártás megszűnése után az itt élők megélhetését  biztosította. Ebben az időben újabb telepesek, olasz és német kőfaragók  érkeztek a faluba. Az 1916-os invázió hatására az itteni görögkeleti hívek annyira elkeseredtek, hogy 1917-ben mind katolizáltak, Mikóújfaluban és Sepsibükszádon egyaránt. A katolikus egyház híveinek ezen számbeli gyarapodása és a plébánia nehéz adminisztrálása késztette az akkori Nagy Béla mikóújfalvi lelkészt arra, hogy a gyulafehérvári püspökségtől segédlelkészt, vagy Sepsibükszád különválását kérje. A püspök döntése alapján Sepsibükszád önálló egyházközség lett. Ferencz Sándor plébános idején, 1933-ban Szakács Antal brassói hittantanár a sepsibükszádi hívek részére április 9-től 14-ig, azaz virágvasárnapjától nagypéntekig nagyon sikeres népmissziót tartott. 2000. augusztus 20-án millenniumi ünnepséggel egybekötött búcsút tartottak, melynek keretében Csiszér Albert főesperes megáldotta a millenniumi emlékkövet. 2002. június 1-jén Tamás József püspök megáldotta az új ravatalozó kápolnát.
A hit és az életkedv váltotta meg a falu két szülöttjét, Demeter Dóra-Rómában és Farkas Éva-Ágnes Budapesten az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjének tagjai lettek.
Itt született még Sepsibükszádon 1967-ben Kádár Sándor nyugalmazott lelkész, valamint Ft. Csomós László prefektus, aki jelenleg a Gróf Majláth Gusztáv Károly Katolikus Teológiai Liceumban teljesíti a szólgálatát. Ábrahám Árpád római katolikus plébános, született Sepsibükszádon, 1914. február 16.-án és meghalt Temesváron 1958. szeptember 1-jén, részt vett a Szoboszlay-féle összeesküvésben, amiért halálra ítélték és kivégezték. Állítólag Ábrahám Árpád az első lövésre nem halt meg, hanem csak féltérdre esett. Ekkor odament hozzá egy torjai születésű katona. Ábrahám Árpád összekulcsolta a kezét és ezt mondta neki: „Fiam, Torján téged én tanítottalak vallásra, ments meg!” A katona azonban nem kegyelmezett, hanem tarkón lőtte a plébánost. 1993-ban a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki kirendeltsége Torján Ábrahám Árpád és Szörcsey Elek tiszteletére kopjafát emeltetett, Sepsibükszád polgármesteri hivatala pedig egy gránitoszlopot emelt a tiszteletére.
Itt született 1927-ben Sánta Ferenc író. Csíkszeredában született de Bükszádon nevelkedett Karácson Tibor atya, mint az Ige hirdetője, a szentségek kiszolgáltatója és a rábízott keresztény közösség vezetője, vagyis jelenleg az Erdélyi Mária Rádió műsorigazgatója. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot teljesít Bakó Ferenc plébános, szentszéki tanácsos és a kántori szólgállatot Szakács Katalin látja el.
A falu búcsusünnepét augusztus 15-én tartja. Örökös szentségimádási nap: április 07.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.erdelykincsei.com