A hét plébániája: NAGYKÁROLY - SZENTLÉLEK

Nagykároly Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 35 km-re, a Csanálos–Vállaj magyar-román közúti határátkelőtől tíz kilométerre található város, a megye második legnagyobb települése. Lakosságát tekintve, a 2002-es népszámlálási adatok alapján 23.182 lakost számláltak. Neve az ótörök eredetű ómagyar  karuly (mai karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Nagykároly történelme szorosan összeforr a Károlyi családéval.  Az első írásos említése 1213-ból való. A Kaplony nemzetség birtokolta egykor, leszármazottjuk a Károlyi család, a 14. századtól birtokuk központjává vált. A 16.-17. században törökök, később a kurucok és labancok is támadták a  várost, pusztításokat végezve. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, a város lakosságának nagy része elmenekült vagy meghalt. Emiatt Károlyi Sándor, a Szatmári békét követően katolikus svábokat telepítetett az elnéptelenedett  birtokára.
A 18. században a város népessége jelentősen megnőtt és több etnikum is betelepedett, így a magyarok és svábok mellett, románok és zsidók is voltak. 1743-tól Károlyi Ferenc családonként 30-40 holdas birtokkal és kedvezményekkel csábította a sváb telepeseket. 1744-ben még csak hét sváb mesterember lakta. Ekkor több templom is épült, majd 1848-ban megkapta a hivatalos városi rangot is, 1876-tól pedig rendezett tanácsú város címet szerzett.
Nagykároly történelméből sem hiányoztak a természeti katasztrófák: 1834-ben földrengés, 1836-ban és 1887-ben pedig tűzvész pusztított a városban. A gazdasági fejlődését elősegítette, hogy 1871-ben a Debrecen–Szatmár  vonalon, majd 1887-ben Zilah irányába épült vasút. 1968-ban, a közigazgatási reformot követően csatolták Nagykárolyt az újjászervezett Szatmár megyéhez. 1995-től a település elnyerte a megyei jogú városi (municípium) rangot. A  város híres szülötteire szobrok illetve táblák emlékeztetnek: Károli Gáspár, az első magyar bibliafordító szobra, amely Deák Árpád műve, a református templom bejárata mellett található; a központban áll Petőfi Sándor költő, és Kaffka Margit írónő szobra, ezek is Deák Árpád művei. A központban található Avram Iancu mellszobra, melyet 1994-ben lepleztek le. A város arculatát jelentősen meghatározza a Károlyi kastély és a körülötte elterülő 10 hektáros védett dendrológiai park. A jelenlegi kastélyépület az 1794-ben épített kastély átalakítása révén jött létre, majd 1894-ben Károlyi István lovagvárrá alakítatta. Ma múzeum és könyvtár működik a kastélyépületben.
Nagykároly hagyományos multikulturalitását és felekezeti sokszínűségét jelzi templomainak, egyházi épületeinek sokasága. A város az évszázadok során befogadott és toleranciában részesített számos eltérő származású, nemzetiségű és felekezetű közösséget, amelyek változatosságukkal gazdagították nemcsak a város egyházi, de kulturális életét is. E közösségeknek egy része elenyészett, másik része átalakult, de templomaik, szent helyeik ma is tanúskodnak egykori jelenlétükről. Közigazgatásilag Nagykárolyhoz tartozik a tőle 7 km-re fekvő Szentjánosmajor is. A város központját díszíti a Kalazanci Szent József római katolikus templom, a barokk stílusban épült Szent Mihály és Gábriel arkangyal ortodox templom,  a Szent Mihály és Gábriel görög-katolikus templom, a református templom, és a Szentlélek plébánia.
A Szentlélek plébánia 1943-ban alakult. Dr. Scheffler János püspök a Salvatoriánus atyákra bízta a plébánia vezetését, majd ferencesek, piaristák vezették. Jelenleg egyházmegyés pap irányítása alatt működik. Temploma a várostól kapott tágas épületben volt. Később egy lakóházba költöztek át. 1983-ban új, emeletes lelkészi lakás épült. A templom egy új stilusu modern építkezés, amelyet 2003-ban építettek és 2005-ben szentelte fel Schönberger Jenő püspök a Szentlélek tiszteletére. A torony később, 2006-ban épült a templom mellé. A templom főoltárán a Corpus, felette egy galamb, hét láng, a Szentlélek ajándéka látható. Továbbá Szent József, Szűzanya, valamint Jézus szíve, Szent Antal és Kis Szent Teréz szobrok, és a Stació képek díszítik a templom belsejét.
Filiái: Gencs, temploma Szent László tiszteletére van felszentelve, valamint a Stella Maris integrációs központban kialakított kápolnában tartanak minden hónap második és negyedik vasárnapján szentmisét. A központ földszintjén óvoda működik, egy másik teremben iskola utáni foglalkozást tartanak a gyerekek részére. A helybéli plébános előszeretettel foglalkozik a roma pasztorációval is, mindezt a püspökség és a polgármesteri hívatal támogatja. A nagykárolyi Szentlélek plébánoa a Nagykárolyi II. Esperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot a mezőpetri születésű Borota Ottó plébános végzi 2005-től, a kántori szolgálatot Poszet István tölti be. A Szentlélek plébánia búcsús ünnepét Pünkösdkor tartják, örökös szentségimádási nap: május negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: mapio.net