A hét plébániája: NAGYKÁROLY - FATIMAI SZŰZ MÁRIA

Szatmárnémetitől 34 km-re nyugat-délnyugatra fekszik Nagykároly, 130 m tengerszint feletti magasságban. Nagykároly megyei jogu város Szatmár megyében. Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly (mai karvaly) köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Középkori névalakjai: Karul (1320), Karol (1385), Nagy-Károly (1428). Előtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károlypusztától való megkülönböztetésére szolgált. 1264-ben már létezett és a Kaplon nemzetségbeli Károflyi család első birtokközpontja volt. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott. Károlyi Lancz László 1482-ben kezdte építeni várkastélyát. 1526-ban a várból indult el a Károlyiak bandériuma a mohácsi csatába. Lakossága 1554-ben áttért a protestáns hitre. 1567-ben esperese aláírta a kálvini hitvallást. Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos és nemes lakossága között. 1649-ben jezsuiták telepedtek le a városban. 1743-tól Károlyi Ferenc családonként 30-40 holdas birtokkal és kedvezményekkel csábította a sváb telepeseket.1780-tól Szatmár vármegye székhelye. A román hadsereg 1919. április 18-án vonult be. 1923-ban megszüntették a piarista gimnáziumot, helyette felállították a román–magyar, majd román–német tannyelvű Vasile Lucaciu Líceumot. 1945. október 25-én vonult be a román és a szovjet hadsereg. A háború után még hat évig határzár alatt állt. 1995-ben kapott municípiumi rangot. A városon belül a magyarok aránya a régi városközpontban a legmagasabb, a Mihai Viteazul lakótelepen a legalacsonyabb, a többi városrészben viszonylag  egyenletes. 2011-ben 20 181 lakosából nemzetiség szerint: 11 054 magyar, 8 098 román, 476 német és 473 roma származásu volt. Legfontosabb ipari üzemei vegyiáru- és olajgyár, a gépgyár, a bútorgyár, a takarmánygyár, az üdítőitalgyár és a tejgyár. 2006-ban német tőkével autóalkatrész-üzem is létesült. A város gazdag látnivalókkal fogadja a látogatóit, többek között a Fatimai Szűz Mária tiszteletére felszentelt, modern-új stílusú római katolikus temploma.

A 70-es években épült tömbház-negyedben szükségesnek látszott egy új templom építése. Erre csak a politikai fordulat után nyílt lehetőség. Az építkezés 1991-ben kezdődött el. A tervet Günther Tibor mérnök készítette. A szentély berendezését H. Lukácsovits Magda tervezte. A templom fő dísze a fatimai szobor, a svájci Fatima Világapostolátus ajándéka, valamint a misézőasztal mögötti falon egy feszület látható. A templomot 1996. október 12-én szentelte fel Reizer Pál püspök, és két évre rá egyházmegyei kegytemplommá nyilvánította. 1999. augusztus 1-től plébániai rangra emelte. 1999. szeptember 23-ától a Románia Fatima-Világapostolátus központja lett. A plébánia a Nagykárolyi I. esperesi kerülethez tartozik és a templom titulusa: Fatimai Szűz Mária. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a nagykárolyi Fatimai Szűz Mária templom ünnepli az első és utolsó jelenés évfordulóján a búcsúját, az az május 13. és október 13. Az egyházi szolgálatot Szilágyi János esperes plébános végzi 2008. augusztusától a plébánián, 2013-tól a nagykárolyi II. számú kerület esperese. A kántori szolgálatot Juhász Gyula tölti be.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.szatmariegyhazmegye.ro