A hét plébániája: MIKLÓSVÁR

Miklósvár, Erdővidék kis faluja, Székelyföld legrégebbi települése Erdélyben, Kovászna megyében. Az Erdővidék déli részét magában foglaló egykori Miklósvár fiúszék névadó települése és központja. Sepsiszentgyörgytől 23 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt jobb partján fekszik. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Nevét onnan kapta, hogy itt 1211-ben egy Szent Miklós tiszteletére szentelt vártemplom állt. 1211-ben Castrum Sanct Nicolai néven említik először. A falutól északkeletre a Várpatak és a Szépvízpatak közötti hegycsúcson állt egykor Tortyogóvár, ma csak kevés nyoma van. A vár a magyar határvédelmi rendszer része lehetett. Ez volt az egykori Miklósvárszék központja. 1404-ben már nem említik, valószínűleg ekkorra már elpusztult. A falu a tatárjárás előtt nem a mai helyen, hanem feljebb, patakjának bal partján a Székátalja nevű helyen települt. Régi temploma is a tatárjárás után épülhetett és 1771-ig állt fenn, ekkor rossz állaga miatt lebontották és 1771 és 1775 között a mai római katolikus templomot építették fel. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. A 2012-es nepszámláláskor 442 lakosa közül 439 magyar, 2 román és egy német volt. Erdővidék 21 falva közül az egyetlen, ahol a katolikusok többségben vannak.

Miklósvár grófi székhely volt. A Kálnoky grófok kastéllyal, sok szántó- és erdőterülettel rendelkeztek. Jelenlétük nagyon meghatározta a falu életét és mentalitását. Ma is itt tartózkodik a Kálnoky család legfiatalabb grófja, Kálnoky Tibor. A reformáció idején a falu református lett. 1717-ben gróf Kálnoky Ádám hatására a falu lakossága visszatért a katolikus hitre, ezért van az, hogy a protestáns környezetben unikumként él. Az egyházközség leányegyházai, amelyekben a feltüntetett felekezetűek vannak többségben: Apáca (evangélikus), Bölön (unitárius), Ürmös (unitárius), Nagyajta (unitárius), Középajta (református), Szárazajta (református). A hívek számának alakulását tekintve Miklósváron csökkenés tapasztalható. Míg a 20. század elején 25–30 keresztelő volt a máterben és a filiákban, addig 100 évvel később alig van 9–10. Ezt az eredményt az iparosodás szülte. Sokan városra költöztek, mivel ott volt munkalehetőség. A vártemplom feltehetően a mai templommal egy magasságban emelkedő kis dombháton állt, ahonnan lőréses fal és sáncok maradványai kerültek elő. A domus historia a következőket írja: „Az a templom, amely ma áll, a régi helyén épült 1907-ben, Császár Károly plébános idejében, a vallásalapból nyert segéllyel s kis részben a hitközség hozzájárulásával.” Nagyon szép, tágas világos épület, hagymakupolás katolikus templom. Román stílusban épült, boltozata deszkázott, fedele nem tökéletes. A templom méretei: a szentély 5,50 m hosszú és 7,50 m széles. A hajó 17,50 m hosszú, 8,77 m széles és 9,50 m magas. A templom titulusa szent Miklós püspök. Több alkalommal volt újra festve, javítva. A földrengések nemegyszer nagy kárt tettek.
A templom építésének 100. évfordulóját sikerült Isten segítségével méltóképpen megünnepelni. A templom „új köntösbe öltözött”, újra megáldását és a szentmisét Tamás József püspök úr végezte 20 pappal együtt. A Domus Historia egyszerűen, csak „belső felszerelésként” említi a berendezést. A következő tárgyak találhatók: főoltár, szószék, mellék oltár, miséző oltár, ambó, keresztelő kút, gyóntatószék orgona, keresztúti képek. A főoltárt és a szószéket a Réthay és Benedek cég készítette Budapesten. Érdekességként említem meg, hogy jól lehet Szent Miklós püspök a templom védőszentje, Jézus Szíve szobor van a főoltár központi helyén. Bal oldalon Szent Miklós püspök szobra és jobb felől Szent István király szobra látható. A mellékoltárt Peirano Richárdné, szül. Bálint Róza adományozta, aki Miklósvár szülötte volt. A keresztúti képeket gróf  Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök adományozta az egyházközségnek, azaz a templomnak. A keresztelő kutat Sipos Ferencné, a brassói egyházközség gondnokának a neje adományozta 1908-ban. A orgona 1867 pünkösdjére készült el Kolonics István műhelyében. Jelenleg is működik, viszont javításra szorul. A jelenlegi miséző oltár és az ambó a templom 100 éves évfordulójára készült. A jelenlegi torony elődje az 1847-es földrengés következtében összeomlott. A torony újjáépítésére hamarosan előkészületeket tesznek. Grosz János építő mesterrel szerződést köt az egyházközség. A torony építése elég gyors ütemben halad, viszont az 1848-as szabadságharc az építés tovább folytatását meggátolja, úgy hogy az ajtó 1851-ben kerül rá. (Jelenben az az ajtó teljesít szolgálatot) A torony ma is ugyanaz, amit akkor építettek. Kb. 25 méter magas. Kiválóan erős, vastag falakkal, mély fundamentummal van ellátva. Méretei aránytalanok a jelenlegi templomhoz mérten. Alig egy pár méterrel magasabb, mint a templom. „…valószínűleg magasabbra volt tervezve, csak a háborús bonyodalmak miatt kellett hirtelen befejezni.” /u.o./ Jelenleg két harang van a toronyban. Tanulmányozva a Domus Históriát, kiviláglik, hogy sok harang megfordult a toronyban. Több ízben „a rekviráló bizottság” hadi célokra elvitte a harangokat. A jelenlegi nagy harang az 1938-ban öntett 322 kg-os harangnak az utóda. Utóda, hiszen 1992-ben újra kellett öntetni mivel elrepedt. A munkálatokat Székelyudvarhelyen végezték.
A kicsi harangról nem található semmi feljegyzés. Egy évszám olvasható rajta: 1941. Az idősebb emberek elmondása szerint a faluban volt egy harang láb, amelyet görög katolikusok építettek. Amikor az állam betiltotta a működésüket, a község emberei, hogy megmentsék a harangot, felhúzták a római katolikus templom tornyában, amely ma is ott van. Az egyházközségben szolgáló lelkipásztorok névsora 1716-tól található meg. Ez az az időszak, amikor a falu visszatért a római katolikus hitre. Az elmúlt 292 év alatt 40 lelkipásztor szolgálta Istent és az embereket ebben az egyházközségben. Jelenleg egyházi szolgálatot teljesít Fülöp László lelkész. A Szent Miklós püspök, plébánia az V. Sepsi-barcasági főesperesi kerülethez tartozik. Örökös szentségimádási nap: április 05.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com