A hét plébániája: MEZŐFÉNY

Mezőfény Szatmár megyében, az egykori Ecsedi-láp mentén, az Érmezőn helyezkedik el. A községen halad át a Fekete Völgy patak, Nagykárolytól nyugatra található település. Területén található a természetvédelmi területként nyilvántartott Fényi Homokdűnesor. A Fényi Erdő védett területtel összefüggő tájegység, az itteni homokdűnék tölgyesei a jövőben külön védelem alá kerülhetnek, hiszen a Natura 2000 természetvédelmi hálózat részei. A kezdetektől fogva a Kaplon nemzetséghez tartozó Károlyi család birtokai közé tartozott. Károlyi Merhárd telepítette be 1325-1351 között, s valószínűleg ekkor épülhetett első temploma is. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben már megtalálható volt neve, amit már 1410-ben is Feen-nek írtak. Birtokai voltak itt a Károlyi, Vetéssy és Bagossy családoknak de 1411-ben vita támadt a faluért, amikor is igazolást nyert, hogy a Károlyi család sarja alapította, tehát őket illeti. 1419-ben a Károlyi család tagjai új adományt kapnak rá. 1468-ban Fény település már teljes egészében a Károlyiak birtoka volt. Ekkor azonban Károlyi László zálogba adta Endrédi Nagy Ferencnek. Mezőfény 1720-ban gróf Károlyi Sándor Németországból való svábokat telepített ide, s itt katolikus templomot építtetett, plébániát alapított. E telepesek Ulm környékéről és Würtenberg vidékéről származó kézművesek és mezőgazdászok voltak. A XX. században fogyatkozott meg a svábok száma, a malenkij robot, több mint 300 mezőfényi lakost hurcoltak el 1945-ben és a kivándorlás leapasztotta a közösséget, de a kitelepülők nagy része megtartotta házát és gyakran hazalátogat. Fényhez tartozott Kigye puszta és Körmeirtvány is. Népessége a 2002-es népszámlálási adatok alapján 1882 fő ebből 1266 magyarajkút számláltak. Nevezetességek a faluból: - Homokdűne-rezervátum, - Homokbánya- gyurgyalag fészkek, - Malomipari kiállítás, - római katolikus kápolna 1740-ből és a katolikus templom - 1785-ben épült, majd 1900-ban felújították. Szent Mihály arkangyal nevét viseli.

A régi templom a XIV. században épült. Ezt átvették a protestánsok, majd 1720-ban ismét katolikussá lett.1748. június 7-én gróf Barkóczy Ferenc, egri püspök, látogatást tett a szatmári esperesi kerületben, amelynek során meglátogatta a mezőfényi plébániát is. A plébánia egyik legrégibb és legértékesebb írásos emléke az erről a látogatásról szóló jegyzőkönyv, ez megemlíti és méltatja a Szent Mihály tiszteletére épült templomot. A hívek száma azonban már az 1748-as püspöki látogatás alkalmával meghaladta a 700-at, az 1777-es látogatás alkalmával pedig Eszterházy Károly püspök kifejezetten meghagyta a plébánosnak, győzze meg a kegyurat, hogy új templomot építsen, mivel a régi templom egyrészt összedőléssel fenyegetett, másrészt pedig kicsinek bizonyult. Az új, mai templom alapkövét 1783. július 2-án tették le gróf Károlyi Antal jelenlétében, és 1785-ben Hartmann Antal szatmár-ugocsai főesperes szentelte fel az új templomot, az előző templomhoz hasonlóan Szent Mihály főangyal tiszteletére. Az 1834. október 15-én a földrengés következtében elferdült a templom tornya, amelyet 1838-ban javítottak ki. A főoltáron Szent Mihály arkangyalt ábrázoló boltíves festmény látható amit színes márvány utánzatú oszlopok zárnak közre. A toronyban 3 harang van. A Szent Júdás Tádé öregotthonban minden hónapban egyszer szentmisét végez a plébános. Ünnepeken, valamint a vasárnapi szentmiséken az 1990-es évek elején alakult és szép sikereket elért Gyertyaláng egyházi gyermekkórus és a Szivárvány vegyes kar örömmel teszi szolgálatát. Schönberger Jenő püspök a plébánia udvarára épített „Bárka” közösségi- és hittantermet, ünnepélyes keretek között áldotta meg, mely a közösség fontos találkozási pontja lesz a jövőben. A „Bárka” létrejöttét Magyarország támogatta. A templom külsejét legutóbb 2011-ben renoválták. A plébánia jelenlegi épületét 1970-ben építették. Nem véletlen, hogy a szatmári sváb területeket, így Mezőfényt is, szent földnek nevezik. Ez a megnevezés azokat a területeket illette, ahonnan sok papi hivatás származott, származik. Ez a falu például a háromszáz év alatt huszonhét papot adott az egyházmegyének. A sváb községekben még mindig nagy hagyománya van a templombúcsúnak, azaz a kirbájnak. Skapuláré imacsoportok és társulatok müködnek. Jó látni a sváb betelepítések után háromszáz évvel, hogy a mezőfényiek megmaradtak a templom árnyékában, akiket Czier István Csaba plébános lát el egyházi szolgálattal. Előző szolgálati helyek: Csomaköz, Felszentelése után a Hám János Teológiai Líceum spirituálisa és a Szent Antal plébánia lelkésze, Szatmár Székesegyház plébánia, Csanálos, Kaplony, Mikola és 2013-tól Mezőfényen teszi szolgálatát, mint plébános. Kántori szolgálatot Szilágyi Gábor tölti be. A mezőfényi Szent Mihály plébánia a Nagykárolyi Főesperesi kerülethez tartozik. A község életében az egyik legnagyobb ünnep a búcsú, így már napokkal előtte megkezdődik a lázas készülődés. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a mezőfényi, batarcsi és barlafalui templomok tartják búcsújukat a főangyalok ünnepén, az az szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal napján. Örökös szentségimádási nap: december harmadik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.szatmarilegendak.hu