A hét plébániája: MEDGYES

Nagyszebentől 56 km-re északkeletre, a Nagy-Küküllő két partján fekszik Medgyes, Segesvártól 39 km-re. Medgyes neve a magyar meggy szóból ered és mai írásmódja a 19. században alakult ki. Plébániájának építését 1146-ra teszik. Ádám volt az első plébános. Az első plébániatemplom 1447-ben épült Szent Margit tiszteletére. Ezt követően 1410-ben a ferencesek templomot és kolostort építettek. Közelében állt a Szent Erzsébet-kápolna, amely szintén a ferencesekhez tartozott. A reformáció idején a szászok lutheránusok lettek, a ferenceseket kiűzték a városból, a templom pedig raktár lett. A 18. század elején a katolikusok a maguk számára is templomot követeltek. A raktárnak használt egykori ferences templomot és kolostort kapták vissza 1721-ben Hugó Damián De Virmont gróf és katonai kormányzó közreműködésével. Ugyanekkor plébániát szerveztek a ferencesek visszatelepítésére. 1951-ben a ferenceseket elhurcolták, a kolostort államosították. Egyházmegyés papok látták el a plébániát 1967-ig, 1967–1985 között vegyesen mikor ferencesek, mikor egyházmegyés papok. 1998-ban Harai Pál esperes-kanonok, plébános, Szent István tiszteletére templomot és Kolping házat épített a külváros egykori üveggyár lakó negyedében.

A ferencesek Medgyesen 1722-től elemi iskolát is vezettek az 1948-as államosításig. Piaristák is működtek Medgyesen 1741–89 között. Iskolát tartottak fenn, ebben a gimnáziumban tanított Dugonics András (1970–1818), az első magyar regényíró. 1699-ben a város szenátusa rendbe hozatja az egyházi épületeket, a ferences kolostorban kórházat alakít ki, a templomot pedig kinevezi a kórház templomának. 1721-ben a habsburg uralom vissza adja a templomot a római katolikus egyháznak. Az átvétel után a rend először a szentélyt rendezte be a liturgikus használatra, aztán az 1740-es években Haller János kormányzónak és feleségének Dániel Zsófiának a bőkezű támogatásával a hajó és a déli mellékkápolna felújítását végezték el. A hajó esetében zömök falpillérekre támasztott fiókos dongaboltozatot és új nyugati karzatot építettek, szintén új, stukkókkal díszes boltozatot kapott a Haller család temetkezési kápolnájaként szolgáló déli toldaléképület is. Ami a templom berendezését illeti, szintén a 18. század közepén készülnek el azok az oltárok, amelyeknek zöme, kisebb-nagyobb átalakításokkal máig fennmaradt a templom belsejében. Egy 1770-es évekbeli leltár szerint 8 oltár díszítette templomukat. A kolozsvári ferencesektől vásárolják meg, a ma is álló, díszes rokokó főoltár legfontosabb elemeit, majd egy helyi mestert bíznak meg az oltár fölállításával, az egyesrészek kiegészítésével. Ugyanekkor készült a szentély hasonló díszítés módú stalluma is, melynek aranyozására csak később 1778-ban került sor. A templom gótikus jellegű, hossza 28, szélessége 12,5 m. Harangtornya a vár védelmi rendszerének része. Három emeletének falai lőrésekkel vannak ellátva. A déli oldalon egy kis kápolna van, amelyet 1742-ben renováltak, és amely alatt kripta van kialakítva. Az oltár 1742-ben készült, rokokó stílusú, a belső díszítések is barokk és rokokó stílusúak. Oldallagosan ellátott plébániák: Erzsébetváros római katolikus plébánia és örmény katolikus plébániák. 2016. augusztusától Medgyesről látják el Szentágotát is. Medgyes másik filiája, ahol minden vasárnap szentmisét ünnepelnek Somogyom.
Medgyestől 20 km-re keletre, a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik Erzsébetváros, ahová 1692-ben húsz moldvai örmény család költözött be Gyergyószentmiklósról, papjuk, Potoczki Márton vezetésével. 1692-ben a település csaknem teljesen leégett. 1696-ban II. Apafi Mihály privilégiumokkal látta el az örményeket (kereskedelmi és költözési szabadság Erdélyben). Miután 1704-bena kurucok fölgyújtották, az örmények Csíkba és Gyergyóba menekültek és csak 1710-ben tértek vissza. Ekkoriban fogadták el a vallási uniót és lettek a Rómával egyesült örmény katolikus egyház hívei. Mivel az Apafi család kihalt, 1713-ban, a korábbi megállapodás értelmében a helység uradalmával együtt a Bethlenek tulajdonába került. 1725-ben fölszentelték az örmények tágas kőtemplomát. 1729-ben lelkigondozásukra Velencéből mechitarista szerzetesek érkeztek. 1727-ben latin szertartású egyház is létrejött, az úgynevezett mechitarista szerzetesek templomát vásárolták meg. Ma az örményekhez képest a római katolikusok vannak többségben, alig százan. 1733-ban III. Károly király Elisabethopolis néven örmény várossá emelte és megkapta a szabad kereskedés jogát. Az örmények felső rétege szarvasmarhával, borral és gyapjúval kereskedett és évközben rendszerint az Erdély és Bécs közötti utakat járta. Az állandóan a városban élők többsége valamilyen mesterséget űzött, a legtöbben tímárok voltak. Szőleit és gabonaföldjeit román és magyar zsellérek művelték. Az örmény nagytemplom búcsúját augusztus 15-én ünneplik, melyre országunkból de határokon túlról is sokan érkeznek. Az örmények egyik leghíresebb papja Avedik Lukács volt, aki megírta Erzsébetváros monográfiáját, végrendelete szerint szíve a templomban, teste a temetőben nyugszik. Minden vasárnap délután 3 órától ünnepelnek szentmisét felváltva a templomokat.
Szentágota Medgyesről oldallagosan ellátott plébánia. A mai templom Weigand János plébános buzgóságából épült 1888-ban neogótikus stílusban, Lattenberg segesvári építészmérnök tervei alapján. Minden vasárnap fél 12-tőltartnak szentmisét.
Medgyes másik filiája Somogyom, ahol a középkorban önálló katolikus plébánia volt. A település 1317-ben Sumugum néven szerepelt. A szászok kivándorlása után a templom romos állapotba került. A katolikusok Gál János házi kápolnájában vettek részt szentmisén, 1791-től helyi lelkész útján. 1822-ben építettek templomot Szent László tiszteletére. Somogyomban is minden vasárnap van szentmise délután 2 órától, minden szerdán délután pedig hittanóra. Az egyházi szolgálatot a felsővisói születésű Babota Tibor plébános, szentszéki tanácsos látja el, segédlelkésze a ditrói származású Csíki Szabolcs, továbbá Stefán Tünde tölti be a kántori szolgalatot.
A Medgyesi Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt plébánia a IV. Erzsébetvárosi főesperesi kerülethez tartozik, búcsús ünnepét a boldogságos Szűz Mária szeptember 8-i ünnepéhez a legközelebb eső szombaton tartja. Örökös szentségimádási nap Medgyesen: augusztus 14.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.enciclopediavirtuala.ro