A hét plébániája: MAROSVÁSÁRHELY-REMETESZEGI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA

Marosvásárhely Maros megye megyeszékhelye, Erdély és Románia középső részén fekszik, a Székelyföld legnagyobb városa. Marosvásárhely három földrajzi tájegység találkozásánál fekszik Mezőség, Maros -völgye és Nyárádmente, mintegy 220 méterrel tengerszint felett. A város a Maros mindkét partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagyrésze azonban a folyó bal partján fekszik.
Éghajlata mérsékelten kontinentális. A várost a következő községek veszik körbe: Marosszentgyörgy, Jedd, Marosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr. Csató Béla főesperes-plébános kinevezésekor azt szorgalmazta, hogy a város addigi egyetlen plébánia közössége, átláthatóbb és hatékonyabb kisebb, önálló plébániánkba szerveződjön Marosvásárhelyen. A Marosvásárhely VI-os, Remete Szent Antal Plébánia névvel 1995-ben megalakult önálló plébánia területe a Maros jobb partján elterülő Egyesülés városnegyed, vagyis a történelmi Remeteszeg és Bese, illetve Székelyfalva, Benefalva, Székelyszabad és Hídvég. Az Egyesülés negyedben lakó félezer és a mezőségi szórványban gondozott 350 hívő számára alakult. A plébánia alapítói, élükön Lestyán Ferenc esperessel, 1988-ban vásárolták meg a Kerektó utca 2. szám alatti házat, hogy legyen egy kápolna, egy találkozási hely, majd egy önálló plébánia, ahol naponta ünnepelhetik a szentmisét, ahol hirdetik az örömüzenetet, megindulhat a hitoktatás, ahol tanítják a gyermekeket, a fiatalokat, ahol épülhet az embert emberrel összekötő egyházi közösség hálója, ahonnan elindulva jobban ráfigyelhetnek a magányosokra, idősekre, ápolják a betegek testét és lelkét. A belvárosi plébános 1990 Virágvasárnapján szentelte fel a szentmise ünneplésére előzetesen már átalakított, jó állapotban levő családi házat. A remeteszegi katolikus keresztényeknek ettől kezdve ez lett lelki otthonuk, vasárnapi szentmisére a főtéri plébániáról Köllő Gábor később id. Czikó László majd Rózsa Gáspár plébánosok jártak ki. Már az első években elindul a hitoktatás is. A  belvárosi plébánia beosztott papjai és remeteszegi önfeláldozó családok szervező munkájának köszönhetően megkezdték a hitoktatást, várva a misézési engedélyt és a vásár jóváhagyását, majd a változás után 1991-ben a misézést is. Plébániai jellegéhez az állami jóváhagyást már 1990-ben megadták. A hívek, Papp Mária és Kőszeghi Ferenc személyében 1995 márciuásban kérvényezték a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye vezetőjétől, a saját lelkipásztort az önálló plébániára. Így érkezik október 1-től Remeteszegre a közösség első plébánosaként ifj. Ferencz István, korábbi magyarláposi plébános. Ez a plébánia látja el a mezőségi szórvány 21 településén élő híveit is.
A templom építésének gondolata már első pillanattól felmerült, és megkezdődtek az előkészületek is több éves álma válik valóra a marosvásárhelyi remeteszegi római katolikus közösségnek. 2002-ben az új plébános Szénégető István, folytatja elődje és a plébánia megkezdett templomépítési tevékenységét. A kívül-belül különlegesen szép templomot és a mellette épülő közösségi házat a 17 éves egyházközség lelkes hívei álmodták meg, s az engedélyek birtokában 2007 májusában kezdték el az építkezést. A 180 férőhelyes templom tervezője Esztány Győző négygyermekes csíkszeredai tervező-műépítész, műszaki ellenőre az Egyházművészeti Bizottságot vezető Márton Judit. Az alapozási munkálat nem volt könnyű a magas talajvíz miatt, Az anyagi forrást a helyi közösség saját alapja képezte ötletes kezdeményezések alapján. Ehhez járultak hozzá a kis összegű, de folyamatos adományok, továbbá Románia s Magyarország kormánya, különböző minisztériumok, Marosvásárhely keresztény felekezetei, a helyi és a megyei tanács, belföldi és külföldi civil és egyházi szervezetek, a testvérplébániák közösségei."
2012 október 13-án lett felszentelve a templom. A Szent Család név felvétele egy bátor és ugyanakkor kissé szokatlan tett is részünkről. Hiszen ez a plébánia már kapott egy védőszentet 2006-ban, a plébánia születésekor. Akit Isten arra rendelt, hogy ezt a közösséget patronálja, támogassa. Ő pedig Remete Szent Antal. Most, hogy intézményesen és hivatalosan is a Szent Család Templom és Közösségi Ház nevet vettük  fel, Remete Szent Antal jelenlétét nem radírozzuk ki, őt nem felejtjük el. Hiszem, hogy sok ügyünkben segítségünkre volt. Hogy imádkozott, imádkozik, közbenjár értünk… Hálátlanság lenne vele szemben. Kérni fogjuk, hogy remeteként legyen példakép számunkra, a magány és önként vállalt vagy kényszerű egyedüllét idején álljon mellettünk. Az új templomban pedig évről évre megüljük az ő ünnepét is. A templom azért kapott a plébániától eltérő nevet, mert a család fontosságát szeretnék hangsúlyozni nemzeti közösségünk jövője szempontjából. –Majd hozzátette, hogy hívei kilenc hétig tartó imával készültek a templomszentelésre, és a házat Isten tulajdonába átadni. Ezért figyeltek a felkészülés során a lelki, szellemi ráhangolódás fontosságára is olyan nagyon. Isten mindig gondoskodott olyan jó emberekről, akik az Ő hívását meghallották, a szükséges munkát vállalták és elvégezték, alkotóerejüket a jövendő irányába fordították, akik jövőképet adtak, irányt mutattak. „A közösség élete fokozatosan bontakozott ki az évek során gyermek- és ifjúsági tevékenységekkel, szépen énekelt liturgiákkal, pásztor- és misztériumjátékokkal, magyarországi zarándoklatokkal, ministráns képzőkkel, a Katolikus Lányok és Asszonyok Szövetségének, a KALÁSZ sokrétű tevékenységeivel, dél-tiroli testvérkapcsolat kiépítésével” hangsúlyozza Szénégető plébános. A közösségben a következő lelkiségi csoportok vannak jelen: rózsafüzér társulat, Életige-csoport, Cserkészet, Szent András Evangelizációs Közösség, csütörtök esti imaközösség, Caritas-csoport. 2009 őszétől Taizé-csoport indult a plébánián. Két testvérplébánia-kapcsolat van, mindkettővel élő a kapcsolattartás: Lüsen, Dél-Tirolban és Szeged ez az Újszegedi Kalkuttai Boldog Teréz plébánia. A remetei Szent Antal plébánia a XI-ik Marosi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szólgálatot teljesít Szénégető István-Barnabás plébános, a főegyházmegyei családpasztorációs iroda vezetője és Orbán Kálmán végzi a kántori szolgálatot. Szent Család ünnepén, karácsony utáni vasárnapon Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta Szent Családot ünnepli a katolikus egyház, példaként állítva a mai családok elé. Örökös szentségimádási nap: szeptember 16.

Szerkesztette: Gábor Anna

Fotó: internet