A hét plébániája: MARGITTA

Alig 30 km-re fekszik a magyar határtól, Bihar megye északkeleti részén, Margitta municípium rangú város. Margitta és környéke már a rézkorban is lakott hely volt, környékén gyakran találtak réz- , bronz- és vaskorból származó leleteket. Első írásos említése 1352-ből maradt fenn, Margita néven. 1363-ban a neve már Margitta volt, de 1422-ben Margitfalvának nevezték az akkori birtokos, a Csáky család oklevele szerint. A Csákyaktól a Melki apátság (mölki) vette meg Margittát. 1520-ban a település vámszedőhely is volt. 1891-ben 4392 magyar lakosa volt. Itt volt a járási szolgabírói hivatalnak, járásbíróságnak és az adóhivatalnak székhelye, rendelkezett takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, ipartestülettel, vasútállomással, posta- és távíróhivatallal, valamint postatakarékpénztárral. Itt jelenik meg a „Margitta és Vidéke” című hetilap. Margitta a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. 1940-ben a második bécsi döntésnek köszönhetően visszakerült Magyarországhoz. 1944-ben újra Romániához csatolták. 2011-ben 15 000 lakosából 7800 román, 6950 magyar (45,8%), 314 roma, 88 egyéb anyanyelvű, illetve nem nyilatkozott.
Nevezetességei: református temploma 18. századi, 16-17. századi alapokon épült; híres termálfürdője, amely azonban az utóbbi időben egyre népszerűtlenebb; a gróf Csáky család 18. századi kastélya, amely a régi római-katolikus templommal átellenben állt, 1950-ben részben lebontották, anyagának egy részéből épült ugyanitt a város polgármesteri hivatala; római katolikus temploma 1722-ben épült, ekkor alakult újra a margittai katolikus közösség. Az akkor épített kistemplomot 1818-1819 között bővítették. A korábban Csáky család tulajdonában lévő Margitta környéki birtokokat a Melki Bencés Apátság vásárolta meg, így a plébánia feletti kegyuraságot is gyakorolta 1852 után. A város Szent Antalról elnevezett Multifunkcionális Központtal rendelkezik állandó bentlakóival.
A margittai római katolikus kistemplomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, így búcsúünnepe augusztus 15-én van, örökösszentségimádási nap: Okt.8. Ez a nap Szűz Mária mennybevételének napja, mely a katolikus vallás egyik legősibb és legnagyobb ünnepe. A margittai római katolikus hívek a kistemplom augusztus közepére eső búcsúünnepén rendszerint nem férnek be az istenházába, ezért az ünnepi szentmisét az Árpád-házi Szent Margit templomban - a katolikus nagytemplomban szokták megtartani. A nagyobb ünnepeken ez is majdnem kicsinek bizonyul. A búcsú alkalmával, aki csak teheti, elmegy a templomba, de ezen alkalommal a más felekezetűek is szép számban megjelennek. Szép szokás az is, hogy a környező településekről kisebb-nagyobb csoportok érkeznek a búcsús misére.
A jelentős betelepülés folytán a város katolikus lakossága megnövekedett,ezért 1993-ban egy új katolikus templom építése is megkezdődött, amelyet 2000-ben szenteltek fel Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. A módern stilusban épített templom főoltár részén a Tabernákulum, valamint egy feszület látható, továbbá a Mária és Jézus Szent szíve szobrok és a Stació képek díszitik a templom belsejét. A szentmisék alkalmával elektromos orgona hangja tölti be a templomot. A szentmiséket magyarul tartják, de havi két alkalommal szlovák nyelven is hangzik el szentmise. A templomnak több tagból álló, nagy kórusa van, amit a helybéli Szabó Péter kántor vezet.
A plébánia a Margittai Esperesi kerülethez tartózik. Az Árpád-házi Szent Margit tiszteletére felszentelt templom búcsus ünnepét január 18-án tartják, örökös szentségimádási nap: június 18. Az egyházi szolgálatot a mezőbikácsi születésű Májernyik Mihály plébános, esperes, kanonok végzi.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com