A hét plébániája: KÁPOLNÁSFALU

Kápolnásfalu a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében, a Nagy-Homoród és Kis-Homoród folyók vízválasztóján, Székelyudvarhelytől 22, Csíkszeredától 30 km-re fekszik. A település tengerszint feletti magassága 875 m. A falu a Csíkszereda-Székelyudvarhely műúttól a hegyek lábáig nyúlik fel, lakói nagyrészt fakitermelésből, fakereskedelemből élnek. Első hivatalos írásos emlék az 1722-ből származó csonka anyakönyv. A terület már a XI-XII. században lakott hely volt. Ezt igazolja a Gyulafehérvári Püspökség levéltárában lévő irat, mely szerint a község 3 aranyat és 60 tízes adót fizetett. Kezdetben Szentegyházával alkotott egy közös plébániát. Fekvésénél fogva, sokszor került portyázó hadak, később az erdélyi fejedelmek átkelő vagy gyülekező katonai hadak útjában, akik állandóan zaklatták, zsarolták az itteni lakosságot. Emiatt a fejlődésnek indult község elpusztult. Istvánfy plébános 1724-ből származó „Monográfiája” leírja, hogy a falut Bocskay István 1604-ben telepíti vissza, főleg Csíkból, Gyergyóból, Háromszékről hoz családokat. A falut 1566-ban még „Innetsőoláhfalunak” hívták, majd a Hargita havasán, valamikor a XVI. század második felében felépült kápolnájáról Kápolnásfalunak nevezték. Az 1567 évi registrum a két falut már külön jegyzi: Oláhfalu 32 kapuval, másik Oláhfalu 28 kapuval. Neve a törzskönyvezésig Kisoláhfalu volt, 1876 előtt Oláhfalu város részét képezte a későbbi Szentegyházasfaluval együtt. 1968-ig ide tartozott Homoródfürdő területe. A Hargita Kereszthegynek nevezett csúcsán 1622-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna állott, melynek alapjait Orbán Balázs megtalálta, az egykor 12 lépés hosszú és 20 lépés széles kápolna alapfalait és szétszórtköveit. 1721. május 13-án XII. Kelemen pápa a Kápolnásfalvi kápolna javára búcsút engedélyez Szent Péter és Pál tiszteletére. Az anyaegyház a községről való leszakadást és a külön plébánia létrehozását 1837-ben engedélyezték, de a kápolnásfalusi plébánia csak 1838-ban vált önállóvá. A község lakosai a plébániává válás alkalmával levéllel fordultak az Erdélyi Püspökséghez kérve, hogy az anyaegyház-községtől leszakadva önálló egyházközséget alkothassanak Szent Péter és Szent Pál plébánia néven. 1838-tól helyben lakó plébánosa volt. 1844-45-ben építette a község a temetői kis kápolnát a Szentkereszt felmagasztalására, amelyet 2008-ban ravatalozóvá alakítottak át, ezt a napot máig is ünneplik. Római katolikus temploma 1797 és 1800 között épült. Többször javították a templomot, most is nagy felújítás alatt van. „Három éve kezdtük meg Isten segítségével a felújításokat és most már a vége felé járunk. Köszönet a kápolnásfalusi hívek, és mindenki nagylelkű hozzáállásának és adományaiknak” - mondja el a helyi plébános. Egyházközség híveinek száma 1870, ebből több mint 200 iskolás.

A templom főoltárán Szent Péter és Pál festményét láthatjuk, valamint a templom értékes szobrai a Szent István, Szent László, Jézus Szíve és Mária Szíve szobrok. Mellékoltárok: Szent Család képe, míg a másik oltár Szent Vendel a gazdálkodók és pásztorok védőszentje. Szentmisék: minden vasárnap és hétköznap, filiában minden hónap első és harmadik vasárnapján. Szentségimádást tartanak minden hónap első péntekén a szentmise előtt és első vasárnap a szentmisék között és után délután 5 óráig. Lelkiségi csoportok: egyháztanács, 7 rózsafűzér csoport, Szent József imacsoport, Jézus Szíve Társulat, Cursilló csoport, Ifjúsági csoport, valamint Szent Rita imacsoport. 2016-ban 32keresztelés, 14 házasságkötés, 104 bérmálás, több mint 160 személy részesült a betegek szentségében és 24 temetés volt. 2013-ban ünnepelték  az egyházközség különválásának 175. évét, az érsek úrral együtt. Nagyon szép és lelkiekben felemelő ünnep sorozatot tartottak.

Homoródfürdőn, Erdély szívében, festői környezetben, Székelyudvarhelytől 18 km-re, az Ilona völgye bejáratánál van egy kis kápolna. Ez a kápolna egy család Isten iránti háláját hirdeti. Ugyanis 1765-ben Lázár János erzsébetvárosi örmény katolikus gyógyulása emlékére hálából Homoródfürdőn egy kis kápolnát építtet Keresztelő Szent János tiszteletére. A településen tizenkét borvízforrás található, amelyek vize gyógyhatású, szív- és érrendszeri panaszok, magas vérnyomás és emésztő szervi megbetegedések kezelésére alkalmas. Filia hiveinek száma 37, akik ott is laknak, még vannak az ott nyaralók. 2015-ben ünnepelték a kápolna 250. Jubileumi Évét. Ezt megelőzően teljesen, kívül és belül is, felújították a kápolnát, ami már nagyon rászorult a felújításra. Az ünnep mottója: „Váljatok Isten templomának élő köveivé!” volt. Kápolna oltárképe Keresztelő szent János. Híres emberei a falunak: Itt született Lőrincz Ernő magyar munkajogász és magyar jog történész, valamint Kovácsné József Magdolna magyar nyelvész, újságíró, szerkesztő. Közel két évtizedig szolgálta a Kápolnási híveket a Csikszentgyörgyi születésü  Id. Czikó László plébános, aki jelenleg Csíktaplocán teszi egyházi szólgálatát. A Domus Históriából vett adatok szerint az 1838-as évtől 16 plébános szolgálta a falu népét. A Szent Péter és Pál tiszteletére felszentelt plébánia a XV. Székelyudvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg egyházi szolgálatot teljesít a Székelyvarsági születésü Major Sándor plébános, kinek előző szolgálati helyei Gyímesbükk, Ditró, Csíkszentgyörgy és Gyergyótölgyes voltak. Helyettes kántor: Benedek Tibor, besegít: Siklódi Sándor, Szentkeresztbányai kántor. Június 29-én, Szent Péter és Szent Pál Apostol fejedelmek ünnepén tartják a falu búcsús ünnepét. Homoródfürdő: Keresztelő Szent János születése, június 24, a  Szent Kereszt Kápolna búcsúja pedig, Szent Kereszt felmagasztalása, szeptember 14. Örökös szentségimádási nap: március 27.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.mariaut.ro