A hét plébániája: HARGITAFÜRDŐ

Hargitafürdő Csíkszereda település része, a várostól 22 km-re fekszik, Hargita megyében. Fejlődésnek 1891-ben indult, amikor új utat vágtak Tolvajostető és Hargitafürdő között. Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. 1914-ben Csíkszeredához kapcsolták. A magashegyi üdülőtelep, tengerszint felett 1300-1400 m magasságban fekszik a Csicsói-Hargita meredek keleti lejtőin. Hargita megye egyik legmagasabban lakott szegletét látogatta annak idején Apafi Mihály (1662-1690) erdélyi fejedelem is. A 19. század végén többnyire üdülők, nyaralók látogatták.

Egyházi beosztás szerint kezdetben a csicsói egyházközséghez tartozott. A mai kápolna helyén először egy fakereszt állott, rajta e felirattal: „IHS – Úr Jézus, ki a Szent Keresztfán megváltottál szent Véred árán, bocsásd meg bűneinket, őrizd a lelkünket. Állíttatta csíkszeredai Kovács Zsigmond és neje 1890.” A jámbor nyaralók mielőtt a kápolna megépült, e kereszt előtt végezgették imádságaikat. Ma is megvan egy terebélyessé nőtt fenyőfa elé állítva. A hargitafürdői kápolna 1904-1909 között épült, Angi Mihály gyergyószentmiklósi és Máté György gyergyóalfalvi lakosok és feleségeik fedezték az építés összes költségeit, védőszentje Szent István király. Akiknek a kápolna szálka volt a szemükbe, hát leállíttatták. Kétévi huzavona után 1909 nyarára elkészült. A csicsói plébánia történetében így örökítették meg: „Régi vágya teljesedett úgy a csicsói, mint a Hargitafürdőn évenként megforduló híveknek augusztus 8-án.” A kápolnának egy remek, életnagyságú Szent István király szobrot Csedő István csíkszeredai ügyvéd és a Szent János harangot Merza János csíkszeredai állomásfőnök ajándékozták. A harangot Majláth püspök a csíksomlyói búcsún szentelte meg. Felirata: „Segesvárt öntetett Manchen Mihály által”. Közadakozásból készült a díszes és csinos kivitelezésű oltár. Budapestről harmóniumot vásároltak. 1921. augusztus 1-jén harang alapot hoztak létre, amiből Mária szobrot rendeltek Herman Gyula székelyudvarhelyi szobrásztól. A szobrot 1925. július 5-én helyezték el a kápolnában. 1956-ig csak nyáron mondtak közbe-közbe öt-hat szentmisét, egyet az illetékes plébános, a többit egy-egy pihenését itt töltő pap. Márton Áron püspök úr is hivatalosan megbízta a csíkszeredai plébániát a hargitafürdői kápolna és hívek gondozásával. Az első házszentelést 1957. január 18-án tartotta Antal József esperes-plébános, Csintalan Lajos kántor és Karácsony Gyula sekrestyés, mintegy 90 család fogadta. 1948-ban államosított római katolikus fiú-főgimnázium székelyoltárát helyezték el a kápolnában. Tervezte Vámszer Géza tanár. Készítette Salamon Lajos. Festette Szentpétery László 1937. március 27-én. A keresztútat 1960-ban állították fel. A kápolnát 1963-ban tatarozták, a sekrestyét bővítették, fásszínt építettek. A kápolna ünnepélyes megáldása július 14-én volt. Márton Áron püspök Hargitafürdőt önálló fiókegyházzá nyilvánította 1968-ban. Közben a csíkiak villákat építettek. Télen a sízők látogatják, nyáron a pihenni és gyógyulni vágyók. Ezért a Szent Kereszt Főplébánia megépítette a Szent István Házat. A hargitafürdői leányegyház plébániává nyilvánítását 2000 nyarán Darvas-Kozma József esperes-plébános indította el. A kápolnát centenáriumra készülve a Szent Kereszt Főplébánia alapjaitól kezdve újraépítette. A munkálatok 2008 májusától augusztus 20-ig tartottak. Az újraépített templom felszentelését 2009. szeptember 5-én, Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök végezte. A templom mögé 2009-ben új plébánia épületet épített a csíkszeredai plébánia, amelyet 2010 nyarára elkészítettek. Igazán plébánia 2010. augusztus 1-jével lett, amikor Ft. László Rezsőt kinevezték plébánosnak. Földrajzilag a gyulafehérvári főegyházmegye legmagasabban fekvő plébániája Hargitafürdő. 2012. augusztusától októberig Ft. Veress Sándor Levente kapott kinevezést, majd innen új állomáshelyre került. Ezután a csíkszeredai Szent Kereszt Főplébánia vette át a plébánia szolgálatát, amelyet felajánlott a pálos szerzeteseknek, akik többször ide látogattak, majd 2013. január 31-én megérkeztek két hónapra. A nyár folyamán kisebb tartózkodással jelen voltak, majd novemberben ideköltöztek. Megtelepedésüket, működésüket a Gyulafehérvári Érsekség, a Magyar Pálos Rendtartomány és a csíkszeredai Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia december 19-én kelt Szerződésben rögzítette. Így a hargitafürdői Szent István pálos kolostort hivatalosan vezetik, melynek ünnepélyes megáldása 2014. január 26-án ünnepélyes szentmisével történt. Ezzel új időszámítás kezdődik az erdélyi római katolikus hívek és a magyar pálosrend életében a Hargitafűrdőn. Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia plébánosa sok segítséget nyújtott a pálosoknak az újbóli letelepedés és kolostoralapítás körül. Ennek jelképes mozzanataként egy téglát ajándékozott a Hargitafürdőre költöző szerzetesrendnek, amely Klastrompusztáról, az első pálos monostor padlójából származik. A felcsíki főesperesi kerületéhez tartozik. Jelenleg szolgálatot teljesítenek Bátor Péter Botond atya előljáró-plébános, Szűcs Ferenc Imre testvér és László Rezső atya, pálos-novícius. Szent István király ünnepéhez kapcsolódóan augusztus 20-án tartják a hargitafürdői pálos templom búcsúját, örökös szentségimádási nap: június 21.
Összeállította: Gábor Anna.