A hét plébániája: GYIMESFELSŐLOK

Gyimesfelsőlok Csíkszeredától 30 km-re terül el, Hargita megyében. A gyimesi csángók legelső települése Csíkszereda felől haladva, a főút mentén Bakó megye felé. E hosszanti településfüzér a Tatros eredetétől a Boros-patakig tart. Több völgyi és havasi szórványból áll. Legnagyobbrészt Csíkszentmihály és Szépvíz egykori területein alakult ki, a falu 1850 körül önállósul. Neve a szláv eredetű, magyarlok (= kisvölgy, mélyedés) főnévből származik. Részei: Récepataka, Sántatelek, Komját vagy Karácsony, Rajkók vagy Farkasokpataka, Bothavaspataka, Rána-vagy Ciherekpataka, Görbepataka, Ugrapataka, Szőcsökpataka, Gáborokpataka, Nyíresalja, valamint a főút mentén még 8,5 km szakasz. Ezek hegyi szórványok, kis telepek, amelyek egymást követik és a „-patak" utónévben végződnek. A legtöbbjük az első települők nevét őrzik. A település közel fekszik a régi magyar határhoz, ezért biztosítani kellett a védelmet. A tatár betörések alkalmával legtöbbször a falu is áldozatul esett. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. 2002-ben társtelepüléseivel együtt 3424 lakosából 3365 magyar és 59 román volt. Kopár, hegyes vidék. A népdal is azt tartja „A Gyimesi hegyek kőből vannak rakva". Kopársága még itt-ott megmaradt erdőfoltok, hegyvidéki kaszálók és a patakok völgyében megbúvó házacskák élénkítik. A lakott terület tengerszint feletti 850-1000 m között váltakozik. Az olyan családnevek hallatán, mint: Bodor, Tankó, Póra, Timár, Antal rögtön a Csángóföld jut eszünkbe.

Majláth Gustáv Károly püspök 1905-ben nevezte ki előbb „kihelyezett lelkészséggé” az addig Középlokhoz tartozó települést, a helyi hívek erő teljes igénye és Benke János középloki plébános komoly ellenkezése közepette. Felsőlokon Bodor József Andris és Bodor Borbála, ill. Bodor Péter Andris és Póra Katalin házaspárok püspöki engedéllyel templomot építtettek saját költségükön a hívek ellátására. A templom még 1901-ben teljesen el is készült, de felszentelése és használatbavétele késlekedett. A viták és ellentétek vezettek végül 1905-ben egy új, fából készült plébánia épület építéséhez Felsőlokon. Az első világháború során elveszett mindenféle dokumentum, a felsőloki anyakönyvek is, ezeket 1916-tól kezdték újra. Gyimesfelsőlok 1907-ig Gyimesközéplok filiája volt. 1907. július 8-án vált önálló egyházközséggé Antal József gyimesfelsőloki plébános kérésére. A különvált egyházközség magára számíthatott. A gyímesiek erőssége a fakitermelésben, az állattenyésztésben, valamint a főfoglalkozásban meghonosuló panziós vendégfogadásban rejlik, erdei munkából éltek meg, de egyházuk mellé odaálltak, mivel hitük megélése életük szerves része volt. Kostelek ellátását is egy időre ide csatolták. Általános iskolája a Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója nevét viseli. Híresebb személyek akik itt születtek: Rugonfalvi Kiss István történés,z a székely történet kiváló kutatója, Tankó Gyula író, néprajzkutató, és Antal Imre festőművész.

Az 1970-esévekben egyértelműen látszott, szükség van a templom bővítésére. A Kosza István plébános megálmodta bővítés kivitelezése végül Gergely Fülöp plébános vezetésével történt meg 1977-78-ban, amikor „templomot építettek a templomhoz” egy kereszthajó formájában. Utoljára Vass Nimród István plébános idejében 2012-ben volt kívülről, 2014-ben belülről és 2016-ban volt a torony és a tető cserélve, felújítva, javítva. A templom főoltárán egy nagyobb méretű festményt láthatunk, Szent András apostolt ábrázolja, aki maga elhatározásából lett Jézus tanítványa. Két mellékoltára: a Szűz Mária és Szent József oltárok. A templom előtt, jobb oldalt a bejáratnál alakították ki a Lourdes-i Szűzanya barlangot, ahol a falu hívei engesztelésért és gyógyulásért vagy megnyugvásért imádkoznak. A Szent András apostol tiszteletére felszentelt plébániatemplom a Felcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Egyházi szolgálatot a nyárádremetei származású  Vass Nimród-István plébános teljesíti. Előző szolgálati helyek: Csikszentdomokos, Sepsiszentgyörgy, 3 évig római egyházjogi tanulmányok, Kapnikbánya és 2011 től Gyímesfelsőlok. Kántori szolgálatot Pora Attila tölti be. A templom búcsúját november 30-án tartják, örökös szentségimádási nap: május 10.

A községben található még két régebbi kápolna is, amelyek valamikor a 60-70-es években épülhettek. Egyik a Farkasok patakának oldalában van, Páduai Szent Antal tiszteletére, a másik az alszegen található, Keresztelő Szent János születése tiszteletére van felszentelve. A hozzátartozó kis telket itt Gábor András családja adományozta. Ebben a kápolnában naponta 3-szor szól a harang Molnár Erzsi néninek köszönhetően. A komjátpataka szádában 1971-ben épült egycsaládi házra emlékeztető kápolna Kosza István plébános idejében. A telket Karácsony Kálmán adományozta az egyháznak. Tankó Géza plébános építtetett fel, ide a kápolna helyére egy szép templomot közadakozásból és pályázatokból, ez 2005-ben elkészült, és végül 2007-benszentelte fel Dr. Jakubinyi György érsek. 2008-ban Görbe patakán egy hatalmas vihar, jég és áradás nyomán Tankó Béla helyi lakos kezdeményezésére előbb 2009-ben egy keresztet állítottak a fejben, majd egy kéttornyú, zsindelyfedésű fa kápolnaépítését is elkezdték amelyet végül 2012. július 11-én szentelt fel Tamás József segédpüspök Szent Benedek tiszteletére, utalva ezzel a természeti csapás napjára. Utólag mellette Lourdes-i Mária barlang és keresztút is készült. 2009-ben tervezett, Széphavas egyesület által építtetett kör alakú, tégla építésű kápolnát, Tamás József segédpüspök szentelte fel 2014 Pünkösd hétfőjén a Szentlélek tiszteletére. 1992-ben a debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kezdeményezésére az akkori plébánossal, Berszán Lajos atyával elkezdték a Sziklára épített Ház építését, közösségi ház, kápolna és plébánia céllal, ahol viszont már 1994-től tanítás folyik. A felépült ház mellett 2001-ben kezdték meg az Árpádházi Szent Erzsébet líceum építését, amely ma modern tornateremmel kibővítve római katolikus szellemiségű iskolája a létszámban közel 400 csángó és székely gyereknek egyaránt. Az egyházközség óhajára ravatalozó kápolna is épült melyet 2014. szeptember28-án Tamás József püspök szentelt fel. Jelenleg egy új plébánia és közösségi ház építése van elkezdve a plébánia udvarán, ugyanis a 112 éves régi épület állapota és beosztása miatt sem nagyon alkalmas. Ebben partner az egyházközséggel a helyi és megyei vezetőség, s reményeik szerint az anyaország támogatását is élvezhetik majd.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.gyimesfelsolokiplebania.ro