A hét plébániája: GYERGYÓSZENTMIKLÓS

Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja. A várost északkelet-kelet felől Neamț megye, délkelet felől Balánbánya, déli, nyugati és északi irányból pedig Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóalfalu és Gyergyószárhegy határolja. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Románia egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nap van.

A Szent Miklós templom a város legrégebbi műemléke, Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel. Gyergyószentmiklós egyházközség már a 13-14. század fordulóján létezett. A korabeli dokumentumok először 1333-ban említették Gorgio néven. 1698-ban Gyergyó Szent Miklós néven jegyezték be. A város Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét. A település első temploma a 15. század végén épült gótikus stílusban. Az építkezés pontos dátumát a torony alatti ajtókeret román kori szemöldökkövébe utólag bevésett 1499-es évszám jelzi. A középkori templomot 1629-ben kibővítették, 1637-ben cinteremmel egészítették ki. Az 1661-es tatárbetörés alkalmával a templom megrongálódott. A kicsinek bizonyuló régi templom helyére 1756-1773 között barokk stílusban felépítették az új templomot, kőkerítés veszi körül, amely 1750-ben készült. 1869-ben, nagyobb javításokra került sor a templomban, amelynek során a tornyot új bádogburkolattal fedték be, ugyanakkor a padlózatot is felújították és a padokat is kicserélték. Az 1964-es feltárások alkalmával gótikus elemeket hoztak napvilágra, befalazott gótikus ablakokat és egy kriptát tárták fel. Akkor találták meg a 15. századi templom alapfalait is, és megállapították a régi templom méreteit, amelynek hossza 28 méter, szélessége 6, 5 méter volt. 1990-től Szent Miklós napi körmenetet tartanak a városban. 1995-ben a torony felújítási munkálatai során a déli oldalfalon latin feliratos napórát tártak fel. 

A  Szent Miklós templomnak két előrésze, három bejárata, egy oldalkápolnája, hét oltára és tágas karzata van. Az erős talapzatú műemlék épületen gótikus, valamint barokk elemek keverednek. Kórushomlokzata és két oldalsó kapubejárata jellegzetesen gyergyószéki barokk stílusban készült,  a gótikus kor emlékét idézi a templom 1548-as harangja is. Az órával és 4 haranggal ellátott tornyot három alkalommal magasították, erre utalnak a bevésett évszámok 1733, 1756, 1837. Az 1995-ös felújítási munkálatok során a torony déli oldalfalán feltárt napórán az alábbi felirat látható: „Napkelet, taníts meg helyesen élni.” A műemlék épület főoltára, a mellékoltár és a szószék barokk stílusú, a Szent Antal-oltár a rokokó jegyeit őrzi, az orgona csúcsíves. A barokk templom mennyezetig érő magas főoltára teljesen betölti a szentélyt, amelyen a templom védőszentjének Szent Miklósnak szobra áll. Alatta a Boldogságos Szűz koronás alakja látható az alábbi felirattal: „Szép, mind a hold, választott, mint a nap, és rettenetes, mint a hadvezér rendezett serege.” A főoltár stílusához hasonló a két nagyobb mellékoltár is, amelyek közül az egyik Keresztelő Szent János tiszteletére készült. A rokokó stílusú Szent Anna-oltár szép ornamentikájával, a Szent Kereszt-oltár arányaival hívja fel a látogató figyelmét. A csúcsíves stílusú szekrénybe foglalt orgona 1877-ben. ajándékként került a templomba. Dr. Endes Miklós az alábbiakat írja: „Ennek a templomnak Fogarasy Mihály püspök, mivel gyergyószentmiklósi születésű volt különböző ajándékok mellett, Kollonits Istvántól egy nagyon szép pneumatikus orgonát vásárolt 2300 forintért.” 

A templomot kőfal veszi körül, amelynek építését először 1657-ben említették, majd 1756-ban újjáépítették, a cintermet kibővítették. A templomot körülvevő falon Nepomuki Szent János festett kőszobra ül. A bejárati kapu valószínűleg egyidős a mai templommal. A templom előtt, a Márton Áron utca középvonalában áll Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra. Az egyházi szolgálatot a gyergyószentmiklósi születésü Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános végzi, kiegészítőlelkész Simó Ferenc és segédlelkész Mihály Zoltán. A kántori szolgálatot Puskás Emil látja el. Örökös szentségimádási nap: oktober 1. A búcsú ünnepe december 6-ka, Szent Miklós napja.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.utazzerdelybe.hu