A hét plébániája: GYERGYÓREMETE

Gyergyóremete Hargita megye egyik nagyközsége. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re északnyugatra a Maros mellett fekszik Ditróval és Csutakfalvával összenőve, a Gyergyói-medence északnyugati részén, a Görgény-hegység aljában. A község területe 10.774 hektár. Lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6.134 lélek. A települést a Maros folyó szeli át. Éghajlatát a majdnem zárt hegyközi medencék időjárási viszonya határozza meg: hosszú és hideg telek, rövid, de viszonylag meleg nyarak. Az év folyamán mintegy 160 fagyos és alig 80 derűs napra lehet számítani. Orbán Balázs a falu földrajzi fekvését így mutatja be: „Remete Ditróval szemben, a Maros bal parti magaslatán, a Kőpatak völgyében igen regényesen fekszik.” A község formájának és szerkezetének kialakításában meghatározó szerepe volt a Marosnak, a baloldali folyása feletti magaslatnak és a Kőpatakának. A település magva a Maros feletti Templom domb volt, amelyet Bányának nevez a lakósság. Ezt követte a Kőpataka alsó folyásának és a felette vonuló, ma Bakónak nevezett dombhát benépesülése. A XVIII. század második felétől a település már a halmazfalu képét mutatta. Kialakulnak a belső utcák és szórványok. 1751-ben említődik a „túl’a Maros Felül”, amelyik a mai Borvíz vagy Fürdő utcai településrész lehetett. 1773-ban a Fenek, Tolvajos és Alszeg három részének a nevével találkozunk. Ugyancsak ebben az évben említődnek az Eszenyői Lázár jobbágyok fűrészmalmai. Az Eszenyő patak völgyében fűrész- és lisztelőmalmok, valamint gyapjúványolók és mosók létesültek. A községtől északra 11 km-re alakultak ki Kicsibükk és 6 km-re a Martonka nevű szórványtelepek, ezek később elnéptelenedtek. Az 1830-as évektől alakult ki az erdők irtása során Csutakfalva – 1892-es évi nagy tűzvész után népesült be. A XIX. század végén a falu piac tere körül az örmények és a székely Puskás család által emelt impozáns épületek alakították ki a mai Központot, amelyet a lakósság egy része ma is Piacnak nevez. A legújabb időszakban az Alszegi rész képének kialakulásában nem kevés szerepet játszott a Tejporgyár létesülése. A hagyomány szerint a község alapítója egy Kendeffy Bonifác nevű ferencrendi szerzetes volt, aki Martinuzzi Fráter György bíboros, Erdély kormányzója (1541-1551) mellett apródi, majd hivatalnoki állást töltött be. 1551 decemberében Fráter Györgyöt alvinci kastélyában Castaldo és Sforza Pallavicini osztrák generálisok meggyilkoltatják. Nem tudhatni Kendeffy viszonyát az ura elleni merényletben, de az esemény után Temesvárra menekül. A közelgő török veszély elöl Kolozsvárra megy, ahol beáll a ferences rendbe. Néhány év múlva Székelyföld felé bujdosik. A hagyomány szerint a Görgény, pontosabban Kereszthegy felől érkezett e vidékre, leereszkedvén a későbbi községet átszelő Kőpataka mentén a Maros felé. A patak elnevezését is neki tulajdonítják. A Maros bal partja feletti dombon telepedett meg, magányosan visszavonultan élve. Innen a falu elnevezése: REMETE. Ez 1560 táján történhetett.  

1944-ben az egyházi levéltár nagy részének megsemmisülése miatt a remetei templomépítés dokumentumai hiányosak. Az elpusztult okmány 1567-ből tesz említést templomról, amely 1771-ben tűzvész áldozata lett. A szájhagyománnyal ellentétben nem fatemplom, hanem egy 22 méter hosszú és 8 méter széles, 80 centiméter vastag falú erős támpillérekkel ellátott kőből épült, cseréppel fedett templom romjait hozták a napvilágra. A feltárt leletek egy 1726-ban épített templomra utalnak, amikor már 585 lakosa volt Remetének, és az egyházi szükséglet, valamint a falu gazdasági potenciálja megengedhette egy 22 méter hosszú kőtemplom építését. A jelenlegi templom építésének dátuma is ellentmondásos. Az adatok csak abban egyeznek, hogy az előző templom tűzvészben elpusztult, de a lakosság hozzájárulásával egy év alatt újra épült. Egy 1938-ban készült egyháztanácsi jegyzőkönyv szerint a tűzvész 1771-ben volt, az Apostol közleménye szerint viszont 1778-ban. A torony oldalán ma is olvasható az 1771-es dátum. Ezt erősíti meg az is, hogy az egyik mellékoltár 1776-ban épült, ami feltételezi, hogy a templomnak már  léteznie kell. A latin kereszt alaprajzú templom hossza 41 méter, szélessége 12 méter. Végleges formája a 19. században alakult ki, amikor 1899-ben a Mélik család anyagi hozzájárulásával a szentélyt 6 méterrel megnagyobbították. Tornya 47 méter magas és osztópárkányokkal öt egyenlőtlen részre tagolt, felső részén négy félköríves záródású ablakkal. A gyergyóremetei templomot 1771 táján gróf Batthyányi Ignác gyulafehérvári püspök szentelte fel Szent Lénárd püspök tiszteletére. Szent Lénárd főként a rabok, a betegek, az orvosok, a kovácsok, a pásztorok és a terhes anyák védőszentje. A templom belseje barokk elrendezésű. Az építtető Hanzer Dániel plébános 1775-ben megvakul és Szabó József személyében segédlelkészt kap, aki a templom berendezését nagy részt saját költségén 1777-ig elvégzi. A hosszhajó pilaszterekkel 5 részre tagolt, boltíves mennyezetű. A hossz- és kereszthajó találkozásánál levő négy pilaszter fejezetét kagyló és voluta díszíti. A főoltár a felirat szerint 1787-ben készült, Szent Lénárd apátot ábrázolja, hiszen a tiszteletére szentelték fel a templomot, körülötte bilincsbe vert rabokkal, akik szabadságért könyörögve kezüket a püspök felé nyújtják. Fölötte medálion látható ezüst színű mezőben „In honorem Sancti Leonardi Abbatis 1784” felirattal.

Az oltárkép két oldalán két-két kompozit oszlop között két szobor látható. A bal oldali Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, jobb kezével a lába előtt levő bárányra mutatva, bal kezében „Íme, az Isten Báránya" feliratú zászlót tartva. A jobb oldali szobor a fához kötözött tele nyilazott testtel és a fájdalomtól eltorzult arccal a vértanú Szent Sebestyént ábrázolja. Felettük négy puttó között tálcával a kezükben az adakozót ábrázoló két szobor áll. Középen medálion kép: Szűz Mária átadja a rózsafüzért Szent Domokosnak. Az oltár felső részét voluta és rokokó girland díszíti. A főoltár melletti két alakos, polikróm szobor közül a jobb oldali Szűz Máriát, a bal oldali Krisztust ábrázolja. Stílusuk bajor hatásra utal. Mindkettő Molnár Károly iskolaigazgató ajándéka a század elejéről. A szentély dísze a három színes üvegablak. A Szűz Máriát és Jézust ábrázolók Puskás Antal és neje, a kereszthajó északi kápolnája előtti szobor Szent Józsefet ábrázolja, karján a kisded Jézussal, jobb kezében liliomszállal pedig Puskás József főgondnok ajándéka 1908-ból. A bal oldali mellékoltár 1776-ban készült, Galaci Tamás műve. A négy ión stílusú oszlop a Szentháromságot ábrázoló képet fogja közre. Az örmény Szekula Jakab 1899-ben 1300 forintot adományozott az oltárok javítására és a hármas kereszt fenntartására. Az oszlopok közötti két alakos szobor közül a bal oldali kulcsokkal a kezében Szent Pétert, a jobb oldali karddal Szent Pált ábrázolja. Két oldalt volután ülő puttók láthatók. A jobb oldali mellékoltár fő dísze a kisded Jézust karján tartó Szűz Mária-kép. 1780 -ban a szárhegyi Lázár család ajándéka. Az oltárkép két oldalán kompozit oszlopok között két szobor közül a jobb oldali a vértanúságot szenvedett kerékbe tört Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. Kezében a kivégzésre utaló kerék és kard. A bal oldali feltételezhetőleg Szent Alajos. A hosszhajó berendezésének része még a szószék. A hosszhajó nyugati részén van a kórus. A templom orgonája 1879-ben készült és Vas István marosvásárhelyi orgonaépítő műve. A templom értékei között található még két, Krisztus keresztre feszített testét ábrázoló feszület (corpus). Anyaguk fa, a 18. század közepén készülhettek népies stílusban. Ami a templom harangjait illeti, a nagy harang 1905-ben készült Temesváron, Novotny műhelyében, tömege 621 kg. Felirata „Isten
dicsőségére, Szent István első vértanú tiszteletére és idősebb Mélik István kegyeletes emlékére készítették ezen harangot Lázár Matild veje István, Andor, Jenő fiai Kiss Dénes lelkészsége idejében”. A középső harang 1924-ben Aradon készült Hőnig Frigyes műhelyében. 287,5 kg. Felirata „A Szeplőtelen fogantatása tiszteletére a gyergyóremetei hívek áldozatkészségéből Dr. Hollanda János plébános idejében. Az élőket hívogatom. A holtakat elsiratom, s a felhőket eloszlatom”. A halálcsengettyű 1922-ben készült Aradon ugyancsak Hőnig műhelyében. 91 kg. Felirata „Majláth püspök 25 éves jubileuma emlékére 1897-1922 a hívek áldozatkészségéből”. Utólag 2003-ban készült még két harang. Mindkettőt a székelyudvarhelyi Select Metlenplast cég készítette. Az egyik Orbán László pápai prelátus és remetei plébános ajándéka. Felirata „Azokért akik meg sem születtek és mégis meghaltak. A másik felirata „A Szent Család tiszteletére. Szotyori Melinda, Zsuzsa és Orsolya ajándéka. Gyergyóremete 2003.”  

A falu híres emberei: Itt született Bernád Imre 1848-as hős, 1882-ben Balás Jenő bányamérnök a magyar alumíniumipar megteremtője. Itt született még 1910-ben Ferenczi István fafaragóművész. Itt töltötte gyermekkorát Cseres Tibor író. Idevalósi volt és itt töltötte gyermekkorát Portik Péter festőművész. Itt született 1883-ban Balás Elek választási kampányigazgató, ügyvéd, kormányfőtanácsos. Itt született 1982-ben Borbély András költő, irodalomtörténész, 1983-ban Molnár Levente operaénekes.

A remetei plébánia a XIV. Gyergyói főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg szólgálatot teljesítenek a farkaslaki születésű Bakó Antal plébános, szentszéki tanácsos és Lőrincz Barnabás segédlelkész. A kántori szólgálatot Bakos Károly látja el. A plébániatemplom búcsús ünnepe minden esztendőben a szent névnapján, november 6-án ünneplik. Örökös szentségimádási nap: október 14.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com