A hét plébániája: GELENCE

Gelence Felső-Háromszék egyik legszebb települése Kovászna megyében, négy székely falu, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia nevű részekből áll. Eredetileg Szaladár és Ladia összeolvadásából keletkezett. Kézdivásárhelytől 12 km-re délkeletre a Gelencei-patak völgyében fekszik. A települést először csak 1536-ban említik Gelenche néven. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. Látnivalók a faluban, az egykori Basa-kúria romjai, a Nagy- és Kis-Vártető csúcson, a Szaladár nevű falurészén, a hegyoldalon, valamint a Cserei-kertben is jelentős épületromok vannak. Határában emelkedik Kovászna megye legmagasabb csúcsa, az 1777 m magas Lakóca, valamint a falu közepén a római katolikus temploma 1245 körül épült. Az egyházközségnek két temploma van, mindkettő Szent Imre herceg tiszteletére van felszentelve. Egyik a XIII. század első felében épült, a másik 1853 – 1899 között épült, új impozáns nagytemplom, gróf Majláth Gusztáv Károly (1864-1940) Erdély püspöke 1903. július 12-én szentelte fel. A templom több évig tartott felújítása és restaurálása után Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szentelte újra 2002-ben.

A román kori épület maradványa a 13,50 méter hosszú és 8,20 méter széles templomhajó, valamint a félköríves záródású szentély. Az 1765-ben készült értékes barokk főoltárképen Szent Imre herceg felajánlja magát a Szűzanyának, jelenete látható. Az oltár két oldalán Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit szobor áll, három mellékoltára a Jézus Szíve, a Lourdes-i Szűz Mária, valamint Páduai Szent Antal oltárok. Két oldalon a színes vitráliákon Szent István és Szent László királyok alakjait csodálhatjuk meg. Az oltártól balra láthatjuk az 1503-as évszámmal, rovásírással megjelölt gótikus szentségtartót. A főoltár és a karzat barokk stílusú, míg a szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A szentélyben osztósudárral felezett gótikus ablakok nyílnak, amelyeknek csúcsíveit halhólyag és kör alakú rozetták díszítik, a hajó déli oldalán később nagyméretű barokk stílusúra cserélték ki az ablakokat. A kívülről támpillérekkel erősített poligon záródású szentély boltozata cikkelyekre osztott. A kettősen hornyolt bordák szövedékét falba beépített gyámkövek gyűjtik össze, amelyeken sematikusan ábrázolt emberfejek és geometrikus formák láthatók. A szentély északi oldalán lóhereíves keretű, kőből faragott sekrestyeajtó nyílik, ez reneszánsz indás levélsorral díszített. A hajó deszkával fedett gerendás mennyezete 12 sorban összesen 103 kazettára van felosztva. Alapfestésük fehér, nagyságuk 85x77 centiméter. A kazettákat nagyobbrészt rozettákkal és növényi ornamentikával díszítették, de vannak közöttük egyházi vonatkozású és heraldikai ábrák is. A mennyezet szépségét az ötágú csillagszerű formában, zöld koszorúban elhelyezett virágmintás díszítés adja. Az északi falon a Szent László-legenda jelenetei láthatók: Szent László fogadalma, Indulás a harcba, Az ütközet, A kun üldözése, A párviadal, A kun lefejezése. Ez alatt a Krisztus passiója jeleneteit ábrázoló képek láthatók: Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátus előtt, Ostorozás, Keresztre feszítés. A nyugati falképeken a Szent Jakab-legenda töredékei körvonalazódnak: a kakascsoda, az akasztott fiú jelenetei. A déli oldalon a bejárati ajtó felett az Utolsó ítélet töredékei állnak, keleti irányban a Paradicsom ábrázolása alatt a Feltámadás jelenete látható. A déli falrészen Alexandriai Szent Katalin legendája elevenedik meg: Szent Katalinnak a Kis Jézus gyűrűt nyújt, Szent Katalin vitája Maxentinus császárral és tudósaival, Szent Katalin a börtönben, Szent Katalint katonák kínozzák, Szent Katalin lelkét az angyal a Sinai hegyre viszi. A falkép sorozat elkészülésének ideje a 15. századra (?) tehető. A templom külső falán, a déli bejáratnál két térdelő angyal között Madonna mellképe van. Az északi külső falon Krisztus király vagy milicia Christi jelenet töredéke látható. A terméskőből készült várfal eredeti állapotában alacsony lehetett, lőrései az udvar szintjéről mellmagasságig nyíltak. A déli oldalon a várfal elé ugró egyetlen toronynak ma csupán az első szintje látható, amelyet 1967 előtt fából épített egyszerű toronyrésszel bővítettek ki, egy nyitott galériájú alacsonyabb faépítményt emeltek. Értéke miatt, 1996-tól az UNESCO világörökség nyilvántartásában szerepel. A templom orgonáját Bereczi István plébános kezdeményezésére, Bors László orgonaépítő mester újjáépítette a 270 éves orgonát, amivel ma már koncerteket is tarthatnak.

Filiái: Haraly, templomának védőszentje Nepomuki Szent János vértanú, búcsúünnepe: május 16. Örökös szentségimádási nap: november 22; Hilib, temploma 1861-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére van felszentelve, búcsúját június 24-én tartják, örökös szentségimádási nap: november 21. Az 1747-es pestis járvány emlékét a templom előtti úgynevezett „pestis kereszt” emléke őrzi. Gelence hívő népe hitéhez és egyházához való hűségét azzal is bizonyította, hogy nagyjainknak méltó emléket állított: 2006-ban Márton Áron püspöknek és 2007-ben Fekete János mártír főesperes-plébánosnak egész alakos bronzszobrot. 2008-ban a templom előtti téren Szent Imre mellszobrát, amely a helyi plébános gyűjtéséből jött létre és a magyarországi Seregély István nyugalmazott érsek szentelte fel. Mindezen szobrok Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotásai, gelencei és anyaországi adományokból sikerült felállítani. A ladiai temetőben 2011-ben épült a 3 m-es harangláb, valamint ide helyezték el a Szent László szobrát is. A szaladári temetőben ravatalozót, haranglábat építettek és egy új harangot helyeztek el. A Szent Imre herceg plébánia a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Az egyházi szolgálatot jelenleg a tibódi születésű Bereczi István plébános végzi. Előző szolgálati helyek, csíkszeredai Szent Kereszt plébánia, Csíkcsicsó és 2004-től Gelence. Segédlelkész T. Farkas Zsombor. A kántori szolgálatot Kosztándi Botond kántor tölti be. A falu búcsús ünnepét november 5-én tartják és örökös szentségimádási nap: november 09.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.funiq.hu