A hét plébániája: FOGARAS

Fogaras, Brassótól 67 km-re nyugatra, Nagyszebentől 76 km-re keletre az Olt bal partján fekszik, Brassó megyében. Egykor Fogaras vármegye névadója és székhelye. Első említése 1291-ből maradt fenn Fogros alakban. A név eredetére nézve több feltételezés létezik. Egyik magyarázat szerint Fogaras neve a magyar fogoly madárnév nyelvjárási fogor változatából származik. Más feltételezés szerint a Fogaras folyótól kapta nevét, amely a besenyő „Fagar šu”-ból jön = kőris(fás) víz. Inkább anekdotának számít az a magyarázat, amelyet Kőváry László a Történelmi adomák  című művében Benkő Józsefre hivatkozva említ: „…építésénél a munkások oly jegyeket kaptak, mint kapnak most is a nagyobb építészeti vállalatok munkásai, miket aztán hetenként beváltanak. Az itt kapott pénzjegyek fából voltak, s a nép fagarasnak nevezte. Innen kapta volna Fa-garas vagy mint ma mondjuk Fogaras vára nevezetét.” Szintén nem elfogadott a román fag = bükkfa szóból való eredeztetés. 2002-ben 36 121 lakosából 33 677 román, 1643 magyar, 426 roma és 332 német volt. Látnivalók a városban: A fogarasi vár, ortodox temploma, a görög keleti Szent Miklós templom, a református templom amit 1715-40 között Árva Bethlen Kata építtette, sírja a templom előtt van, a ferences templom-kolostor valamint a görög-keleti Szentháromság templom. Középkori temploma a város főterén állt, híres szépségű, háromhajós, gótikus templom volt. Mivel szerzetesi templomról és kolostorról létezik adat, valószínű, hogy erről a templomról van szó. A ferencesek birtokában volt, amit 1704-ben Rabutin a várból rommá lövetett. A híres fogarasi vár egy korábbi palánk vár helyén épült 1310-ben. Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna volt benne. A középkori katolikus lakosság két részre oszlott: a szászok lutheránusok, a magyarok reformátusok lettek. A templomot közösen használták 1666-ig, amikor Apafi Mihály kitiltotta a lutheránus papot. A katolikus hitélet csak a 18. században éledt fel, mert a várkapitány még 1678-ban szigorú tilalmat rendelt el Apafi utasítására, amely tilalom szerint katolikus pap vagy szerzetes nem végezhetett zentmisét. 1687 után, amikor a várba katonaőrség került, megérkezett az első katonalelkész is P. Melsing Atanáz ferences személyében, akit Antalffi János erdélyi püspök 1725. április 15-én felhatalmazott arra, hogy az „összes lelkészi teendőket végezze a híveknél is”. Melsing utódai a katonalelkészségben szintén ferencesek voltak a legközelebb fekvő brassói vagy a nagyszebeni kolostorból. 1735-ben Boér József nemesi kúriáját a ferenceseknek adományozta. Ezen a kúrián és hozzá tartozó telken épült fel a ferencesek temploma a kolostorral együtt 1737-ben. 1760-ban az egész városban tűz pusztított, amikor a templom és kolostor is leégett. 1761–1780-ban építettek új templomot és kolostort.  A régi berendezésből maradt fenn a főoltár, amelynek érdekessége, hogy középső része forgatható és a Szentháromág festmény látható. A templomban több embernagyságú aranyozott faszobor található. A szószék fölött Szent Mihály főangyal szobra is aranyozott. A 18 regiszteres orgona 1895-ben készült. 
A zárda ebédlőjének falait festmények díszítették, ebből egy ma is látható, belső udvarán két napóra mutatja az órát reggel 8-tól délután háromig. 1951-ben a ferenceseket bezárták vagy kényszerlakhelyre vitték. 1951-től 1972-ig egyházmegyei papok vezették a plébániát. 1972–1997 között ismét ferencesek működtek Fogarason. 1997. augusztus 1-jétől a ferencesek átadták a templomot és kolostort a gyulafehérvári főegyházmegyének. A fogarasi elemi iskolát 1747-ben alapították P. Kapp Sámuel házfőnöksége alatt, amelyet a ferencesek vezettek. Ez az iskola eleinte a barátok által bérelt házban működött, majd 1884–85-ben a ferences rendház, valamint a szülők anyagi támogatásával felépült az új elemi iskola, amit P. Simon Jenő házfőnök áldott meg 1885. november 29-én. 1948-ban államosították.
2004. április 5. óta ismét az egyházközség tulajdonában van. Jelenleg román nyelvű óvoda működik benne. A kolostorban pedig magyar nyelvű óvoda. A plébánia a III. Szebeni-fogarasi főesperesi kerülethez tartózik. Fogaras ellátó plébánia a következő filiáknak: Nagysink és Viktória város, ahol havonta egyszer tartanak szentmisét valamint Sárkány, itt csak ünnep napokon szolgáltatnak szentmisét. Jelenleg egyházi szólgálatot telyesít a kolozsvári születésű Gál István-Attila plébános és a kántori szólgálatot Palkó Sándor kántor tölti be.

A Fogaras-i Szentháromság tiszteletére felszentelt templom búcsús ünnepe: május 22. Pünkösd utáni első vasárnap, Úrnapja előtt egy héttel ünnepelik.
Örökös szentségimádási nap: augusztus 6.

Összeállította: Gábor Anna
Fotó: ersekseg.ro