A hét plébániája: ERDŐSZENTGYÖRGY

Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál, az erdőszentgyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re Erdőszentgyörgy. Maros-megyében a Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhelye. Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarok bástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1910-ben 2571 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 4794 lakosából, 3322 magyar, 1163 román, 199 roma, 4 német.

Erdőszentgyörgy Péter nevű papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 6 banális, 1334-ben 4 banális egyházi adót fizetett. Az egykori védőszentről, Szent Györgyről elnevezett település templomának utóda a mai, gótikus református templom, amely a 15. században épült. 1640-től kezdve a helyi katolikusokat Bözödújfalu mindenkori plébánosa látta el. A hajdani plébánia, amelynek templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték, Újfalu néven szerepel a pápai tizedjegyzékben. A kommunista hatalom faluromboló tevékenysége következtében egy víztároló építésének ürügyével a falu lakóit elköltöztették, majd a település, templomaival együtt, víz alá került. A lakosság egy része Erdőszentgyörgyre költözött, ekkor vált anyaegyházzá a korábbi filiája. Az állam nem váltotta be ígéretét, hogy templomot és plébániát épít, hanem pénzbeli kártérítést fizetett. Egy magánházat vásároltak, amelyben egyben plébánia és kápolna is helyet kapott. A kápolnát Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték. 2004-ig ide jártak a hívek szentmisére. A vízzel elárasztott bözödújfalusi katolikus templom helyett az állam új templomot és parókiát lett volna köteles építeni, de végül csak állami segélyt utaltak ki, és ebből kezdődött meg 1999 márciusában az erdőszentgyörgyi katolikus templom építése, amely 2004 nyaráig tartott. A templom tervezője Hadnagy Judit műépítész.

A templom 25 méter hosszú, 10 méter széles, 12,5 méter magas, neogótikus rusztikus stílusú. Magán viseli az erdélyi magyar és szász építészet jegyeit. Stílusában érződik a klasszikus hosszúhajós hagyomány, amellyel a bözödújfalusiakat is emlékezteti az „elsodort” falu templomára, ugyanakkor frissességet és kecsességet áraszt a távolról szemlélődőnek is. A templomteret tágas belső tér, észak-déli fekvés, nyitott famennyezet, egész nap világosság, fény és tágasság jellemzi. Nyitott mennyezetének köszönhetően nagyon jó akusztikájú. A tornyot a sekrestyével egy önálló helyiség köti össze, amely hosszú távon akár multifunkcionális épületrészként is használható (kápolna, hittanterem, klubhelység stb.). A toronyban egy kisebb, Bözödújfaluból származó és egy nagyobb, Magyarországon öntött harang került. A templom védőszentje Mária, Magyarok Nagyasszonya. Ezért a főoltárra egy Mária-szobor került. A szobor eredeti otthona a bözödújfalusi templom, amelyet a vízgyűjtő gát feltöltése után elárasztottak vízzel, mára már beomlott. Az embernagyságú, hársfából faragott, festéssel és fémszínezéssel díszített bözödújfalusi Madonna, Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A hátoldali kiképzése alapján valamikor oltárszekrényben helyezkedhetett el. Tipológiáját tekintve egy Napba öltözött Asszonyt jelenít meg. 1990 óta egyházjogilag létezik az erdőszentgyörgyi római katolikus plébánia, ez Sebestyén Péter plébánossága ideje alatt épült, amelyet Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelt fel 2004. október 8-án Jakubinyi György érsek.  Ma a katolikus felekezetűek lélekszáma Erdőszentgyörgyön 295, a hozzátartozó leányegyházakban: Hármasfalu, Makfalva, Körispatak, Bözöd : 96 fővel.
 
Erdőszentgyörgy nevezetességei-látnivalói:
- a Rhédey-kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Mária brit királynő nagyanyja, II. Erzsébet ükanyja nevelkedett.
- Református, valamint az ortodox temploma
- A Zeyk család udvarháza 16. századi
- Az északi rész felett Várhegyen állítólag egykor egy vár állott, de ennek nyoma nem látható.

Erdőszentgyörgyön született híres emberek:
-1883. március 24. Kiss János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom mártírja -1788-ban született Bodor Péter a marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója
-1812. szeptemberében született Rhédey Klaudia, II ERzsébet brit királynő ükanyja.
-1929. február 8-án Székely József szobrászművész.
-1947. március 21-én Miklóssy-Vári Vilmos biológus, természettudományi író, szerkesztő.

Jelenleg az oroszhegyi születésü Boldizsár Ferenc plébános, az erdélyi Mária Rádió önkéntes munkatársa végzi az egyházi szolgálatot.
     
A templom búcsúünnepe a Magyarok Nagyasszonya: október 8. Örökös szentségimádási nap: március 02.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: Józsa Ferenc.