A hét plébániája: DICSŐSZENTMÁRTON

Dicsőszentmárton a Kisküküllő folyó partján, a Marost és a Nagyküküllőt összekötő és a Kisküküllő völgyén átvonuló országút keresztezésénél, az északi és keleti széltől a hegyek által védett oldalon fekszik. A Szent István király által alapított hét ősi vármegyék egyike Kisküküllő vármegye, a régi Küküllő megye, melynek közepén terül el Dicsőszentmárton. 1278-ban (Thüszo) Tycheu Szent Martun-nak írják. A település a nevét a Szent Márton tiszteletére szentelt templomról kaphatta.

Az egyházközségről a legkorábbi írásos emlékek 1322-ből vannak.  A XIV. században a régi templomhelyett egy újat építenek, mely a reformáció idején az unitáriusoké lesz. 1568-ban megszűnik az önálló egyházközség és a szomszédos Szőkefalva filiája (leányegyháza) lesz, 1899-ig, amikorra felépül a jelenlegi templom és a dicsőszentmártoni római katolikus egyházközség újra visszanyeri önálló létét. Évszázadokon keresztül a katolikusok a Dániel család kripta kápolnáját használták liturgikus célokra. 1899-ben épül fel a jelenlegi templom, a párizsi Szentháromság templom mintájára, neoromán stílusban. A templomépítéshez országos gyűjtést rendeztek, melyet kiegészített a gyulafehérvári püspökség, a Pekry család és a környékbeli gazdag földesúri családok. A templomot 1899-benszentelte fel gróf Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspök. 

A templom hossza 26 méter, szélessége 10 méter, magassága 11 méter. A szentélyben áll a 4,5 méter magas főoltár. A szószék polychrom festésű, a négy evangélista szobrával díszitve. A szószékkel átellenben látható a Lourdes-i Szeplőtelen Szűzanya oltára. A templom orgonája Angster orgona. Három harangja van a templomnak, mindhárom a főtoronyban található: Szent Márton tiszteletére a nagy harang, a középső Szent Erzsébet tiszteletére és a kisharang Szent Anna tiszteletére készült. A harangokat Manchen Mihály segesvári harangöntő mester készítette. Mivel az egyházközség anyagilag szegény volt, a jelenlegi színes (vitrál) ablakok helyett 1911-ig fehér, átlátszó ablakok voltak és a fali freskókat is csak 1933-ban tudták megrendelni, melyeket Herczeg Ferencz festett. A színes ablakok adományozói a Pekry család, Puskás Gergely esperes-plébános, Dr. Szabó Mihály, H. Gál Domokosné és a Berzenczey család voltak. A páratlanul szép vitrálok Jézus Szent Szívét, Mária Szent Szívét és az Árpád-házi szenteket ábrázolják: Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Imrét és Szent Margitot. A főoltáron a templom  védőszentje, Tours-i Szent Márton látható. A főoltáron található szobrok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják. A szentélyben található nagy freskó egy mennyei jelenetet ábrázol, a megdicsőült Krisztus Királyt. Az ablakok fölötti freskók bibliai személyeket és az egyház szentjei közül a legközismertebbeket jelenítik meg. 1971-ben, Bándy Árpád plébános idejében belső festést végeztek. Időközben a templom külső javításra is szorul, amire 1997 nyarán kerül sor. A templom százéves évfordulójára készülve, 1999 nyarán a templom belső felújítását végezték el, Csala László plébánossága idején. A régi plébánia épületét, amelyet Pekri Géza adományozott az egyháznak, 1988-ban, városrendezési szempontok miatt lebontották. Helyébe a templom mellé egy nagy tömbházat építettek. A templom mögötti kétemeletes új plébániát a városrendészet szigorú előírásai miatt úgy kellett építeni, hogy beleilleszkedjen a környező tömbháznegyedbe. Erre 1989-92 között került sor.

A plébánia filiái: - Ádámos 1405-ben szerepel. Templomáról az 1418-as dátum tanúskodik. A reformáció idején az unitáriusoké lett. A katolikusok 1934-ben kaptak egy kápolnát Szent Kereszt tiszteletére. - Küküllővár, Árpád-kori település, a XI. századtól királyi vár, Küküllő vármegye központja volt, 1277-ben főesperesi székhely volt, temploma a XII.-XIII. században épült, a reformáció óta a reformátusoké. A katolikusoknak gr. Bethlen Miklós kamarás, Erdély tartományi főbiztosa építtette 1769-ben a kápolnát, Nagyboldogasszony tiszteletére.

A dicsőszentmártoni Tours-i Szent Márton plébánia, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye, a X. Küküllői főesperesi kerületéhez tartozik. 2012-től a maroshévízi születésü Táncos Levente-György plébános látja el az egyházi szolgálatot. A kántori feladatot Lőrincz János tölti be. A templom búcsú ünnepét Szent Márton emléknapján tartják, november 11-én. Örökös szentségimádási nap: február 25.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: visitromania.info.ro