A hét plébániája: CSÍKSZENTLÉLEK

Csík újjáalakult községei közül Csíkszentlélek az egyik leglátványosabban fejlődő település, mely Csíkszeredától 5 km-re délkeletre fekszik Hargita megyében. Csíkszentlélek községet négy település alkotja: Csíkszentlélek, Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó. Alszeg, Boroszló, Fitód és Szentlélek nevű tízesei máig különállnak. Közigazgatásilag 2004 óta önálló község, ezelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott. Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz- és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falu 1332-es Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1694-ben a határában vertek meg a székelyek egy tatár sereget, ennek az emlékét a falu határában álló „Véreskép" nevű emlékmű őrzi. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Csíkszentléleket először 1333-ban említik az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. 1333-ban plébániatemploma volt, abban az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, János 1 banálist fizetett, 1334-ben 2 banálist. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a 16. század elején.
A templom a 15. században épült, gótikus stílusban, amelyből csak a szentélye maradt meg. A mai formáját az 1806-os restaurálás alkalmával nyerte el, amikor a templom hajóját barokk stílusban átalakították és meghosszabbították, ugyanakkor új mennyezetet is kapott. Abban a korban épült a tornya is. Gótikus jellegét a faragott támkövekre támaszkodó kőbordázatos szentély igazolja. A szentély falába a paraszti gótikára jellemző szentségtartó fülke épült. A templom művészettörténeti értéke a szárnyasoltár, mely 1510-ben készült. Korát két címeres felirata jelzi:„Insignia Filiorum Czako 1510. Insignia Regis Ungarie.” Az évszámot a Czakó család címere és a Jagelló kori magyar címer fogja közre. Balogh Jolán Az erdélyi renaissance című munkájában így ír a szárnyasoltárról: „Talán a legjellegzetesebben képviseli a csíki művészetet. Rajta, részletekben, már renaissance motívumok is feltűnnek.” A csíkszentléleki hatalmas és végig festményekből álló szárnyasoltár főrésze a Szentlélek eljövetelét ábrázolja, amely Veress Mátyás festőművész alkotása 1794-ből. A mozgó szárnyak előlapjain Assisi Szent Ferenc, Szent Ambrus, Szent Ágoston, és Szent Balázs képei láthatók. A körben ülő apostolok között Szűz Mária képe van elhelyezve. A belső szárnyképek hármasával vannak csoportosítva: Szentlélek eljövetele, Szent Ferenc stigmái, Szent Erzsébet, Szent Anna, két csoport női szent, valamint a keresztre feszített Krisztus, Mária és Szent János között. A szárnyak külsején, az oltár zárt állapotában, Krisztus kínszenvedésének nyolc jelenete látható, amely Dürer metszetei alapján készült. „Darabos rajz, ám hatalmas erő és drámaiság, kemény, de virító színezés és pompás dekoratív hatás jellemzi ezt az oltárt, amelynek mestere korlátlanul uralkodott művészetének eszközein, de csak addig erőltette meg magát, amennyire falusi templom félhomályába szánt művének dekorativ hatása megkövetelte.” írta az oltárról Keöpeczi Sebestyén József. 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.
A 15. századi gótikus templomból csak a szentély maradt meg változatlan hálóboltozatával, csúcsíves diadalívével és ablakaival. Népművészeti, történelmi szempontból is különös figyelmet érdemel az apszis evangéliumi oldalán elhelyezett szentségtartó fülke, amely a paraszti gótikának egyik szép alkotása. A téglából készült bordák egyszerű gyámköveken nyugszanak és zárókövek nélkül futnak össze. A templom apszisa a nyolcszög három oldalával záródik. A poligon záródású apszis 11,93 méter hosszú és 6,58 méter széles. Tengelye nem pontosan kelet-nyugati irányú, mert 24 fokkal délre hajlik. A csúcsíves ablakok mérművei hiányoznak. Hajóját 1806-ban barokk stílusban átalakították, a műemlék épület új mennyezetet kapott, ugyanakkor épült a torony is. A templom kórusa egyetlen nagy boltívre támaszkodik. A déli kapu kerete a román-gót átmeneti kor alkotása a 14. századból. A templom nagyobbik harangját a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, amelyen a következő felirat olvasható: ANNO DOMINI 1511 patrum gromate. Kisebbik harangját Páduai Szent Antal tiszteletére nevezték el.
A csíkszentléleki római katolikus templom lőréses várfalall van körülvéve és csodálatra méltó a kerítés mellett lévő, Csíkszék legöregebb hársfája, közel 500 éves, ez alatt szokták megtárgyalni a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
Csíkszentlélek plébánia a XII. Alcsíki főesperesi kerülethez tartozik. Korábban itt végzett egyházi szolgálatot Koncsag László lelkiigazgató, teológiai tanár, jelenleg Ilyés Zsolt plébános szolgál. A kántori tisztséget Gergely Tibor tölti be. A falu búcsúját pünkösdkor ünneplik, örökös szentségimádási nap: április 23.
Látnivalók még a faluban:
  - A Csíkszeredai út mellett áll a „Véreskép”(igazából Vereskép) az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve,5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
   - Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna állott 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
   - Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.hereditatum.ro