A hét plébániája: CSÍKSZENTKIRÁLY

A Hargita hegylánca és a Csíki-havasok vonulata közrezárja a Csíki-medencét, melyet a Zsögödi-szoros Al-és Felcsíkra oszt. Csíkszentkirály az Alcsíki-medence északi határánál található, a Zsögödi-szorosból kilépő Olt kiszélesedő medrében. Nyugaton a Hargita-hegység határolja, keleten pedig a Csíki-havasoknak az első dombvonulata. Csíkszentkirállyal szomszédos település Csíkszereda, Csíkszentmárton, Csíkszentimre. Nevét első szent királyunkról, Szent Istvánról kapta 1083-ban, Szent István szentté avatása után és 1192 Szent László szentté avatása elõtt. A szájhagyomány szerint ekkortól fordulnak elő csoportosan „szent” kezdetű helységnevek Székelyföldön. A hajdani tízesek összeolvadásával keletkezett a mai Csíkszentkirály: Poklondfalva, Tiva és Kincseszeg tízesekből. 2001 évi adatok szerint a község belterülete 34.5 ha, amelyen 875 telek található 820 házzal. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága 2400 fő. Csíkszentkirály első említése az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben történik, ahol a falu papja, mint „Paulus sacerdos de Sancto Rege" beszolgáltatja a tizedet. 1542-tõl, a Csíkszentkirályon élő Bors és Andrássy primor családoknak köszönhetően a falu neve számos birtokperes, birtokadományozási és egyéb okiratban szerepel. Csíkszentkirálynak százegy első és második világháborús hősi halottja van, akik vérüket áldozták a magyar hazáért. A falu az elmúlt századokban Erdély-szerte híres volt kőfaragóiról, festékeseiről. A gazdasági életében jelentős szerepet kaptak az ásványvíz palackozó üzemek, palackozott ásványvizet, székely nevén borvizet, nemcsak Románia minden térségébe szállítják, hanem Európa számos országába is de eljutott az Amerikai Egyesült Államokba, Izraelbe, Japánba és Új-Zélandra is. A falu teljes területe az Olt vízgyűjtőjéhez tartozik. A folyó jobb oldalán található a Borsáros-láp és a Lucs-tőzegláp, melyeknek a ritka, jellegzetes növény és állatvilága adja ezen területek kiemelt jelentőségét. Az alábbi vegetációs övek alakulhattak ki: Lucfenyves öv, Fenyőelegyes bükkösök öve és a Montán bükkösök öve. Csíkszentkirály természeti értékek tekintetében európai jelentőségű falu. Említésre méltó a 2002-ben kiadott Csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család nyomában című összeállítás Gál Máris és Rusu Tibor szerkesztésében. A faluban gazdag kulturális élet zajlik, élén a Vadrózsa néptánc csoporttal, fúvos zenekar van, de ezen kívűl egyházi kórus és több imacsoport is müködik. 1847. január 5-én született Csíkszentkirályon Vitos Mózes plébános, akinek elve az volt, hogy a gonosz embert becsülettel és jó szóval „kell megölni”. 1902. július 19- én halt meg. A csíkszentkirályi templomkertben van eltemetve, derék székely pap volt, az iskola is viseli a nevét. A falu szülötje volt Lestyán Ferenc plébános is, aki 1913-ban született és 2008-ban hunyt el. Több önálló kötete jelent meg, valamint egyházi kinevezéseket és állami kitüntetéseket is kapott. A csíkszentkirályi római katolikus plébánia a XII. Alcsík-kászoni főesperesi kerülethez tartozik. A falu lakosságának 97%-a római katolikus vallású. Az idős lakosság egy csíkszentkirályi korabeli fatemplomem lékét őrzi, melynek létezése hitelesnek tekinthető. A román stílusú kőtemploma XIII. században épült. A régészeti leletek alapján bátran kijelenthetjük, hogy a csíkszentkirályi templom Alcsík egyik legrégebbi temploma, ezt bizonyítja első anyakönyve 1696-ból, mely „Liber primus” bekezdéssel kezdődik.

A jelenlegi templom előtti két templom létezését kútfők bizonyítják. A templomot körkörös, de enyhén szabálytalan kő cinteremfal övezi, amelyet az Olt folyó felől támpillérek erősítenek. A templom régi harangja a XVI. századból származik, feliratából csak az évszám olvasható ki: 1562. A harangokat az első világháború idején elvitték, csupán a legrégebbi, az 1562-bõl származó maradt a toronyban. Az első világháborút szolgáló harangok helyébe 1923-ban kerültek újak. 1855-ben épült a szószék a „csík-szentgyörgyi Bálint Kapitánné, idevaló Bors Juliánna őnagysága” nagylelkű adományából. A késő klasszicista, fehér-arany színezésű szószéket 1857–1859 között készítette Popp Miklós. A XIX. század második felében készült a templom orgonája. 1870-ben Háromszék-Kurtapatakról származó kővel rakták le a templom padlózatát. 1930-ban került elő a templom padlás teréből egy gótikus Mária-szobor, melyet az 1759 utáni átépítések során távolítottak el a templomból, ekkor bontották le azt a középkori oltárt, melynek részét képezte. A Madonna jelenleg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban található. 1901-ben épült fel a templomi kápolna, Jézus Szent Szíve tiszteletére. A jelenlegi főoltáron Nagyboldogasszony található, kisdeddel a karján, az oltár jobb oldalán Szent István király és Szent Péter apostol, bal oldalon Szent Imre herceg és Szent Pál apostolok szobrai vannak. Az oltár csúcsán a megfeszített Megváltó szobra látható két pár csavart törzsű oszlopok között. A 2002-es felújítás során, a teljes külső vakolat eltávolítása után, a templom falának déli oldalán gótikus ablak keretek bukkantak elő és egy kisméretű, a falba beépített gótikus kőszobor. 2007 őszén ásatásokat végeztek a templom belsejében. A régészek egy családi kriptát tártak fel, három különböző mélységi szintben. A legalsó rétegben levő koporsóban, a nedvességnek köszönhetően, mondhatni jó állapotban megőrződött a halott kabátja és nadrágja. A zöld színű posztókabát és bordó posztó nadrág viselője nemesi származására enged következtetni. A restaurátorok megállapítása szerint a ruhadarabok az 1500-as évek végéről, 1600-as évek elejéről származnak. A ruhadarabok értékes leletek, mert legelsők ebből a korból, melyek eddig előkerültek Csíkban. A koporsó alatt félbetört cserépedényben ételmaradékot találtak, melyek a pogány kori szokások továbbélésének bizonyítékai Székelyföldön. A templom északi, Árpád-kori belső falán, a nedves vakolat eltávolítása után, életnagyságú alakokat ábrázolófreskó került elő, melyre utólag ráírtak egy évszámot: 1615. december 6. A falfestmény Szűz Máriát ábrázolja, karján a kis Jézussal, Szent Annát és egy angyalt. A templom kerítésében Csíkszentkirály szellemi nagyjainak sírhantjai és keresztjei találhatók. Középkorinak tűnik a mellékkápolnában elhelyezett kőkeresztelő medence is. A templom előtti téren áll egy 1775-ben állított emlékmű, melyet valószínűleg egy újabb pestis járvány elkerülése végett állítottak; a két világégés csíkszentkirályi hősi halottjainak emlékműve (1971); Szent István egész alakos szobra (2001); az Andrássy család tiszteletére állított emlékmű (2002). A falu temetőjében található az Úr-kápolna. Építésének ideje ismeretlen, kiindulási pontként csupán egyetlen adat szolgál: a kőajtókeretbe vésett 1517-es évszám. Az eddigi kutatásokban csupán az egyházközség Domus Historia-ja nyújtott részleges információkat. A templom egy egyházközség családjának közös otthona. Évszázadokon át tartó építése, fenntartása, bővítése e nagy család életstílusát, élni akarását mutatja. Jelenleg a falu egyik tízesében, Poklondfalvában folyik egy kápolna építése. A faluban jelenleg szolgálatot teljesít Ft. Csató Béla plébános, pápai káplán, kanonok és a kántori szolgálatot Domahidi Zalán végzi. A Szent István király tiszteletére felszentelt templom búcsús ünnepe:augusztus 20. Örökös szentségimádási nap: április 18.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.ro