A hét plébániája: BÚZÁSBESENYŐ

Erdélyben, Marosmegyében közigazgatásilag Kerelőszentpál községhez tartozik Búzásbesenyő, Kerelő, Magyardellő és Mezőszentmargita. Búzásbesenyő 330 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, Marosvásárhelytől 21 km-re délnyugatra. 1349-ben Beseneu néven említik először. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1910-ben 1107 lakosa volt, 2002-ben 1170 lakosából 881 magyar, 258 román és 31 cigány nemzetiségű volt. Az 1960-as években a település római katolikus plébánosa volt Jakab Antal későbbi erdélyi püspök.
Búzásbesenyő kialakulásának pontos folyamát nem ismerjük. Neve a besenyőkhöz kapcsolja. 11–12. századi település lehet. Bizonyos, hogy a neve, Besenen, először egy 1349. július 8-án kelt oklevélben jelent meg. A 18. század elején megjelent a ma is használt előneve, a Búzás jelző. Középkori templomáról nincs adat. 1724-ben a katolikusok azon a címen kísérelték meg visszaszerezni a templomot, hogy egykor katolikus volt. 1724-ben vissza is foglalták, de hét nappal később a reformátusok fegyveresen újra visszaszerezték. Három nap elteltével újra a katolikusoké lett, de a gubernium a reformátusok javára döntött, és azóta is az övék. A katolikusok 1785-ben kis fakápolnát építettek Horváth Miklós birtokán, Szent Kereszt tiszteletére. 1892-ben Veress Lajos kerelőszentpáli plébános azt írta Lönhárt Ferenc püspöknek, hogy a kápolnát az ige tartja. 1897. október 24-én Kovács Ferenc apát-főesperes felszentelte az újjáépített templomot és az iskolát. 1976-ban, Petres Károly plébánossága idejében, szép, nagy templommá bővítették a hívek számára már kicsiny templomot. 1965-ig Kerelőszentpál filiája volt. 1968-ban önálló plébánia lett dr. Jakab Antal szervezésében.
A plébánia a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére lett felszentlve, főoltárán a nagykereszt látható a corpusszal. Az új orgona függesztett pedálos, sípok száma 448, legkisebb 16 mm legnagyobb 1,30 méter. Homlokzatban: Principal és Gedacht sípsor található. 2013-ban új orgonát hoztak Németországbol, amit Jakubinyi György érsek szentelt fel. Az ünnepi szentmisén Molnár Tünde orgonaművész szólaltatta meg először az új orgonát.
2017. június 18-án 13 taggal megalakult a Búzásbesenyői Római Katolikus Nőszövetség. Feladataik közé tartozik: szentmiséken, ájtatosságokon imák, énekek vezetése; szentcsalád-járás szervezése, virrasztások levezetése; ünnepekkor csomagok készítése a szegényeknek, nagycsaládosoknak; a templomi berendezések, kellékek rendben tartása, bővítése (pl. terítők varrása); kulturális tevékenységek szervezése, ünnepségeken a vendégfogadások lebonyolítása, stb.
Másfél év alatt készült el Búzásbesenyőben az uniós alapokból felépített korszerű idősotthon, amely tizenhat nyugdíjas személy befogadására alkalmas. Az intézmény, a Gyulafehérvári Caritas és a kerelőszentpáli önkormányzat támogatásával működik. A 2014-ben felszentelt Búzásbesenyői Idősek Otthonában 2014. október 1-jén, az idősek világnapján tartották az első szentmisét. A Szent Kereszt felmagasztalásának napján tartják a templom búcsúünnepét. Ez a búcsú mindig emlékezteti a falu közösségét és a szomszédos falvak lakosságát a múltban szerzetesek által létrehozott és vezetett egyházközségre. Maga a kereszt tükrözi az egyházközség megpróbáltatásait az idők folyamán. A legnehezebb időkben hosszabb-rövidebb ideig üldözött papok húzódtak meg a faluban, közöttük dr. Jakab Antal, későbbi gyulafehérvári püspök is, kinek segítsége és gyümölcsöző munkája folytán az alig száz ülőhelyes templom a mai nagy templommá bővült. 2014. szeptember 18-án Dr. Jakab Antal a börtönből való szabadulásának ötvenedik évfordulója alkalmából szerveztek nagyszabású emlékünnepséget és felavatták a szobrát.
Dr. Jakab Antal gyulafehérvári teológiai tanárt, vicerektort és titkos ordináriust koholt vádak alapján 1951. augusztus 24-én tartóztatta le és hurcolta el a kommunista államhatalom. A későbbi gyulafehérvári püspök 42 éves korától 55 éves koráig raboskodott Románia megsemmisítő börtöneiben. Az igazságtalan és kíméletlen fogságból 12 év, 7 hónap és 23 nap elteltével, az 1964-es általános amnesztia eredményeképpen, 1964. április 16-án szabadult és tért vissza szülőfalujába, Kilyénfalvára. Papi szolgálatát kétévnyi várakozás után folytathatta Búzásbesenyőn, ahol beírta magát a falu történetébe. Emlékét azóta is egyedülálló módon őrzik a búzásbesenyőiek. Jelenleg az egyházi szolgálatot a csíkszentsimoni születésű ifj. Czikó László plébános végzi, a kántori szolgálatot Német Sándor tölti be. A Szent Kereszt felmagasztalása plébánia a X. Küküllői főesperesi kerülethez tartozik. Örökös szentségimádási nap: december 6, búcsusünnepe szeptember 14.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.ersekseg.ro