A hét plébániája: BIHAR

Bihar községközpont, Bihar megyében. Hegyközkovácsi tartozik hozzá. Nagyváradtól 12 km-re északra, a Kösmő-patak jobb partján fekszik. Bihar vármegye névadója és első központja. Bihar vár Anonymus elbeszélése szerint a honfoglalás előtt Ménmarót vezér kazárok lakta országának központja, Ménmarót vára volt. Nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben Byhor néven írták. A 11. században hercegség, 1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át. Egykori sáncvárát a honfoglaló magyarok építették. A vár korai lakosainak temetőjére a vártól délkeletre, 2 km-re a Somlyó hegynél bukkantak, ebben 8 lovassírt tártak fel. A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely már I. András halálakor 1061-ben fennállt. I. László 1093–94-ben alapította a váradi székes káptalant és ide helyezte át a bihari központot is, viszont egy 1111-es oklevélben és III. Béla jövedelem összeírásában 1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel. 1068-ban és 1091-ben kunok pusztították el a várat és környékét, majd a 12–13. században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére. A vár az 1241-42-es tatárjárás után végleg elvesztette jelentőségét.1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, csőrében karddal, mely 1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található. Az emlékmű nyugati oldalán a következő felírás volt olvasható: „A magyarok ezredéves bejövetelének emlékére, állíttatott közadakozásból, Bihar vármegye támogatásával 1896." Az északi oldalon: „Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek." A déli oldalon: „Magyarok Istene Hallgasd meg imánkat, Tedd naggyá s boldoggá Imádott hazánkat. Védd az ellenségtől, Óvd meg belviszálytól, Hogy bámult s irigyelt Legyen a világtól." A keleti oldalon: „Honszerző dicső elődeink által Mén Maróth bolgár fejedelemtől elfoglalt ezen bihari földvár, még sok század multán a magyar szabadság vára, Rákóczy kurucz vitézeinek tanyája és véres küzdelmeinek színhelye vala." 1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület választmánya kiküldte Karácsonyi Jánost, Cséplő Pétert és Tóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott. 1920 után Romániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével. 1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakost számláltak.

Bihar község nevezetességei: a bihari hágó közelében állt egykor a kápolnai pálos rendház, az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend, a pálosok rendháza és temploma, valamint a bihari földvár. A Szent István király alapította bihari püspökség egykori székhelye. A reformáció és a török hódoltság után a katolikus hívek száma igen lassan gyarapodott, plébániáját majd csak 1826-ban állította helyre Vurum József püspök. Kegyura a püspökség volt. Templomát 1824-1826 között építették és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel de nagyban él első királyunk Szent István tisztelete is, ezért kapott helyet Szent István király ember nagyságú szobra a templomkertben, melyet Sánta Csaba szobrászművész készített 2000-ben. Jelenleg 560 katolikus él Bihar településén és a hozzá tartozó filiában Hegyközkovácsiban. Nemzetiségüket tekintve, ötszáz magyar, negyvenkettő roma, nyolc román, kilenc szlovák és egy lengyel. Nagyvárad közelsége lévén sokan választják lakóhelyüknek településünket, ezért egy fejlődő egyházközség. Templomuk tornyában két harang lakik, az egyik 50 kg, Szent Mihály tiszteletére-, a másik 450 kg Nagyboldogasszony tiszteletére lett szentelve 1982-ben. Bihar a II. Várad-környéki esperesi kerülethez tartozik. Jelenleg az egyházi szolgálatot Szabó Ervin plébános végzi. Templombúcsú: augusztus 15, örökös szentségimádási nap május negyedik vasárnapja.

Összeállította: Gábor Anna.

Fotó: www.panoramio.com