A hét plébániája: ALTORJA

Altorja, Torja nagyközség alsó része Kovászna megyében. Régen temploma védőszentjéről Szentmiklóstorjának is nevezték. Torja község, Kézdivásárhelytől 12 km-re északnyugatra, a Torja-patak völgynyílásában fekszik. 1307-ben Thoria néven említik először. Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája. Az Apor család ősi fészke és birtokközpontja. 1899-ben Feltorjával egyesült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. Római katolikus temploma román kori eredetű erődtemplom 15. századi védőfallal. A templomot az 1802 évi földrengés után lebontották, csak a tornya maradt meg, a többi részt újjáépítették, védőfalait alacsonyították. Látnivalók még a faluban: az Apor-kúria, ami a 17. században épült, 1820 körül klasszicista stílusban bővítették, valamint a református temploma 1728-ban épűlt. A falu híres szülöttei: Apor Péter történetíró (1676), Apor Károly író (1815), a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság alapító elnöke, Apor Gábor miniszteri tanácsos, államtitkár, valamint Kálnoky Sándor honvéd alezredes (1810).
Altorja templomának védőszentje Szent Miklós, így régi iratokban a helységet Szent Miklós Torjának is nevezték, 1334-ben pedig Torya inferiorként jegyzik nevét. A Torja patak völgyének jobb partján, Altorja folytatásaként alakult ki Felsőtorja. Temploma 1332-ben már létezett azon a helyen, ahol ma is áll. Régen még Szent Márton Torjának is nevezték, a két Torját összekötő magaslatot pedig Szent Ilonának. A hagyomány szerint a reformáció terjedésekor, Ikafalváról hittérítők érkeztek Felsőtorjára, ahol olyan sikerrel hirdették az új tanokat, hogy a község nagy része áttért a megújított vallásra. A hitszónokok elindultak Altorjára is, de Apor Ilona egybegyűjtötte jobbágyait, útjukat állták, visszatérésre kényszeríttették őket. Ennek emlékére nevezték el a helyet Szent Ilonának. A legenda az 1830-as években keletkezett, a felsőtorjai templomnak a fejedelmi biztosok általi átadását a reformátusok számára minden valószínűség szerint 1597-ben akadályozta meg Apor Péter dédanyja, Apor Andrásné, Lázár Borbála. Ez lehet a Szent Ilona legenda alapja. Az átadás 1603. július 17-ke előtt következett be. Altorján a vallási tagolódás a katolikusok nagy fölényét mutatja, 1869-ben a 2297 személyből 2130 volt katolikus és 34 református.
Altorjai Szent Miklós római katolikus templom már 1332-ben említik.  Bálint pap a pápai tizedjegyzék szerint 34 régi banálist fizet, 1333-ban 3 banálist, 1334-ben 8 régi banálist. A templom nevét az 1479. évi oklevél örökíti meg: Zenthmiklos Thorya. A Szent Miklós-templomtól kapta nevét a domb is, amelyen emelkedik. Altorján a 13. századi katolikus Szent Miklós erődtemplom, az 1822. évi földrengés után lebontják és ebben az évben kezdik az új templom építését a régi torony kivételével. Az alatta levő két henger tagozatú köríves ajtó román kori eredetről tanúskodik. Ez az ajtókeret hasonló a csíksomlyói Szent Péter-temploméhoz. Itt található a 18. századból egy darab fából faragott feszület ember nagyságú Krisztussal (amely egyedi egész Erdélyben). Az 1785-ből származó keresztelőkút, a régi templom főoltárának egyik kazettás darabja. A XVI. századból való harangját 1916-ban elvitték. Új harangjait 1923-ban öntötték. Kívül 1927-ben, illetve 1970-ben javították. Belül pedig 1954 és 1970-es években. A régi templomból az 1990-es próbaásatások alkalmával bordaelemek és boltozótéglák kerültek felszínre. A torony 1654-ben épült Rákóczi György idejében. Erre utal az oldalára függesztett, latin nyelvű, kőbe vésett felirat.

Az egyháznak nagy támogatója volt az Apor család. Ebből a családból származott az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos vértanú püspök (1892–1945). A jelenkor történelme elég szomorú. Egyre kevesebb az egyházi esküvő, nagyon kevés a keresztelés, sokkal több az elhalálozás. Elöregedő egyházközség, jobbára katolikus a közösség. A reformátusok elenyésző számban vannak jelen. Van 3–4 ortodox is, de magyarok. Székely-magyar közösség, szép és dicséretes egyházi és népi hagyományokkal. A vasárnapi szentmisére a hívek egyharmada jár el, a szentségekhez is kb. ennyien járulnak. Orbán Balázs így ír az altorjai templomról: „A réginek csak tornya maradt meg, hol két hengertagozata köríves ajtót találván, azt kell következtetnünk, hogy az román vagy átmeneti korszakból való egyház volt. A régi templomot környezett várkastélynak nagyon magas falai (melyekből, mint öreg emberek mondják, csak a templomfedél csúcsa látszott ki), ölnyire szállíttatott le. E kőridomú kastély egyik ajtószemöldökén 1623 évszám van bevésve. Harangjai szintén régiek; második harangja – melyen az ABC ferde latin betűkkel megfordítva van körírva – a 16. századból való, mint azt a rajta levő minuskel jegyekkel irt 1555 évszám bizonyítja. Szent Miklós műemléktemplom a VI. Kézdi-orbai főesperesi kerülethez tartozik. Jelenleg a brassói születésű Hatos Mihály plébános végzi az egyházi szolgálatot és Pál László tölti be a kántori szolgálatot. A Szent Miklós tiszteletére szentelt templom búcsus ünnepét december 6-án tartják. Örökös szentségimádási nap: junius 23.

Szerkesztette: Gábor Anna.

Fotó: www.torja.info